Fess velünk felhőket!

Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre. Függ attól, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket.

Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek.

 

A felhők típusai

A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük.

A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt 1896-ban adták ki.

Jelenleg a meteorológia tudománya 10 fő felhőtípust, egymástól különböző felhőfajt különböztet meg, aszerint, hogy milyen magas a felhő alapja, vertikális kiterjedése és alakja. Ezen kívül sok speciális felhőt ismerhetünk, ilyenek például a kondenzcsíkok vagy az éjszakai világító felhők.

A felhők besorolásához és megkülönböztetéséhez tehát vizsgálják a felhők méretét, alakját, szerkezetét, textúráját, fényhatását, színét, a felhőalap magasságát. Ezek a megjelenésük szempontjából is fontos tulajdonságok és mint ilyenek, befolyásolják azt is, hogy például egy festményen hogyan és milyen formában jelennek meg.

A felhők osztályozása

Anyaguk szerint vannak:

  • vízfelhők

Ezek sűrűbbek és sötétek, jellemző sajátosságuk a bennük lévő vízcseppek nagysága és az adott térfogatban lévő száma. A cseppek sugara 0,005-0,05 mm között változhat, számuk pedig köbcentiméterenként száztól több ezerig is terjedhet.

  • jégfelhők

Ezek ritkás, finom szerkezetű, világos képződmények, a napfényt alig tompítják. A bennük lévő jégkristályok jóval nagyobbak, mint a vízfelhőben lévő cseppek, számuk pedig köbcentiméterenként mindössze egy.

  • vegyes halmazállapotú felhők

Ezekben a vízcseppek, túlhűlt cseppek, jégkristályok és amorf jég található. A vegyes halmazállapotú felhők mindig sötétek, sűrűek, a cseppek és a kristályok száma pedig a fejlődési fázistól függ.

Magasság szerinti osztályozás

Magasság tekintetében az alábbi négy csoportra oszthatjuk a felhőket:

  • Magas szintű felhők (6–13 km)
  • Közepes szintű felhők (2–6 km)
  • Alacsony szintű felhők (talajfelszín és 2 km között)
  • Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek alapja 2 km alatti, teteje pedig 10–12 km-en is lehet.

A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek általában jégkristályokból és túlhűlt vízcseppekből, az alacsony szintűek döntően vízcseppekből állnak.

Az igazán különleges látványt nyújtó éjszakai világító felhők (vagy más néven poláris mezoszférikus felhők) a legnagyobb magasságban megfigyelt felhők, amelyek mintegy 76 és 85 kilométeres magasságban helyezkedtek el.

Alak szerinti osztályozás

A felhők alakja az őket létrehozó fizikai folyamatoktól függ. A lassú lehűlés rétegfelhőket eredményez, a gyors felszálló mozgás gomolyfelhőket hoz létre. Három fő felhőformát különböztetünk meg:

  • a réteges jellegű felhők vízszintes kiterjedése a függőleges kiterjedéshez képest nagy
  • a gomolyos jellegű felhők függőleges kiterjedése a vízszinteshez képest nagy
  • a vastag rétegek kiterjedése mindkét irányban nagy

 

A felhők festése

Ami biztos, hogy fehér és kék akrilfestékre szükségünk lesz a felhők festéséhez és persze még sok másra is, amelyet a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban bárki megtanulhat. Válassz az aktuális kínálatból egy olyan képet, amelyen felhők is vannak és gyere el hozzánk festeni. A weboldalon a Helyszíni élményfestések menüpontban találod meg a közeljövőben megrendezésre kerülő élményfestés alkalmakat, ahol biztosan találsz kedvedre valót.

Blog

5 tévhit az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra, de sokan még nem is ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget, illetve sokakban tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni.   1. tévhit Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre sarkall. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet, ami inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.   2. tévhit Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult vagy tud festeni Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében vagy legalábbis utoljára az iskolai rajzórán tette ezt, amikor pedig kötelező volt és soha nem okozott neki különösebb örömet. Ezt az

Olvass tovább »

Élményfestés – Fesd magad boldoggá!

2012. június 28-án az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) közgyűlésén úgy határozott, hogy március 20-án tartják a boldogság világnapját. Szerintük ugyanis a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja, amely megérdemel egy saját világnapot is.   Buthán, a boldogságmérés bölcsője A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságból, Bhutánból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GNH) fogalmát lakosai jólétének mérésére. Úgy gondolták, ez többet elárul egy országról, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. A „bruttó nemzeti boldogság” egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, azt veszi górcső alá, hogy hogyan érzik magukat az emberek gazdasági, társadalmi és érzelmi szempontból. A boldogság világnapjának fő üzenete az, hogy nem csak a növekedési számok és a gazdasági értékek a legfontosabb mutatók, ugyanis az emberek elégedettségét más feltételek is befolyásolják.   A boldogság tudományosan mérhető Az ENSZ nemcsak kijelölte a boldogság világnapját, hanem 2012 óta közli a Világboldogsági Jelentést, vagyis a World Happiness Report-ot. A World Happiness Report összetetten méri az egyes országok boldogságszintjét. Egyfelől minden évben felmérést készítenek a lakosság szubjektív jóllétéről – vagyis, arról, hogy mennyire érzik magukat boldognak. Ezentúl vizsgálja még az országok egyéb jellemzőit is, mint a szociális ellátás, a várható

Olvass tovább »

Festmények világító festékkel

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz. Ilyen anyag például a világító festéknek is nevezett foszforeszkáló festék, amellyel igazán különleges hatásokat érhetünk el az elkészített festményen.   Foszforeszkáló festék Ha ilyen festéket is használunk az akrilfestéken kívül, akkor az elkészült kép nagyon látványos lesz, mert a felvitt foszforeszkáló festék nappali fényben feltöltődve egész éjszaka világítani fog. Egészen különleges hatásokat érhetünk el ezzel a technikával. Nappal csak egy szép festménynek látszik az ezzel a technikával elkészített képed, aztán amikor leszáll az éj és sötét lesz a helyiségben, ahová elhelyezted, akkor a különleges festékkel dekorált részek világítani fognak. Használható a technika azon részek kiemelésére, amelyek egy éjszakai tájképen tényleg a legfényesebbek, ilyenek például a Hold és visszatükröződése mondjuk egy vízfelületen, a csillagok az égen vagy a messziről látszódó házak belső fényei, de játszhatunk azzal is, hogy váratlan helyekre viszünk fel foszforeszkáló festéket vagy készítünk egy feliratot a képre, amit ajándékba adunk és amit az ünnepelt csak esti fényviszonyok mellett fog meglátni.   A

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü