Érdekességek az Eiffel-toronyról

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán.

 

Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos

Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni.  De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész  az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött,  ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak.

A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a nyaka körül a hurok, Lustig meg sem állt Párizsig.  Itt aztán egy minden képzeletet felülmúló átverésbe fogott bele: eladta az Eiffel-tornyot.

Lustig 1925-ben tette át székhelyét Párizsba, amikor az Eiffel-torony még messze nem volt olyan népszerű turistalátványosság, mint ma. A tornyot az 1889-es világkiállítás alkalmából építették, és az eredeti koncepció szerint csak ideiglenes látványosságnak szántak, amit 20 év múlva terveztek lebontani. Azonban akkorra már 16 éve le kellett volna bontani az eredeti terv szerint. A torony rossz állapotban volt, a fenntartási költségei állandó vitákat szított. Tényleg arra lehetett számítani, hogy hamarosan lebontják.

 

Az Eiffel-torony, mint fémhulladék

Lustig magát magas rangú kormánytisztviselőnek adta ki, aki titkos találkozóra hívta meg Párizs hat legnagyobb fémhulladék-kereskedőjét. A megbeszélésen szigorú titoktartási nyilatkozatokat köttetett velük, majd megpályáztatta őket a torony elbontása után keletkező 7000 tonna fémhulladékra. A győztes licit 70 ezer dollár volt, ezen felül Lustig még egy kis kenőpénzt is hajlandó volt elfogadni a győztes pályázótól.

A szélhámos a pénz kézhez vételétele után egy órával már el is hagyta Franciaországot. Joggal számított arra, hogy hatalmas botrány tör ki és hajtóvadászatot indítanak ellene.  Azonban semmi ilyesmi nem történt. Az átvert kereskedő, bizonyos Andre Poisson inkább szemet hunyt a veszteség fölött. Nem fordult a rendőrökhöz, hiszen nem akarta, hogy a sajtó és az egész világ rajta röhögjön.

Az, hogy nem lett az ügyből botrány, felbátorította Lustigot, hogy visszatérjen Párizsba és eljátssza még egyszer ezt a trükköt. Másodszor nem volt ekkora szerencséje. Mivel a vevő gyanút fogott, értesítette a hatóságokat, a csalónak menekülnie kellett.

Amerikába próbált újra szerencsét, itt pedig minden addiginál nagyobb projektbe fogott, pénzt kezdett el hamisítani. A kiváló minőségű hamisítványok több millió dollár értékben kerültek be az amerikai kereskedelembe és bankokba. Olyannyira elterjedtek, hogy a titkosszolgálat már attól tartott, az egész pénzrendszert tönkreteheti Lustig hamis pénze.

A csalót végül nem a rendőrök fülelték le, hanem féltékeny barátnője adta a hatóságok kezére. A lány így állt bosszút amiért Lustig megcsalta őt fő tettestársa, a kémikus Tom Shaw barátnőjével. A tárgyalása reggelén ez a szélhámos zseni egyszerűen megszökött a börtönből, ablaktisztítónak álcázta magát. Két hónappal később azonban elfogták és 20 év börtönre ítélték. Ezt végül nem töltötte le, 1947-ben halt meg tüdőgyulladásban.

 

Ha te is szívesen viszontlátnád a faladon az Eiffel-toronyot, gyere el hozzánk! Helyszíni élményfestő alkalmaink egyikén profi instruktoraink segítségével magad is megfestheted ezt az impozáns építményt, ha a Randevú Párizsban, vagy a Párizs nevet viselő festményt választod. Amennyiben inkább otthon szeretnéd megfesteni a francia főváros jelképét, otthoni élményfestő videós szettjeink között válaszd ki a neked tetsző képet.

Blog

Kiállítás ajánló – TechnoCool

Október végétől látható a TechnoCool című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint félszáz alkotó művein keresztül a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.   Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben új önkifejezési lehetőséget láttak. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára jelentették az önmeghatározás új formáit. A tematikus tárlat szekciói olyan témaköröket mutatnak be, amelyek ma is frissen és relevánsan hatnak a szemlélőre. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatású külföldi alkotók, Muntean/Rosenblum, Pippilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney egy-egy művével helyezzük nemzetközi kontextusba. Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós

Olvass tovább »
A római kori festészet

A római kori festészet

A festészet különböző korszakait és stílusai bemutató cikksorozatunk az időszámításunk szerinti X. századtól foglalkozik ezzel a szerteágazó témával, és egyáltalán nem szerepel benne a megelőző időszak, sem annak meghatározó szereplői. Most ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni valamelyest és sokak személyes kedvencét, a római kort vesszük górcső alá a festészeti vonatkozások szempontjából.   Művészetek a római korban A római kultúra és művészet egyik meghatározó alapja a vallás, amelyre erősen hatott a görög többistenhit, tulajdonképpen „átvették” a görög isteneket a saját vallásukba, új néven nevezve őket. A művészet alakulására is nagy hatással voltak a görögök, egész pontosan a kézművesek, a művészek és a tanítómesterek, mivel ők is nagy számban érkeztek bevándorlóként vagy behurcolt rabszolgaként a hatalmas változásokon keresztülmenő Római Birodalomba. Az időszámításunk előtti III. századig a képzőművészetek fejlődése meglehetősen lassan zajlott. A római művészetek kialakulásában jelentős hatása volt az ősi itáliai, ezek közül is elsősorban az etruszk művészek alkotásainak. A görög művészet hatása csak később válik uralkodóvá, abban az időben, amikor a hódító hadjáratok során elsősorban a görög szobrászat kiváló alkotásait tömegével hurcolják hadizsákmányként Rómába. Az i.e. II. századtól  a görög vagy görög hatású szobrok szinte elmaradhatatlan tartozékai lettek a római középületeknek és az előkelő lakóházaknak. A szobrokra mutatkozó egyre növekvő kereslet

Olvass tovább »

Élményfestés – Fesd magad boldoggá!

2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.   Buthán, a boldogságmérés bölcsője A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.   A boldogság tudományosan mérhető Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot. A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható

Olvass tovább »

Ha kedvet kaptál alkotni...

főoldaleseményekwebshopkosármenü