Híres női festők – Catharina van Hemessen

Catharina van Hemessen (1528 – 1588)  az első elismert flamand festőnő, aki az 1540-es évek vége és az 1550-es évek eleje között alkotott intenzíven. Fennmaradt alkotásai közül kis méretű női portrék és néhány vallási kompozíció a legismertebbek. Ő az első művész, aki önarcképet festett magáról, mely festés közben ábrázolja.

 

Művész családba született

Abban a korban, melyben Catharina élt és alkotott, a nők számára majdnem elérhetetlen volt a festőművészi karrier és az ezt megelőző képzés. A festőtanoncok anatómiai ismereteik mélyítése végett boncolásokon vettek részt és meztelen férfitesteket tanulmányoztak. A tehetséges gyermekek leghamarabb 9, legkésőbb 15 éves koruktól együtt éltek egy idősebb, tapasztaltabb festővel, hogy testközelből lessék el a szakma csínját-bínját. Ez az empirikus tanulás 4-5 éven keresztül tartott. Mindezen okokból nagyon kevés női művész kapott megfelelő képzést. Akik mégis hozzájutottak a tanulás lehetőségéhez, azoknak rendszerint valamelyik közeli rokonuk is festő volt, aki vállalta oktatásukat. Így volt ez Catharina esetében, akit apja, Jan van Hemessen tanított pályája első 5 évében lakóhelyükön, Antwerpenben. Úgy tartják Catharina keze munkája apja több alkotásán is megtalálható. Mikor a művésznő elismert művész lett, maga is mestere lett 3 festőtanoncnak.

 

A tehetség és szerencse alakította útját

Catharina van Hemessen korának híres festője volt, ami részben annak is köszönhető a nyilvánvaló tehetségén túl, hogy nagyon szerencsés volt a mecénását illetően. Ez nem más volt, mint Habsburg Mária, aki épp testvére V. Károly megbízásából régens volt az akkori Belgium területén.

Időközben a szerelem is rátalált, 1554-ben feleségül ment Christian de Morienhez. Az újdonsült férj igen előkelő állást töltött be, ő volt az antwerpeni székesegyház orgonistája. A művészházaspár azonban 1556-ban a költözés mellett döntött, mivel Catharina támogatója, Habsburg Mária Spanyolországba tette át székhelyét. A mecénásuk két évvel később meghalt, de bőséges életjáradékkal gondoskodott a művész házaspár anyagi biztonságáról. Catharina ezt követően egyre ritkábban nyúlt ecsethez, mivel a megélhetése nem függött a megrendelőktől. Nem maradt fent ismert munkája Habsburg Mária halála után.

1561-ben a pár hazaköltözött Antwerpenbe, ahol egészen 1565-ig maradtak. Élete végére azonban visszatért szeretett szülővárosába, Antwerpenbe, ahol 60 éves korában érte a halál. A párnak nem született gyermeke, Catharina alkotásai által él tovább az emberiség történelmében.

 

Van Hemessen legismertebb alkotásai

Portréja, mely saját magát ábrázolja a világ első női művészének önarcképe. Húsz évesen festette és igen egyértelmű módon jelezte, hogy kit ábrázol a mű. A bal felső sarokba a következő feliratot helyezte el: Én, Catharina van Hemessen, 1548-ban festettem magam 20 évesen. A kép festés közben ábrázolja Catharinát, ez az első önarckép a művészettörténetben, amely alkotás közben ábrázolja a művészt. A képről egy fiatal lány nyugodt, vizsgálódó tekintettel néz ránk, testbeszéde visszafogottságot és szerénységet közvetít.

Alkotásai realisták, egészen kis képek, egy zsebben is elférnének. Portrékat, vallási képeket festett elsősorban. Az alanyai arcát és ruházatát igen kifinomultan dolgozta ki, aprólékos részletességgel. Az általában ülő modellek sötét háttér előtt láthatók, ez az ábrázolásmód  még jobban kiemeli a képen szereplő ember arcát. Úgy tartják, a Nő a csemballó mellett című alkotása nővérét ábrázolja és saját önarcképe párja. Egymás mellé kell akasztani alkotója szándéka szerint. A fiatal nő portréján jól megfigyelhető a ruházat és az arany kiegészítők aprólékos kidolgozása.

Ma már nem kell leküzdhetetlen akadályokat megugrani, ha valaki nőként ragadna ecsetet. A művészetben egyre inkább omlanak le a falak, amelyek a nők elé álltak tehetségük, vágyaik kibontakoztatásában. Nálunk nemtől, kortól, festői adottságtól függetlenül megtapasztalhatod az alkotás örömét. Válassz bátran helyszíni élményfestő alkalmaink közül, vagy nézz körül  otthoni élményfestő szettjeink között!

Blog

Élményfestés anyák napja alkalmából

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.   Az anyánkhoz fűződő viszonyunk sokféle lehet Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okoz esetleg sérülést a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét már a tudományos világban is elfogadottá tette a pszichológia. Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.   Közel

Olvass tovább »

Élményfestés – Balaton

Nekünk magyaroknak a Balaton nem egy egyszerű tó, hanem inkább már fogalom. Gyermekkori nyarak szép emléke, szerelem és csodálatos naplementék, színek, illatok, élmények kavalkádja a fejünkben és a szívünkben. Akár az északi, akár a déli part áll inkább közelebb a szívünkhöz, abban egyetérthetünk, hogy a Balaton egy jelkép.   A magyar tenger A Balaton a Dunántúlon található, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdőzésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos, főleg az északi parton. A vulkanikus hegyvonulatok sok tekintetben igen egyediek. A romantikába hajló jelzős szerkezet eredetére többféle magyarázat is létezik. Sokan a siófoki fürdőházhoz kötik ezt az elnevezést. Az 1878-ban megnyílt impozáns épület egyik felirata volt a ’Magyar Tenger’ elnevezés, ezért gondolják, hogy onnan ered az elnevezés elterjedése. A legelső említés viszont még korábban történhetett, ebben nincs egységes álláspont, hogy kitől származik. Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Galánthai Fekete János és Vajda Péter neve is felmerül, mint lehetséges értelmi szerző. Az viszont biztos, hogy napjainkban is sokszor és sokan alkalmazzák a Balatonra a magyar tenger elnevezést. Bár csak tó, de mégis a mi saját tengerünk a Balaton, ezért bátorkodunk így nevezni. Balaton a művészek szemével A Balaton a

Olvass tovább »

Élményfestés – Vitorlások és más hajók

Földünk valamivel több mint kétharmadát tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók is szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében. Mindezek eredményeként az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás már évezredek óta az, hogy valahogy át tudjon kelni a vizeken, illetve a nagyobb távolságokat ne csak a szárazföldön tudja legyőzni. Ennek érdekében olyan eszközöket kellett építenie már őseinknek is, amelyek egyszerre alkalmasak vízi járműnek és szállítóeszköznek. Megszülettek tehát a csónakok, a hajók és a vitorlások, amelyek az évszázadok folyamán sokféle módozatban és stílusban fejlődtek tovább. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hajók megihlették a képzőművészeket is, amelynek eredményeként csodás festmények és más alkotások készültek minden történelmi korban. A hajózás történetének kezdetei A régészeti leletek és fennmaradt ábrázolások alapján is csak nagyjából tudjuk meghatározni, hogy mióta használ az ember vízi járműveket. Az első vízen használt emberi eszközök kidőlt fákból vagy hordalék fatörzsekből „készültek”, ezeket tulajdonképpen a természet szolgáltatta, nem is kellett velük különösebben semmit tenni. Az épített hajók felé vezető úton a következő lépés a helyi alapanyagoktól függően valamilyen fatörzsből vájt csónak vagy vékonyabb fatörzsek, esetleg nád összekötözésével létrehozott tutaj lett. Az erdővel fedett területeken a fatörzsből kivájt bödönhajó, nádasok közelében,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü