Kevésbé ismert festők – Gustave Caillebotte

Híres festőkről szóló cikksorozatunkban csupa olyan művész munkásságát mutattuk be olvasóinknak, akiket nagy valószínűséggel már ismertek valamennyire a festészet és a képzőművészet iránt érdeklődő és nyitott szemmel járó műkedvelők.

Ebben a sorozatban felbukkant többek között Pablo Picasso, Salvador Dalí, Edvard Munch, Gustav Klimt, Vincent van Gogh, Claude Monet és René Magritte, hogy csak néhányat említsünk a híres kiválóságok közül. A magyar művészek közül külön bejegyzést szenteltünk Munkácsy Mihálynak, Szinyei-Merse Pálnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak is, illetve a következő, akiről majd olvasni lehet ebben a hónapban, az Rippl-Rónai József lesz.

Szeretnénk a jövőben olyan festők képei és életműve iránt is felkelteni az érdeklődést, akik valamiért nem kerültek annyira előtérbe eddig, sőt akár teljesen ismeretlenek olvasóink számára. Első ilyen művészünk Gustave Caillebotte, aki francia volt, Párizsban született és a 19. század második felében élt és alkotott. Mi lehet a magyarázata, hogy ilyen kezdeti „adottságok” ellenére is kevésbé ismert a neve? Talán az, hogy Caillebotte sosem volt rákényszerülve arra, hogy a képei eladásából éljen meg, mert a családja tehetős volt és mindig volt elég pénze.

 

Caillebotte élete és szenvedélyei

Gustave Caillebotte francia festő és grafikus 1848. augusztus 19-én született Párizsban és 1894. február 21-én halt meg Gennevilliers-ben. A realizmus és az impresszionizmus határát jelentő festészeti korszak egyik meghatározó alakja. Nem csak a saját munkássága okán, hanem mert a kor tehetséges művészeinek támogató mecénása is volt.

1860-tól a családja sok nyarat töltött a Yerres folyó partján fekvő Yerres városkában, mintegy 12 kilométerre délre Párizstól. Ebben az időszakban kezdett el festeni. 1868-ban jogi diplomát szerzett, majd 1870 és 1871 között besorozták katonának és részt vett a francia-porosz háborúban. A háború után Léon Bonnat műtermében kezdte tanulmányozni a festészetet. Első műterme szülei házában volt. 1873-ban beiratkozott a Képzőművészetek Akadémiájára (École des Beaux-Arts), 1874 körül megismerkedett Edgar Degas-al és Giuseppe de Nittis-vel.

Amikor Argenteuilben Monet-val is találkozott, fokozatosan az impresszionisták legfőbb mecénása lett. Érdekesség, hogy őt festette le Renoir az Evezősök reggelije című kép előterében csaknem teljes alakban, amint egy fordított helyzetű széken ülve beszélget.

Vagyonával nem csak az impresszionista festőket támogatta és festményeiket vásárolta, hanem más hobbijainak is hódolt. Ilyen volt az orchideák gyűjtése és termesztése, valamint a jachtépítés és a textiltervezés is.

 

Caillebotte és az impresszionizmus

Caillebotte 1876-ban a II. Impresszionista kiállításon mutatkozott be nyolc festménnyel, köztük a Padlócsiszolókkal. Ennek a képnek a témáját, a fapadlón dolgozó munkások ábrázolását akkoriban vulgárisnak találták, ezért 1875-ben vissza is utasították a hivatalos kiállítását. Abban az időben a művészek testülete a munkásosztályról csupán a földművelők kissé romantikus hangulatú ábrázolását tartotta csak elfogadhatónak. A Padlócsiszolók festmény ma a Musée d’Orsay-ban található.

Caillebotte halálakor az impresszionistákat még mindig nagyrészt elítélte a franciaországi művészetkritika, amelyet az ún. akadémikus művészet és különösen az Académie des Beaux-Arts uralt. Emiatt Caillebotte úgy gondolta, hogy ha nem körültekintő a végrendelete megfogalmazásakor, akkor a gyűjteményében található kulturális kincsek valószínűleg eltűnnek valami sokadrangú vidéki múzeumban. Ezért előírta, hogy a festményeket a luxemburgi palotában, majd később a Louvreban kell kiállítani. A francia kormány hallani sem akart ezekről a feltételekről.

Caillebotte azonban a végrendeletének végrehajtását Renoirra bízta. 1896 februárjában végül a francia kormány megállapodott Renoirral, és ezek alapján harmincnyolc festményt vittek a luxemburgi palotába. Ez a gyűjtemény jelentette az impresszionisták első bemutatóját egy nyilvános helyszínen Franciaországban.

Végül évtizedeken át tartó huzavona után 1928-ig kellett várni, hogy ezek a művek ünnepélye­s keretek között bekerüljenek a Louvreba.

 

Caillebotte emlékezete

Testvére, René 1876-os halála után Caillebotte meg volt győződve arról, hogy saját élete is rövid lesz, ezért már a húszas éveiben megírta a végrendeletét. A végrendeletben Caillebotte nagy gyűjteményt hagyott hátra az államnak. Ez a gyűjtemény a halálakor végül hatvannyolc festményt tartalmazott különböző művészektől. Camille Pissarro tizenkilenc, Claude Monet tizennégy, Auguste Renoir tíz, Alfred Sisley kilenc, Edgar Degas hét, Paul Cézanne öt, és Édouard Manet négy képe volt Caillebotte hagyatéka.

Caillebotte negyven saját művét a Musée d’Orsay őrzi. A Boulevard Haussmann egyik erkélyéről kinéző férfit ábrázoló festménye valamivel több mint 14,3 millió dollárért kelt el a 2000-es évek elején.

 

Élményfestés impresszionista stílusban

Ha közel áll hozzád ez a festészeti irányzat, keresd a megfesthető képeket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában.

Amíg nincs lehetőség személyes találkozásra és az élményfestés alkalmak megtartására, addig nézz körül a webáruházunkban, ahol megtalálhatod a legnépszerűbb képeinket házhoz rendelhető csomagban, vagy választhatsz akár kész festményeket is, amelyekkel dekorálhatod otthonodat.

Blog

Élményfestés – A kutya

A kutyák már nagyon hosszú ideje közel kerültek az emberhez és ezáltal bekerültek a festményeken ábrázolt témák közé. Régebben elsősorban vadászat közben mutatták be a kutyákat vagy egy tekintélyt sugárzó emberalakot ábrázoló képen abszolút mellékszereplőként. Azóta ez a helyzet már régen megváltozott és egy festmény főszereplője is lehet kutya, a kutyabarát művészetek iránt rajongók legnagyobb örömére.   Híres kutyák a nagyvilágból Az első kutya az űrben – Laika Élete nagy részében Moszkva utcáin kóborolhatott, amíg aztán egy sintértelepre került. Onnan a szovjet űrhivatal munkatársai választották ki két kutya társával együtt arra a különleges kísérletre, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, képes-e egy élőlény elviselni a rakéta kilövésével járó megterhelést, az űrbéli viszonyokat, illetve, hogy milyen viselkedésbeli változásokon megy ott keresztül. Rövid kiképzés követően Laikát az 1957. november 3-án fellőtt rakétával juttatták az űrbe, ahonnan – visszatérő egység építése híján – semmiképp nem térhetett vissza és így a biztos halál várt rá. Szegény kutya a Föld körüli pályán csupán néhány órát lehetett életben, de ezzel ő lett a világtörténelem egyik leghíresebb kutyája. A hűség mintaképe – Hachiko A kutyák olyan állatok, amelyek eleve a hűségükről híresek, ám Hachiko, a japán akita inu kutya története még a többi kutya közül is

Olvass tovább »

Élményfestés 3D-ben

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik. Ezek segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek a két dimenziós térből. Az alkalmazott színekkel, a felhasznált anyagokkal megvalósítható, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a lehetséges technikákat, amelyek 3D hatást hoznak létre.   A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.   A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Csontváry 170

Közös kiállítással emlékezik a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós Csontváry 170 tárlat Budapesten 2023. április 13-tól, Pécsen pedig augusztus 1-jétől lesz látható. A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.   Csontváry évfordulós tárlat A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Pécsen pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel. A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.   Csontváry festészete Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar. 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü