Híres magyar festők – Orlai Petrich Soma

Márciusi nemzeti ünnepünk táján egészen biztosan találkozunk a szabadságharc és forradalom lánglelkű költőjének, Petőfi Sándornak a portréjával. Azonban a híres kép készítőjét alig ismerik, pedig egy rendkívül szorgalmas és tehetséges magyar festő volt, aki az akkori irodalmi élet ismert alakjaival is jó barátságot ápolt. Ismerjük meg Orlai Petrich Somát, a történeti festészet jeles alakját.

 

Jogászból lett festő

Felvidéki gyökerekkel rendelkező  evangélikus családba született Mezőberényben 1822-ben. Anyai ágon rokonságban állt Petőfi Sándorral, aki a másod-unokatestvére volt. Középiskolai tanulmányait Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte, később Pápán szerzett jogi végzettséget.

Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, az ő hatásukra maga is írogatott. 1846-tól fordult az érdeklődése a festészet felé, kezdetben Bécsben, majd Münchenben, később Rómában és Párizsban is tanulta a szakma csínját-bínját.

Európai tanulmányútjáról hazatérve egy ideig arcképfestésből kereste a kenyerét Debrecenben,  majd ismét Bécs lett lakhelye. Végül 1955-ben költözött haza Pestre, miután megalakult a pesti állandó műtárlat. 1851-től kezdte használni az Orlai nevet, de csak 1853-ban vehette fel hivatalosan.

1854-ben kötötte össze életét Névery Annával, akit  Ninának becézett. 1861-től munkája elismeréseként az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja lett, mégpedig olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, vagy Than Mór.

 

Mindenkit elveszített, akit szeretett

A szakmai sikerek mellett azonban magánélete sajnos tragikusan alakult. Egyre többet betegeskedett, mellbaj és kínzó fejgörcsök gyötörték, ráadásul 1876-ban lánya, 1878-ban fia is meghalt. Szenvedését fokozta feleségének betegsége és halála, 1880-ban veszítette el szeretett Nináját. Néhány nappal később Orlai Petrich Soma is távozott az élők közül. Ő volt az első akadémikus képzettségű magyar festő, a történeti magyar festészet úttörője. Sírját a Fiumei úti temetőben találhatjuk.

 

A történeti festés úttörője volt

Bár az alkotásban a folyamatosan megújuló fejgörcsei folyton hátráltatták, nála szorgalmasabb festőt  aligha találunk. 1851-től, mikor Szent István ébredése című kompozícióját a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folyton dolgozott. Készített irodalmi illusztrációkat, ilyen Vörösmarty Mihály  Szép Ilonka című költeménye által inspirált sorozat. Megfestette azt a jelenetet is, mikor Milton az Elveszett Paradicsom című művét három leánya körében tollba mondja. Ezzel az alkotással az 1962-es londoni világkiállításon is szerepelt.

Portréi közül az Anyám című az egyik legfigyelemreméltóbb, amelyet a Nemzeti Galériában őriznek. Történelmi témájú festményei közül a A Mohácsnál elesett II. Lajos király testének feltalálása (1851) című képe, vagy a Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat címet viselő alkotása említésre méltó. Ókori témákhoz is szívesen nyúlt, ilyen a Salamon királyt anyja megátkozza (1857) nevet viselő festménye.

 

Orlai Petrich Soma különleges barátsága Petőfivel

Mint említettük, a nagy költővel nem csak iskolatársak voltak, hanem rokonságban is álltak egymással. A szabadságharc híre Orlait Bécsben érte, de rögtön útra kelt, hogy csatlakozzon a felkelőkhöz. Azonban megsebesült, ezután Mezőberénybe, a szülővárosába ment lábadozni. Petőfihez annyira közel állt Orlai, hogy a  sérült festőt meglátogatta 1849 júliusában. Orlai ekkor festette meg a Petőfi Mezőberényben című festményét. Élete során még számos portrét készített a költőről: Petőfi Sándor arcképe, Petőfi Debrecenben, Petőfi Pesten 1848-ban. A költő apjáról és anyjáról is készített portékat.

Ha te is szeretnéd megtapasztalni a festés örömét, de tanácstalan vagy abban, hogyan fogj hozzá, jó helyen jársz! Profi instruktoraink minden információt és eszközt a rendelkezésedre bocsájtanak helyszíni élményfestő alkalmainkon. Amennyiben otthonod biztonságában komfortosabban érzed magad, akkor sem kell lemondanod az alkotásról. Válassz kedvedre otthoni videós szettjeink közül! Szeretettel várunk!

Blog

Eltűnt és megkerült festmények – Klimt: Egy hölgy arcképe

A mai cikkben bemutatott képet 1997-ben emelték le a falról piacenzai Ricci Oddi modern művészeti galériából. A képet Gustav Klimt készítette 1916-1917 táján és az ‘Egy hölgy arcképe’ címet viselte. A lopás előtt döbbenten álltak a művészetkedvelők és a rendőrök is, mígnem 2019-ben a kertészek megtalálták a festményt a galéria területén. A műremek a kertben egy fémajtóval fedett üregbe volt rejtve egy nejlonzacskóba tekerve. A felfedezést követően két férfi magára vállalta a rablást és “nagylelkűen” így nyilatkoztak: most ajándékként visszaadták azt a városnak.   Gustav Klimt egyetlen olyan képe, melyet átfestett 1916 és 1918 között Klimt számos nőt ábrázolt a festményein, egyaránt modellt álltak neki legmagasabb körökből származó hölgyek, és alsóbb osztályból származó fiatal lányok is. Az ellopott festményen egy barna hajú fiatal nő arca és felsőteste látható. Azonban, hogy pontosan kit ábrázol a kép, a mai napig nem tudjuk. A képpel kapcsolatos érdekesség, hogy csak 1996-ban, nem sokkal a lopás előtt fedezték fel egy röntgen során, hogy a hölgy portréja mögött egy másik kép rejlik. Klimt saját női portréját festette át, amelyet 1912-ben Drezdában állítottak ki, de később eltűnt és a művészettörténészek hiába keresték éveken át. Az átfestett képen egy fiatal nő látható kalapban és boával hasonló pózban. Az

Olvass tovább »

Fessük meg a tavaszt!

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   Mi a tavasz? A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon pedig sajnálatos módon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak. Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban

Olvass tovább »

Élményfestés – Különleges technikák, látványos felületek

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz.   Valódi homok a festményen Egy tengerparti hangulat megjelenítése a vásznon mindig különleges élmény. Visszaidézi kedves emlékeinket egy-egy elmúlt nyaralásról és készítése közben már hangolódhatunk a következőre. Ha valódi homokot használunk az akrilfesték mellett, akkor a festményünk szinte megelevenedik, a fókusz áthelyeződik és egy ilyen anyag segítségével bevonjuk a harmadik dimenziót is az ábrázolásba. Kísérletező kedvűek tovább fokozhatják a hatást azzal, hogy a nyaralásról hazahozott kagylókat és csigákat a megfestett képre szépen megkomponálva helyezik, ezzel is emléket állítva a nyári élményeknek.   Arannyal festés Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést, A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza. A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü