Márciusi nemzeti ünnepünk táján egészen biztosan találkozunk a szabadságharc és forradalom lánglelkű költőjének, Petőfi Sándornak a portréjával. Azonban a híres kép készítőjét alig ismerik, pedig egy rendkívül szorgalmas és tehetséges magyar festő volt, aki az akkori irodalmi élet ismert alakjaival is jó barátságot ápolt. Ismerjük meg Orlai Petrich Somát, a történeti festészet jeles alakját.
Jogászból lett festő
Felvidéki gyökerekkel rendelkező evangélikus családba született Mezőberényben 1822-ben. Anyai ágon rokonságban állt Petőfi Sándorral, aki a másod-unokatestvére volt. Középiskolai tanulmányait Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, később Pápán szerzett jogi végzettséget.
Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, az ő hatásukra maga is írogatott. 1846-tól fordult az érdeklődése a festészet felé, kezdetben Bécsben, majd Münchenben, később Rómában és Párizsban is tanulta a szakma csínját-bínját.
Európai tanulmányútjáról hazatérve egy ideig arcképfestésből kereste a kenyerét Debrecenben, majd ismét Bécs lett lakhelye. Végül 1955-ben költözött haza Pestre, miután megalakult a pesti állandó műtárlat. 1851-től kezdte használni az Orlai nevet, de csak 1853-ban vehette fel hivatalosan.
1854-ben kötötte össze életét Névery Annával, akit Ninának becézett. 1861-től munkája elismeréseként az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja lett, mégpedig olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, vagy Than Mór.
Mindenkit elveszített, akit szeretett
A szakmai sikerek mellett azonban magánélete sajnos tragikusan alakult. Egyre többet betegeskedett, mellbaj és kínzó fejgörcsök gyötörték, ráadásul 1876-ban lánya, 1878-ban fia is meghalt. Szenvedését fokozta feleségének betegsége és halála, 1880-ban veszítette el szeretett Nináját. Néhány nappal később Orlai Petrich Soma is távozott az élők közül. Ő volt az első akadémikus képzettségű magyar festő, a történeti magyar festészet úttörője. Sírját a Fiumei úti temetőben találhatjuk.
A történeti festés úttörője volt
Bár az alkotásban a folyamatosan megújuló fejgörcsei folyton hátráltatták, nála szorgalmasabb festőt aligha találunk. 1851-től, mikor Szent István ébredése című kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott. Készített irodalmi illusztrációkat, ilyen Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című költeménye által inspirált sorozat. Megfestette azt a jelenetet is, mikor Milton az Elveszett Paradicsom című művét három leánya körében tollba mondja. Ezzel az alkotással az 1962-es londoni világkiállításon is szerepelt.
Portréi közül az Anyám című az egyik legfigyelemreméltóbb, amelyet a Nemzeti Galériában őriznek. Történelmi témájú festményei közül a A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása (1851) című képe, vagy a Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat címet viselő alkotása említésre méltó. Ókori témákhoz is szívesen nyúlt, ilyen a Salamon királyt anyja megátkozza (1857) nevet viselő festménye.
Orlai Petrich Soma különleges barátsága Petőfivel
Mint említettük, a nagy költővel nem csak iskolatársak voltak, hanem rokonságban is álltak egymással. A szabadságharc híre Orlait Bécsben érte, de rögtön útra kelt, hogy csatlakozzon a felkelőkhöz. Azonban megsebesült, ezután Mezőberénybe, a szülővárosába ment lábadozni. Petőfihez annyira közel állt Orlai, hogy a sérült festőt meglátogatta 1849 júliusában. Orlai ekkor festette meg a Petőfi Mezőberényben című festményét. Élete során még számos portrét készített a költőről: Petőfi Sándor arcképe, Petőfi Debrecenben, Petőfi Pesten 1848-ban. A költő apjáról és anyjáról is készített portékat.
Ha te is szeretnéd megtapasztalni a festés örömét, de tanácstalan vagy abban, hogyan fogj hozzá, jó helyen jársz! Profi instruktoraink minden információt és eszközt a rendelkezésedre bocsájtanak helyszíni élményfestő alkalmainkon. Amennyiben otthonod biztonságában komfortosabban érzed magad, akkor sem kell lemondanod az alkotásról. Válassz kedvedre otthoni videós szettjeink közül! Szeretettel várunk!
főoldal
események
kosár
menü