Kiállítás ajánló – TechnoCool

Október végétől látható a TechnoCool című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint félszáz alkotó művein keresztül a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.

Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében

A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben új önkifejezési lehetőséget láttak. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára jelentették az önmeghatározás új formáit.

A tematikus tárlat szekciói olyan témaköröket mutatnak be, amelyek ma is frissen és relevánsan hatnak a szemlélőre. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatású külföldi alkotók, Muntean/Rosenblum, Pippilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney egy-egy művével helyezzük nemzetközi kontextusba. Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós és edukációs ponttal kiegészített enteriőrben láthatja a közönség.

A kiállítást azoknak ajánljuk, akik megélték és szerették a kilencvenes éveket, illetve akiket érdekel ez az egyszerre vad, bizarr és szabad időszak. Ha megélted a kilencvenes évek évek őrült időszakát, vagy ha életkorodnál fogva nem voltál a részese, de érdekel a techno forradalom, az elektronikus zene és extázis évtizede, akkor mindenképp nézd meg a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítását.

Hangolódás a kiállításra

Az Előzmények című bevezető szekcióban olyan alkotásokat láthatunk, amelyek előhírnökei a kilencvenes évek új szemléletének. Az egyik falon megnézhetjük mindazokat a történelmi eseményeket és technológiai újdonságokat, amelyek a korszakot leginkább jellemzik. Ilyen például a CD, a mobiltelefon, a Berlini fal lebontása, a Terminátor 2, a tamagotchi játék és a Toy Story animációs film. Láthatunk olyan punk, new wave, rap és hip-hop lemezeket is, amelyek hatással voltak a következő generáció kísérletező gondolkodásmódjára.

A Szöveg/Jel/Jelentés szekció olyan műveket mutat be, amelyek a kép és szöveg viszonyával foglalkoznak. A kor művészei gyakran használtak olyan szimbólumokat, amelyeket saját maguk alkottak, vagy olyanokat, amelyeknek az eredeti jelentését módosították. A városokat ellepő reklámok szlogenjei, logói is hatással voltak az alkotókra.

Az 1990-es évekre a tömegmédiában is egyre gyakoribb témává vált a Föld erőforrásainak végessége, a klímaváltozás hatásai. Erre reflektálnak a kiállítás Ökofuturizmus című szekciójában látható művek.

A tárlat Test/Identitás nevet viselő szekciójában szembesülhetünk azzal, hogy ebben az időszakban számos alkotónak megváltozott a művészi önmeghatározáshoz való viszonya is. Jellemző volt a csoportként vagy művészpárosként való alkotás. Többen használtak művészneveket vagy bújtak alteregók mögé, amely jelenség az időszakban kibontakozó DJ-kultúrával is összefügg.

A DJ-kultúra hatásai a képzőművészetre

Az új digitális eszközök képi és hangzásvilága hatott a divatra, a sci-fi filmekre, a komputerjátékokra, a grafikai designra és a zenére egyaránt. Ez pedig a művészeket is inspirálta. A DJ-kultúrában megjelenő fogalmakat, mint a remix, a sample vagy a mix, a képzőművészetben is alkalmazták. Erre jellemző példákat a Pop/Remix szekcióban láthatunk.

A kiállítás utolsó szekciója a valóság és az illúzió viszonyával foglalkozik. A digitális fényképezés és a képszerkesztő programok elterjedésével a fotók korábban hitelessége végleg megkérdőjeleződött.

Ezzel párhuzamosan a festészetben megjelent a techno realizmus. A kilencvenes évek második felére az egzisztenciális és szociális problémák igényt teremtett a mindennapok realitásának ábrázolására, ami éles ellentétben állt az évtized eleji euforikus hangulattal.

A műalkotások között sétálva több ponton is látványos videók és techno zenék teszik teljessé az időutazást.

A képzőművészet felemel és festeni jó dolog akkor is, ha teljesen amatőrként vágunk bele ilyesmibe. Gyere el hozzánk Te is egy élményfestés alkalomra és fejleszd magadat és a tudásodat instruktoraink segítségével! A festhető képek közül a Helyszíni élményfestések menüpontban tudod kiválasztani a Neked kedves festményt és aztán jelentkezni az időpontok valamelyikére. Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés 3D technikával

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Az impasto festőtechnika Ez egy olyan festészeti eljárás, amely a vászonra felvitt festék minél sűrűbb állagú alkalmazásán alapul. Az alkalmazott festék lehet olaj, de lehet akár akrilfesték is. Az technika fő jellemzője, hogy az így készült képek erős textúrájúak, szó szerint jól láthatóvá vállnak az ecsetvonások. A felvitt festéket gyakran az egész vászon felületén nagyon vastagon alkalmazzák egészen a festési folyamat kezdetétől a végéig. Az olajfesték azért nagyon jól használható anyag az impasto technikához, mert vastagon felvihető, kellően sűrű és lassan szárad. Az impresszionisták általában úgy hozták létre a műveiket, hogy nagy mennyiségű festéket helyeztek az ecsetre, és

Olvass tovább »

Híres női festők – Margaret Keane

A napokban bejárta a világhálót a hír, hogy 2022. június 26-án, 94 éves korában elhunyt Margaret Keane, a híres amerikai festőnő, aki a nagy szemű gyerekeket ábrázoló portréiról volt híres. Ki is volt ő? Korai évek Peggy Doris Hawkins néven látta meg a napvilágot 1927-ben. Két éves korában egy elrontott műtét következtében maradandó halláskárosodást szenvedett, emiatt ő sokkal figyelmesebben szemlélte az emberek arcát, szemét beszéd közben. Valószínűleg ez is erősen közrejátszott abban, hogy a nagy szemű portréiról lett híres. 10 évesen festette első olajfestményét két kislányról, melyen az egyik sír, a másik nevet. A képet a nagymamájának adta ajándékba. Az 1950-es években kezdetben ruhákat és babaágyakat festett, majd belekezdett a portréfestésbe. Főként gyerekeket, nőket és állatokat ábrázoló képei születtek. Találkozása Walter Keane-nel Margaret már házas volt, és volt egy gyermeke is, amikor találkozott az ingatlanértékesítéssel és hamisított képek eladásával foglalkozó Walter Keane-nel. A férfi úgy mesélte el találkozásuk történetét, hogy amikor megpillantotta őt egy jól ismert north beach-i bisztróban, a nő nagy szemei szinte mágnesként vonzották. 1955-ben házasodtak össze. A férj, mint csaló Walter a sajátjaként kezdte árulni felesége képeit. Egyre nagyobb népszerűségre és haszonra tett szert. Míg ő tündökölt a dicsfényben, felesége otthon festette a képeket,

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Amadeo Modigliani

A híres festők életét bemutató sorozatunknak több olyan eleme is volt már, amelyben nem éppen vidám életútról és végkifejletről írtunk. Sok olyan művésze volt az egyetemes művészettörténetnek, akik nem vetették meg a káros szenvedélyeket és a veszélyes életet, illetve jó néhányan szenvedtek valamilyen pszichés problémától is. Ez utóbbi erőteljes lenyomatot hagyott aztán az egész életükön is, nem kímélve azokat az embereket sem, akik hosszabb vagy rövidebb ideig társul szegődtek egy ilyen – saját korában nem eléggé értékelt – művésznek. Érdekes kérdés, hogy egy művész életpályájához mennyit tesz hozzá vagy mennyit vesz el belőle, hogy ő maga milyen ember. Modigliani esetében sajnos az látszik, hogy hiába a tehetség, a siker és a fokozatosan elért ismertség, ezekkel jól kell tudni együtt élni, a megkeresett javakra pedig tudni kell vigyázni, különben elveszhetnek. Modigliani élete Amadeo Modigliani 1884. július 12-én született Livornóban. Kereskedő édesapja korán tönkrement, francia származású édesanyja azonban fontos szerepet játszott abban, hogy fia művész pályára került. 1898-ban kezdte meg művészeti tanulmányait, 1902-ben Firenzébe utazott és beiratkozott a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol tanulmányozhatta a reneszánsz művészetet és találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival. 1906-ban Párizsba költözött, és a párizsi iskolához csatlakozott. Modigliani ekkor kezdte

Olvass tovább »