Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.

 

Művészetek női szemmel

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.

Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége.

A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).

 

Kiállításmegnyitó és tárlatvezetés

A kiállítás ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia és a kurátor Üveges Krisztina

A kiállításmegnyitó 2024. január 31-én 17 órakor lesz, a kiállítást megnyitja dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató helyettese.

A kiállítás megtekinthető 2024. január 31. és június 22. között az épület nyitvatartási idejében a Hagyományok Háza Kallós Zoltán Kiállítóterében.

Tárlatvezetések is lesznek, melyek időpontjai a következők:

Február 10. Szombat, 10:30
Február 29. Csütörtök, 17:00
Március 21. Csütörtök, 17:00
Március 23. Szombat, 10:30

Jó szívvel ajánljuk a gyűjteményt megtekintésre, akár vezetett keretek között. Aki pedig megihletődik, és alkotni vágyik, szeretettel várjuk egy élményfestésre a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba!

Blog

Élményfestés – Anne Marie Zilberman

A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban megfesthető képek közül az egyik legnépszerűbb az ’Arany könnyek’ című, amelynél az akrilfesték mellett arany színű festéket is használunk. Az arany mint szín és mint anyag használatát Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja fejlesztette tökélyre és ő volt az, aki a leggyakrabban alkalmazta a képein az arannyal festést. A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Az ’Arany könnyek’ című festmény azonban mégsem Klimt nevéhez fűződik, hanem Anne Marie Zilberman kortárs francia festőnő nevéhez, aki a kép eredetijét készítette.     Anne Marie Zilberman vagy Anne Marie Zylberman   Hiába kortárs festőnőről van szó, nem könnyű a nyomára akadni az internet tekervényes szövevényében sem, ráadásul a nevét hol i-vel, hol y-nal leírva láthatjuk, amelyek közül azért látszólag az utóbbi a helyes írásmód. A hölgy saját Facebook oldala szerint a festészettel való foglalkozás nála afféle hobbi tevékenység lehet. A Párizsban megszerzett grafikusi diploma megszerzése után ugyanis stylistként dolgozott a Kenzo divatháznál, a Gerard Darelnél és a nagy múltú Lafayette áruháznál. Az életéről nem tudunk semmit, sem azt, hogy mikor és hol született, sem pedig azt, hogy jelenleg hol és alkot. Ami viszont biztosan látható a képeit megtekintve az,

Olvass tovább »

Jonna Jinton, a svéd polihisztor

A mai cikkünkben egy igen sokoldalú fiatal művészt mutatunk be, aki Svédország varázslatos tavai és hegyei közt alkot és él. A mindössze 33 éves Jonna Jinton Youtube csatornájának köszönhetően akárki bepillantást nyerhet életébe, ahol természetesen főként a szebb pillanatokat osztja meg követőivel, de nem titkolja el az Észak-Svédországban zajló élet nehézségeit sem. Jonna Jinton jó példája annak, hogy érdemes követni az álmaidat, még akkor is, ha nem tudod, hová visznek. Bár videói, művészete és zenéje gyönyörűen ábrázolja a természetet és a világ csodáit, amelyben él, azt sem rejti véka alá, hogy Észak-Svédországban nehéz a társadalomtól távol élni. Videóiban őszintén beszél a végtelennek tűnő hideg telekről és a sötétség hosszú időszakainak valóságáról. A gyönyörű tájon kívül bemutatja projektjeit: Jonna fotós, filmes, énekes, festő és ékszertervező is egyben. Emellett férjével műveli kertjét, saját kezűleg újítja fel otthonát, bútorait és vezeti vállalkozását. A városi lét kényelmét hátrahagyva ugrott bele az ismeretlenbe Mára Jonna Jinton Sweden egy világszerte elismert vállalkozás, ami így messziről rendkívül irigylésre méltó, de az odavezető út nehézségekkel, küzdelmekkel volt teli. 21 éves volt, amikor úgy döntött,  otthagyja Göteborgot, a svéd nagyvárost, ahol addig élt. Úgy érezte magát, mint aki saját kis lakásának foglya, a lelke másra vágyott. Valami olyasmire, amit

Olvass tovább »

Élményfestés – Csontváry Kosztka Tivadar

Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy amolyan isteni sugallatra fordult a festészet felé. Egyre erősödő hivatástudata sem a gyógyszerész szakma felé terelte, bár még hosszú éveket töltött el tanult szakmáját gyakorolva, hogy elegendő pénzt gyűjtsön a későbbi tanulmányaira és utazásaira.   Csontváry festészete Egyes véleményekkel szemben Csontváry nem volt autodidakta festő, több helyen és mesternél tanult Németországban, Olaszországban, valamint Párizsban. Az 1890-es évek második felétől folyamatosan úton volt és mindenhol festett. Ebben az időszakban készültek azok a több négyzetmétert lefedő tájképei, amelyek az örökösei „jóvoltából” az enyészeté lettek volna mind, mert a jó minőségű vászon alapra készített képeket anyagárban, kocsiponyva céljára akarták értékesíteni. Szerencsére jókor volt jó helyen Gerlóczy Gedeon építész, aki végül 1919 őszén nemcsak a festményeket, de Csontváry írásait, jegyzeteit, feljegyzéseit is megvásárolta, ezzel megmentve a hagyatékot az utókor számára és megteremtve az alapjait egy majdani múzeumnak, amely végül Pécsett valósult meg, több mint fél évszázaddal később.   Csontváry világszemlélete és stílusa Korát jóval megelőzve volt az egészség és a szervezetet károsító anyagoktól mentes élet lelkes híve, amely szemléletet a saját cselekedeteiben is megmutatta. Alkohol, gyógyszerek (kábítószerek) és hús fogyasztása nélkül élte

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü