Stephen Wiltshire egy olyan különleges művész, akit részletes városképei tettek ismertté. Rajzai az egész világon népszerűek, számos múzeumban, valamint fontos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók. Élethű alkotásait gyakran emlékezetből rajzolja, ez a képessége pedig abból ered, hogy autista-savant tehetség. A savant-szindróma egy olyan ritka állapot, amikor a személy egy vagy több területen olyan szakértelemmel, vagy tehetséggel rendelkezik, amelyek ellentétben állnak az általános képességeivel. Tehát egy területen a savant tehetség zseniálisan teljesít, de sokszor az önálló életvitel, a saját magáról való gondoskodás is nehézséget okoz a számára. A savantok felénél autisztikus tünetek is megfigyelhetők, ahogy Stephen esetében is, a többieknél pedig szerzett sérülés, értelmi fogyatékosság, vagy agyi károsodás szokott jelen lenni.
Nem beszélő autistából csodagyerek
Stephen 1974. április 24-én született Londonban, nyugat-indiai szülők gyermekeként. Mivel nem beszélt és nem kereste a kapcsolatot a többi emberrel, három évesen autizmussal diagnosztizálták. Öt éves korában kezdte el tanulmányait a londoni Queensmill Schoolban, ahol szinte csak rajzolni volt hajlandó. Hamar kiderült, hogy a rajzon keresztül kommunikál a világgal. Először állatokat rajzolt, később a londoni buszok voltak kedvenc témái, végül az épületek rajzolásában lelte a legnagyobb örömét. Ezek a rajzok mesteri perspektívából készültek és nagyszerűen bemutatják Stephen természetes veleszületett művészi tehetségét.
Bár a rajzolásban hihetetlen fejlődést produkált, továbbra sem volt hajlandó beszélni. Ekkor a Queensmill School oktatói azzal motiválták a beszédre, hogy ideiglenesen elvették a rajzoláshoz szükséges eszközeit, ezzel kényszerítve őt a megszólalásra. Stephen ezután kezdett hangokat kiadni, és hamarosan kimondta első szavát: “papír”. Kilenc éves korában tanult meg beszélni.
Korai illusztrációi állatokat és autókat ábrázoltak. A mai napig nagyon szeret amerikai autókat rajzolni, ezekkel kapcsolatban enciklopédikus ismeretekkel rendelkezik.
Stephen egyik tanára különösen hitt a tehetségében, ő kísérte el fiatal diákját első utazásaira, amelyeken épületeket rajzolt, és ő nevezte be rajzversenyekre, amiket rendre meg is nyert. A helyi sajtó pedzegetni kezdte, hogy ilyen mesteri rajzok nem is kerülhetnek ki egy gyermek kezei közül. Mindenesetre a média középpontjába került, ezzel országszerte ismertté vált. Hét éves korában adta el első alkotását, és mire betöltötte a 8. életévét, megkapta az első megbízását a brit miniszterelnöktől, hogy készítsen egy rajzot Salisbury székesegyházáról.
Stephen körberajzolja a világot
1987 februárjában Stephent is bemutatta a The Foolish Wise Ones (A bolond bölcsek) című dokumentumfilm, amelyben rajta kívül még zenei és matematikai tehetségű savantok szerepeltek. A róla szóló részben Hugh Casson, a Londoni Királyi Művészeti Akadémia akkori elnöke úgy nyilatkozott róla, hogy valószínűleg ő Nagy-Britannia legtehetségesebb gyermek művésze. Casson sokat segített Stephen útjának egyengetésében azzal, hogy bemutatta Margaret Hewsonnak. Ő segített kiadni Wiltshire első könyvét 1987-ben, amely a Rajzok címet kapta és korai vázlatait mutatta be. A könyv előszavát Casson írta. Hewson Stephen pénzügyeinek intézésében is részt vállalt, valamint ő szervezte első new yorki útját is. Itt olyan ikonikus épületek lerajzolását közvetítette a londoni International Television News, mint az Empire State Building és a Chrysler Building. A látogatás során készített illusztrációk – a londoni Docklands, Párizs és Edinburgh helyszíneinek vázlatával együtt – képezték alapját a második könyvének, ami Városok címet kapta 1989-ben. Ebben a kötetben helyet kaptak Stephen képzeletbeli metropoliszainak rajzai is.
Ekkortájt indult Stephen egy nagyobb körútra, megjárta Velencét, Amszterdamot, Leningrádot és Moszkvát is. Bárhol állt meg rajzolni, tömegek gyűltek köré, hogy láthassák őt alkotás közben. Ezeken a rajzokon jól látszik Stephen azon képessége, hogy nagyon jól ragadja meg az épületek hangulatát, jellegét, atmoszféráját, és mindezt játszi könnyedséggel teszi. Ez az ő zsenialitása, ez emeli őt művész státuszba. Harmadik könyve, a Lebegő városok (1993), ezen túra során készített bonyolult rajzait tartalmazza.
1992-ben Stephen elfogadta a tokiói székhelyű televíziós társaság meghívását, így Japánba látogatott, hogy ott rajzokat készítsen a különböző nevezetes építményekről. Ezután ismét Amerikába utazott, ennek az útnak az eredményeként született meg az American Dream (1993) című könyv, amely Chicago, San Francisco és New York városképeit, valamint az arizonai sivatagi tájat mutatta be.
A panoráma rajzolás mestere
Stephen eddigi legnagyobb projektjét 2005 májusában vállalta, amikor visszatért Tokióba, hogy a városról panorámarajzot készítsen. Két hónappal később hasonlóan részletes képet készített Rómáról, beleértve a Vatikánt és a Szent Péter-székesegyházat is, mindezt teljesen emlékezetből. Ugyanez év decemberében, egy 20 perces helikopteres út után, Stephen egy hét alatt készítette el a hong kongi Victoria kikötő és a környező városrésze 10 méter hosszú rajzát. A munkát karácsonyi ajándéknak szánta a város lakóinak. Később Frankfurt, Madrid, Dubai, Jeruzsálem és London is bekerült a gyűjteményébe. A sorozat következő rajza második otthonáról, New Yorkról készült, ahol öt napos maratoni rajzolásba fogott. Egy 6 méteres vásznon dolgozott, mindezt élőben közvetítette a CBS.
2019-ben újabb dokumentumfilm készült róla Billions of Windows címmel, rajongói és támogatói nagy örömére. Stephen a nyugat-londoni Notting Hillben található stúdiójában fogadja manapság a látogatókat. Legnagyobb támasza nővére Anette és annak férje, Zoltan Szipola. Továbbra is rajzol minden nap, új városokat és új módszereket fedez fel, hogy minél jobban meg tudja ragadni a körülöttünk lévő világot. Mottója szerint él: Nyújtsd a legjobbat, és soha ne hagyd abba!
főoldal
események
kosár
menü