Stephen Wiltshire – a savant zseni

Stephen Wiltshire egy olyan különleges művész, akit részletes városképei tettek ismertté. Rajzai az egész világon népszerűek, számos múzeumban, valamint fontos magán- és közgyűjteményekben is megtalálhatók. Élethű alkotásait gyakran emlékezetből rajzolja, ez a képessége pedig abból ered, hogy autista-savant tehetség. A savant-szindróma egy olyan ritka állapot, amikor a személy egy vagy több területen olyan szakértelemmel, vagy tehetséggel rendelkezik, amelyek ellentétben állnak az általános képességeivel. Tehát egy területen a savant tehetség zseniálisan teljesít, de sokszor az önálló életvitel, a saját magáról való gondoskodás is nehézséget okoz a számára. A savantok felénél autisztikus tünetek is megfigyelhetők, ahogy Stephen esetében is, a többieknél pedig szerzett sérülés, értelmi fogyatékosság, vagy agyi károsodás szokott jelen lenni.

 

Nem beszélő autistából csodagyerek

Stephen 1974. április 24-én született Londonban, nyugat-indiai szülők gyermekeként. Mivel nem beszélt és nem kereste a kapcsolatot a többi emberrel, három évesen autizmussal diagnosztizálták. Öt éves korában kezdte el tanulmányait a londoni Queensmill Schoolban, ahol szinte csak rajzolni volt hajlandó.  Hamar kiderült, hogy a rajzon keresztül kommunikál a világgal. Először állatokat rajzolt, később a londoni buszok voltak kedvenc témái, végül az épületek rajzolásában lelte a legnagyobb örömét. Ezek a rajzok mesteri perspektívából készültek és nagyszerűen bemutatják Stephen természetes veleszületett művészi tehetségét.

Bár a rajzolásban hihetetlen fejlődést produkált, továbbra sem volt hajlandó beszélni. Ekkor a Queensmill School oktatói azzal motiválták a beszédre, hogy ideiglenesen elvették  a rajzoláshoz szükséges eszközeit, ezzel kényszerítve őt a megszólalásra. Stephen ezután kezdett hangokat kiadni, és hamarosan kimondta első szavát: “papír”. Kilenc éves korában tanult meg beszélni.

Korai illusztrációi állatokat és autókat ábrázoltak. A mai napig nagyon szeret amerikai autókat rajzolni, ezekkel kapcsolatban enciklopédikus ismeretekkel rendelkezik.

Stephen egyik tanára különösen hitt a tehetségében, ő kísérte el fiatal diákját első utazásaira, amelyeken épületeket rajzolt, és ő nevezte be rajzversenyekre, amiket rendre meg is nyert. A helyi sajtó pedzegetni kezdte, hogy ilyen mesteri rajzok nem is kerülhetnek ki egy gyermek kezei közül. Mindenesetre a média középpontjába került, ezzel országszerte ismertté vált. Hét éves korában adta el első alkotását, és mire betöltötte a 8. életévét, megkapta az első megbízását a brit miniszterelnöktől, hogy készítsen egy rajzot Salisbury székesegyházáról.

 

Stephen körberajzolja a világot

1987 februárjában Stephent is bemutatta a The Foolish Wise Ones (A bolond bölcsek) című dokumentumfilm, amelyben rajta kívül még zenei és matematikai tehetségű savantok szerepeltek. A róla szóló részben Hugh Casson, a Londoni Királyi Művészeti Akadémia akkori elnöke úgy nyilatkozott róla, hogy valószínűleg ő Nagy-Britannia legtehetségesebb gyermek művésze. Casson sokat segített Stephen útjának egyengetésében azzal, hogy bemutatta Margaret Hewsonnak. Ő segített kiadni Wiltshire első könyvét 1987-ben, amely a Rajzok címet kapta és korai vázlatait mutatta be. A könyv előszavát Casson írta. Hewson Stephen pénzügyeinek intézésében is részt vállalt, valamint ő szervezte első new yorki útját is. Itt olyan ikonikus épületek lerajzolását közvetítette a londoni International Television News, mint az Empire State Building és a Chrysler Building. A látogatás során készített  illusztrációk – a londoni Docklands, Párizs és Edinburgh helyszíneinek vázlatával együtt – képezték alapját a második könyvének, ami Városok címet kapta 1989-ben. Ebben a kötetben helyet kaptak Stephen képzeletbeli metropoliszainak rajzai is.

Ekkortájt indult Stephen egy nagyobb  körútra, megjárta Velencét, Amszterdamot, Leningrádot és Moszkvát is. Bárhol állt meg rajzolni, tömegek gyűltek köré, hogy láthassák őt alkotás közben. Ezeken a rajzokon jól látszik Stephen azon képessége, hogy nagyon jól ragadja meg az épületek hangulatát, jellegét, atmoszféráját, és mindezt  játszi könnyedséggel teszi. Ez az ő zsenialitása, ez emeli őt művész státuszba. Harmadik könyve, a Lebegő városok (1993), ezen túra során készített bonyolult rajzait tartalmazza.

1992-ben Stephen elfogadta a tokiói székhelyű televíziós társaság meghívását, így Japánba látogatott, hogy ott rajzokat készítsen a különböző nevezetes építményekről. Ezután ismét Amerikába utazott, ennek az útnak az eredményeként született meg az American Dream (1993) című könyv, amely Chicago, San Francisco és New York városképeit, valamint az arizonai sivatagi tájat mutatta be.

 

A panoráma rajzolás mestere

Stephen eddigi legnagyobb projektjét 2005 májusában vállalta, amikor visszatért Tokióba, hogy a városról  panorámarajzot készítsen. Két hónappal később hasonlóan részletes képet készített Rómáról, beleértve a Vatikánt és a Szent Péter-székesegyházat is, mindezt teljesen emlékezetből. Ugyanez év decemberében, egy 20 perces helikopteres út után, Stephen egy hét alatt készítette el a hong kongi Victoria kikötő és a környező városrésze 10 méter hosszú rajzát. A munkát karácsonyi ajándéknak szánta a város lakóinak. Később Frankfurt, Madrid, Dubai, Jeruzsálem és London is bekerült a gyűjteményébe. A sorozat következő rajza második otthonáról, New Yorkról készült, ahol öt napos maratoni rajzolásba fogott. Egy 6 méteres vásznon dolgozott, mindezt élőben közvetítette a CBS.

2019-ben újabb dokumentumfilm készült róla Billions of Windows címmel, rajongói és támogatói nagy örömére. Stephen a nyugat-londoni Notting Hillben található stúdiójában fogadja manapság a látogatókat. Legnagyobb támasza nővére Anette és annak férje, Zoltan Szipola. Továbbra is rajzol minden nap, új városokat és új módszereket fedez fel, hogy minél jobban meg tudja ragadni a körülöttünk lévő világot. Mottója szerint él: Nyújtsd a legjobbat, és soha ne hagyd abba!

Ha kedvet kaptál te is az alkotáshoz, válassz kedvedre otthoni élményfestő szettjeink, vagy helyszíni élményfestő alkalmaink közül! Számos városi csendélet található kínálatunkban, ha esetleg kedvet kaptál volna Stephen Wiltshire-tól a városok ábrázolásához! Próbálj ki valami újat, és ahogy Stephen mondja: nyújtsd a legjobbat és soha ne hagyd abba!

Blog

Fessük meg a tavaszt!

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   Mi a tavasz? A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon pedig sajnálatos módon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak. Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – El Greco

Leginkább Spanyolországban élt és alkotott, de görög származású volt, ahogy azt a neve is mutatja. El Greco ugyanis azt jelenti, hogy ’A görög’. Életéről a legtöbb esetben nincsenek pontos adataink, csak feltételezések alapján áll össze valamiféle életút és a magánéletére vonatkozó elemek.   A kezdeti évek Először egy 1566-os íráson olvasható neve, melyből valószínűsíthető, hogy már ebben az időszakban is alkotott, miniatűr freskó és táblaképek készítésével foglalkozott, és ezeket sokszor értékesítette. A bátyja adószedő volt Velencében, minden valószínűség szerint rajta keresztül szerezte 1568-ban azt a munkáját, amiben az volt a feladata, hogy egy velencei térképész munkáit készítse elő, rajzolja át. Ebben az időszakban készült munkái közül érdemes kiemelni a ’Vak meggyógyítása’ című képét, amely magán hordozza a helyi festészet elemeit, a velencei hatást. Magával hozta a bizánci ikonfestészet gyökereit, és felvette a kapcsolatot Rómában Tizianoval, aki ebben a korban már elismert festő volt, de volt kapcsolata Tintorettoval és Jacopo da Ponte Bassanoval is. Gulio Clovo, a befolyásos és gazdag miniatúrafestő pártfogolta őt, és Alessandro Farnese bíboros figyelmébe ajánlotta. Bár a festés alapjait Tizianotól tanulta meg, soha nem azonosult a látásmódjával. Korai képei sok hasonlóságot mutatnak Jacopo da Ponta és Tintoretto műveivel is. Átvette a manieristák szabad szerkesztésmódját, az alakok megnyújtással

Olvass tovább »

Hogyan fessünk vizet?

A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.   A víz felülete A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.   A víz színe A vízfelület messzebbről nézve egy konkrétan meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Szempont lehet az ég aktuális színe, a víz alatti padozat színe, a víz mélysége, a benne található élőlények színmeghatározó tulajdonságai, hogy csak a legegyértelműbbeket említsük. Más színeket kell használnunk, ha egy csepp vizet festünk, másokat, ha egy pohárban ábrázolunk vizet és másokat akkor is, ha egy tükröződő felületként, például egy utcai tócsaként festjük rá a képünkre. Emiatt nehéz olyan egyértelmű szabályokat felállítanunk, amelyek

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü