Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.

Művészetek női szemmel

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.

Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége.

A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).

Kiállításmegnyitó és tárlatvezetés

A kiállítás ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia és a kurátor Üveges Krisztina

A kiállításmegnyitó 2024. január 31-én 17 órakor lesz, a kiállítást megnyitja dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató helyettese.

A kiállítás megtekinthető 2024. január 31. és június 22. között az épület nyitvatartási idejében a Hagyományok Háza Kallós Zoltán Kiállítóterében.

Tárlatvezetések is lesznek, melyek időpontjai a következők:

Február 10. Szombat, 10:30
Február 29. Csütörtök, 17:00
Március 21. Csütörtök, 17:00
Március 23. Szombat, 10:30

Jó szívvel ajánljuk a gyűjteményt megtekintésre, akár vezetett keretek között. Aki pedig megihletődik, és alkotni vágyik, szeretettel várjuk egy élményfestésre a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba!

Blog

Nyári élményfestő programok

Sok embernek a nyár a kedvenc évszaka. Ilyenkor a hőmérséklet már esténként sem kellemetlenül hűvös, és nappal pedig egyértelműen többet süt a nap, mint bármelyik másik évszakban. Sokat javíthat a kedélyállapotunkon az is, hogy a nappalok jó hosszúak. Ebben az időszakban véget ér az iskolákban a tanítás, a fiatalságnak több szabadideje lesz. Akik pedig már hosszú évek óta dolgoznak, tudhatják, hogy mekkora megkönnyebbülést hozhat a számukra, amikor belátható távolságra kerül a nyári szabadság időszaka. Ebben a felszabadultságban igyekeztünk sok szép festménnyel készülni a foglalkozásainkon, közbeiktatva olyanokat, amelyek témájukban is a nyarat és a tengert idézi. Jó, ha ezeket megfestve később is vissza tudunk gondolni a meleg, napsütötte napjainkra és a nyári élményeinkre. Nyári festmények Görög hangulat a festményeken Aki járt valaha Santorini szigetén, élőben is láthatta az igazi loulaki kéket. Senki sem gondolná, hogy a képeslapokon látható görög nyaralóhelyeken, amelyek olyan elérhetetlennek tűnnek sokak számára a templomok kék kupolái egy olyan festékkel vannak festve, amely nagyjából minden háztartásban megtalálható. A régi időkben az emberek olyan színt használtak festésre, amit találtak. Ezek közül a kék volt a leggyakoribb, amelynek az oka egy régen használt, ’loulaki’ néven ismert, élénk kék színű tisztítószer volt. A neve szó szerinti fordításban magyarul indigót jelent. Ez

Olvass tovább »

Érdekességek az Eiffel-toronyról

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán. Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni. De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött, ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak. A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a

Olvass tovább »

Eltűnt és megkerült festmények – Orsós Madonna

Jézus születésének ünnepéhez közeledve egy olyan híres képet mutatunk be, amely a kisgyermek Jézust ábrázolja édesanyjával, Máriával. A képet Leonardo da Vincinek munkájának tartják, bár abban nincs egyezség a művészettörténészek körében, hogy teljes egészében Leonardo keze munkája, vagy valamelyik tanítványa műve, melyben a festő is közreműködött. A kép az Orsós Madonna címet viseli és 2003-ban akasztotta le a falról két turistának álcázott tolvaj a skóciai Drumlaring -kastélyban. A képet a francia udvarba szánták A 16. század eleji források alapján XII. Lajos francia király államtitkára, Florimond Robertet volt a festmény megrendelője. 1501. áprilisából fennmaradt levélben Fra Pietro megírta Isabella d’Estének, hogy Leonardo a francia király államtitkára számára festi az Orsós Madonnát. Jelenleg úgy tartják, hogy ez az eredeti mű elveszett, de Leonardo pár vázlata (például egy vörös krétás rajz a Windsor Kastélyban) és a képről készült több műhelymásolat megmaradt az utókornak. Leonardo a második firenzei korszakában tanítványaival többször is lemásoltatta a képet. Az egyik feltételezhető másolat a skót Buccleuch-hercegek gyűjteményének értékes darabja már kétszáz éve, kivéve azt a négy esztendőt, amíg a műkincstolvajok bitorolták. A friss kutatások alapján a skóciai festmény csak részben Leonardo saját kezű műve, részben tanítványainak munkája. A mester közreműködését bizonyítják az előrajzon megfigyelhető apróbb változtatások és

Olvass tovább »