Kiállítás ajánló – TechnoCool

Október végétől látható a TechnoCool című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat annak az 1990-es években indult művészgenerációnak a gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás utáni évtized gazdasági és kulturális nyitottságát felszabadító élményként élte meg. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra és a partik új látványvilága meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, az általuk felvetett kérdésekben is megjelent. A kiállítás több mint félszáz alkotó művein keresztül a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be.

 

Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében

A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben új önkifejezési lehetőséget láttak. A hagyományos médiumok mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára jelentették az önmeghatározás új formáit.

A tematikus tárlat szekciói olyan témaköröket mutatnak be, amelyek ma is frissen és relevánsan hatnak a szemlélőre. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatású külföldi alkotók, Muntean/Rosenblum, Pippilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney egy-egy művével helyezzük nemzetközi kontextusba. Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós és edukációs ponttal kiegészített enteriőrben láthatja a közönség.

A kiállítást azoknak ajánljuk, akik megélték és szerették a kilencvenes éveket, illetve akiket érdekel ez az egyszerre vad, bizarr és szabad időszak. Ha megélted a kilencvenes évek évek őrült időszakát, vagy ha életkorodnál fogva nem voltál a részese, de érdekel a techno forradalom, az elektronikus zene és extázis évtizede, akkor mindenképp nézd meg a Magyar Nemzeti Galéria legújabb időszaki kiállítását.

 

Hangolódás a kiállításra

Az Előzmények című bevezető szekcióban olyan alkotásokat láthatunk, amelyek előhírnökei a kilencvenes évek új szemléletének. Az egyik falon megnézhetjük mindazokat a történelmi eseményeket és technológiai újdonságokat, amelyek a korszakot leginkább jellemzik. Ilyen például a CD, a mobiltelefon, a Berlini fal lebontása, a Terminátor 2, a tamagotchi játék és a Toy Story animációs film. Láthatunk olyan punk, new wave, rap és hip-hop lemezeket is, amelyek hatással voltak a következő generáció kísérletező gondolkodásmódjára.

A Szöveg/Jel/Jelentés szekció olyan műveket mutat be, amelyek a kép és szöveg viszonyával foglalkoznak. A kor művészei gyakran használtak olyan szimbólumokat, amelyeket saját maguk alkottak, vagy olyanokat, amelyeknek az eredeti jelentését módosították. A városokat ellepő reklámok szlogenjei, logói is hatással voltak az alkotókra.

Az 1990-es évekre a tömegmédiában is egyre gyakoribb témává vált a Föld erőforrásainak végessége, a klímaváltozás hatásai. Erre reflektálnak a kiállítás Ökofuturizmus című szekciójában látható művek.

A tárlat Test/Identitás nevet viselő szekciójában szembesülhetünk azzal, hogy ebben az időszakban számos alkotónak megváltozott a művészi önmeghatározáshoz való viszonya is. Jellemző volt a csoportként vagy művészpárosként való alkotás. Többen használtak művészneveket vagy bújtak alteregók mögé, amely jelenség az időszakban kibontakozó DJ-kultúrával is összefügg.

 

A DJ-kultúra hatásai a képzőművészetre

Az új digitális eszközök képi és hangzásvilága hatott a divatra, a sci-fi filmekre, a komputerjátékokra, a grafikai designra és a zenére egyaránt. Ez pedig a művészeket is inspirálta. A DJ-kultúrában megjelenő fogalmakat, mint a remix, a sample vagy a mix, a képzőművészetben is alkalmazták. Erre jellemző példákat a Pop/Remix szekcióban láthatunk.

A kiállítás utolsó szekciója a valóság és az illúzió viszonyával foglalkozik. A digitális fényképezés és a képszerkesztő programok elterjedésével a fotók korábban hitelessége végleg megkérdőjeleződött.

Ezzel párhuzamosan a festészetben megjelent a techno realizmus. A kilencvenes évek második felére az egzisztenciális és szociális problémák igényt teremtett a mindennapok realitásának ábrázolására, ami éles ellentétben állt az évtized eleji euforikus hangulattal.

A műalkotások között sétálva több ponton is látványos videók és techno zenék teszik teljessé az időutazást.

 

A képzőművészet felemel és festeni jó dolog akkor is, ha teljesen amatőrként vágunk bele ilyesmibe. Gyere el hozzánk Te is egy élményfestés alkalomra és fejleszd magadat és a tudásodat instruktoraink segítségével! A festhető képek közül a Helyszíni élményfestések menüpontban tudod kiválasztani a Neked kedves festményt és aztán jelentkezni az időpontok valamelyikére. Szeretettel várunk!

Blog

Híres virágos festmények

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen. A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. A betöltött szerepükön kívül mint látvány és mint ihletadó „alapanyag” a legszebb festményekhez egyaránt fontosak. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most néhányat. A cikkben szereplő festmények talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig figyelemre méltóak még akkor is, ha valakinek esetleg nem tetszenek.   Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák) Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról. Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt. Amikor aztán a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő

Olvass tovább »

Jonna Jinton, a svéd polihisztor

A mai cikkünkben egy igen sokoldalú fiatal művészt mutatunk be, aki Svédország varázslatos tavai és hegyei közt alkot és él. A mindössze 33 éves Jonna Jinton Youtube csatornájának köszönhetően akárki bepillantást nyerhet életébe, ahol természetesen főként a szebb pillanatokat osztja meg követőivel, de nem titkolja el az Észak-Svédországban zajló élet nehézségeit sem. Jonna Jinton jó példája annak, hogy érdemes követni az álmaidat, még akkor is, ha nem tudod, hová visznek. Bár videói, művészete és zenéje gyönyörűen ábrázolja a természetet és a világ csodáit, amelyben él, azt sem rejti véka alá, hogy Észak-Svédországban nehéz a társadalomtól távol élni. Videóiban őszintén beszél a végtelennek tűnő hideg telekről és a sötétség hosszú időszakainak valóságáról. A gyönyörű tájon kívül bemutatja projektjeit: Jonna fotós, filmes, énekes, festő és ékszertervező is egyben. Emellett férjével műveli kertjét, saját kezűleg újítja fel otthonát, bútorait és vezeti vállalkozását. A városi lét kényelmét hátrahagyva ugrott bele az ismeretlenbe Mára Jonna Jinton Sweden egy világszerte elismert vállalkozás, ami így messziről rendkívül irigylésre méltó, de az odavezető út nehézségekkel, küzdelmekkel volt teli. 21 éves volt, amikor úgy döntött,  otthagyja Göteborgot, a svéd nagyvárost, ahol addig élt. Úgy érezte magát, mint aki saját kis lakásának foglya, a lelke másra vágyott. Valami olyasmire, amit

Olvass tovább »

Festészeti stílusok, irányzatok – 3. rész

Ez a harmadik része a festészeti stílusokról és irányzatokról szóló cikkünknek. Az első részben sorra vettük a legjelentősebbeket a X. századtól, amelyek több művészeti ágban és így a festészetben is megjelentek és értékes művek születtek az égiszük alatt. A második részben az irányzatok bemutatásával a XIX. század második felétől indulunk, amikor annyi új és egymásból ugyan következő, de merőben eltérő stílus alakult ki, hogy szinte nem is győztük felsorolni őket. Ez pedig a harmadik rész, amelyben bemutatjuk a XX. században kialakult legújabb kori irányzatokat.   Stílusok a festészetben (XX. és XXI. században) A fauvizmus (1905-től 1907-ig) A ’fauves’ francia szó jelentése magyarul vadak, amely úgy lett egy festészeti irányzat elnevezése, hogy Louis Vauxcelles műkritikus ezzel a jelzővel illette az 1905-ös párizsi Őszi Szalon tárlaton a 7-es számú teremben kiállított képeivel bemutatkozó festőcsoportot. A Henri Matisse francia festőművész köré szerveződő új irányzat azt tartotta a legfontosabb küldetésének, hogy az erős és kifejező színek használatával újra meg tudja érinteni a szemlélőt, mert nézetük szerint a XX. századra a festészet kifejezőereje megkopott, eszközei kimerültek, arra van szükség, hogy visszatérjenek az alapokhoz. Vincent van Gogh és Paul Gauguin ábrázolásmódja is hatott a művészetükre. A vadak új művészeti irányzata kedvező fogadtatásra talált Párizsban, a körbe

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü