Valentin napi ajándék – Az élményfestés

Magyarországon is egyre népszerűbb a szerelmesek körében megünnepelni a Valentin-napot. Érdemes nem úgy gondolni erre, mint valami ránk erőszakolt dologra, hanem inkább egy lehetőség az egymás felé fordulásra. Az év ezen napja jó alkalom arra, hogy egy pillanatra megálljunk és a hétköznapok rohanásában fordítsuk tekintetünket – lelki értelemben is – a párunkra. Arra, ami minket összefűz vele, ami miatt mellette érezzünk magunkat otthon a világban.

 

A szeretet, ami összeköt

A párkapcsolatok ápolását és a társunk iránt érzett tiszteletet és hálát azonban nem csak évente egyetlen napon fontos kimutatni. Nem várható el, hogy életünk minden egyes napját a párunk tegye boldoggá és ragyogóvá, ez egy irreális és fals tévhit. A kezdeti lobogó szerelem a maga felfokozott érzelmi állapotával nagy magasságokba emel és mélységekbe taszít. De idővel két egészséges kötődési mintával rendelkező egyén meg tudja adni egymásnak a stabilitást, azt az ősi összetartozás élményt, amelyet a legtöbb ember keres.

 

A boldog párkapcsolat összetevői

Az, hogy egy párkapcsolat kiállja-e az idő próbáját, sok tényezőn múlik. Egyáltalán valóban összeillik-e a pár két tagja, van-e közös érdeklődési körük, hasonló-e a világnézetük, hasonlóan bánnak-e a pénzzel? Megvan-e a kémia, kompatibilisak-e a szeretetnyelveik egymással? Tudnak-e bármikor kapcsolódni, ugyanakkor van-e olyan hobbi, amit a másik nélkül végeznek, jut-e elég én-idő a pár mindkét tagjának? Hogyan reagálnak életük nagy változásaira, ha elmarad a vágyott gyermekáldás, vagy ha megszületik egy baba, esetleg anyagi összeomlás következik be?

Ezek olyan kérdések, amelyekre ha megnyugtató választ tudunk adni, akkor jó alapokon nyugszik a párkapcsolatunk. Azonban ez az alap önmagában még nem garancia arra, hogy a nehézségek viharában is stabil marad “szerelmünk épülete”, a rendszeres karbantartás elengedhetetlen. Ezt pedig olyan eseményekkel tudjuk megtenni, mint a hétköznapokból való tudatos kiszakadás, a rendszeres randevúk, de akár a mindennapos apró figyelmességek is.

 

Honnan ered a Valentin nap és a hozzá kapcsolódó szokások?

A Valentin-nap (magyarul Bálint nap) a romantikus szerelem, de egyben a barátság ünnepe. Angolszász országokban a 20. század második felében kezdték el ünnepelni a szerelmesek napját, Magyarországra pedig az 1990-es években érkezett meg ez a hagyomány.

Ami az eredetét illeti, ezekben pogány gyökereket is megtalálhatunk.  Az ünnep egy római fesztiválra, a Lupercaliara vezethető vissza, amit február közepén ültek meg az ókorban. A tavasz eljövetelét ünneplő fesztiválon termékenységi rítusok álltak középpontban. Az 5. század végén tiltottá vált a a Lupercalia megünneplése, így egyes vélemények szerint ezt az ünnepet váltotta fel a Bálint (Valentin) nap.

Szent Valentin pedig létező személy volt, Terni város püspökeként élt a 3. században. Abban az időben sok római állampolgár áttért a keresztény hitre, azonban az uralkodó, II. Claudius császár pogány volt, és szigorú törvényekkel korlátozta a keresztények jogait. Azt is megszabta, hogy a római katonáknak teljesen Rómát kell szolgálniuk, azért kell élniük, ezért törvényt hozott, ami megakadályozta, hogy a hadi életpályát választó emberek házasodjanak.

Szent Valentin (Bálint) egy titkos keresztény szertartás keretében adta össze ezeket a katonákat választottjukkal, és minden más szerelmest is, aki hozzá fordult.  A friss házasokat kertje virágával ajándékozta meg és úgy tartják, ezeken a házasságokon áldás volt. Az alapozta meg hírnevét, hogy hitt az érzelmek fontosságában, ami a jó házasság egyik fontos összetevője.

Tevékenysége azonban nem maradhatott sokáig titokban. Leleplezték, börtönbüntetésre, majd halálra ítélték, amiért a császár parancsa ellen cselekedett. A börtönben töltött idő alatt egy csodát is tett: az egyik őr vak lányának visszaadta a szeme világát. Kivégzése előtt ennek a lánynak írt egy kedves üzenetet, melyet “a Te Valentinod” aláírással látott el. Ez a Valentin-napi üzenetküldés szokásának eredetét is megmagyarázza.

 

A Valentin-nap egy remek alkalom lehet arra, hogy párunknak örömet okozzunk és mélyítsük az összetartozás élményét. Ebben az évben lépj túl a virág-bonbon-vacsora háromszögön és ajándékozz valami sokkal eredetibbet szerelmednek! A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban számos helyszíni élményfestés közül válogathatsz, amelyek közül sokat párban is megfesthettek. Ha otthon szeretnél meghitt, nyugodt hangulatban elmélyedni az alkotásban a pároddal, keress kedvedre valót a videós szettjeink közül! Idén szóljon a Valentin-nap az élményről, a közösen töltött minőségi időről!

Blog

Érdekességek a tulipánról

A tulipán kehely alakú virággal rendelkező, sokféle színben és ezek kombinációjában létező, hagymás dísznövény, a liliomfélék családjának egyik nemzetsége. Összesen mintegy 100 faj és ezen felül még több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a perzsa ’toliban’ szóból származik, mivel a virág fejének alakja eléggé hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra.   A tulipán eredete A közhiedelemmel ellentétben a tulipán őshazája egyáltalán nem Hollandia, és legnagyobb szomorúságunkra nem is ősi magyar virág. Egyesek szerint a tulipán Perzsiából származik, de abban nagyjából mindenki egyet tud érteni, hogy Közép- vagy Belső-Ázsia, és Ázsia mérsékelt égövi területén őshonosnak tekinthető. A legkorábbi ismert tulipán ábrázolást egy, az időszámításunk előtti 7. századból való dél-kaukázusi szkíta leleten találták meg régészek. A tárgy egy aranyból készült pecsétnyomó, amelyen öt tulipán látható. Írásos emlékek elsőként időszámításunk után 1000 körül említik a tulipánt, mint virágot. Az első tulipán nemesítők Törökországban éltek és már a 16. században elkezdték kifejleszteni a virág különböző változatait. A Török Birodalom terjeszkedésével jutott el a tulipán Európába, ahol egyébként korábban nem is ismerték.   A tulipán, mint díszítőelem Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el igazán, de sokan úgy tartják, hogy a magyar népművészet olyan ősi motívuma a tulipán, amelyet a

Olvass tovább »

Kevésbé ismert festők – Gustave Caillebotte

Híres festőkről szóló cikksorozatunkban csupa olyan művész munkásságát mutattuk be olvasóinknak, akiket nagy valószínűséggel már ismertek valamennyire a festészet és a képzőművészet iránt érdeklődő és nyitott szemmel járó műkedvelők. Ebben a sorozatban felbukkant többek között Pablo Picasso, Salvador Dalí, Edvard Munch, Gustav Klimt, Vincent van Gogh, Claude Monet és René Magritte, hogy csak néhányat említsünk a híres kiválóságok közül. A magyar művészek közül külön bejegyzést szenteltünk Munkácsy Mihálynak, Szinyei-Merse Pálnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak is, illetve a következő, akiről majd olvasni lehet ebben a hónapban, az Rippl-Rónai József lesz. Szeretnénk a jövőben olyan festők képei és életműve iránt is felkelteni az érdeklődést, akik valamiért nem kerültek annyira előtérbe eddig, sőt akár teljesen ismeretlenek olvasóink számára. Első ilyen művészünk Gustave Caillebotte, aki francia volt, Párizsban született és a 19. század második felében élt és alkotott. Mi lehet a magyarázata, hogy ilyen kezdeti „adottságok” ellenére is kevésbé ismert a neve? Talán az, hogy Caillebotte sosem volt rákényszerülve arra, hogy a képei eladásából éljen meg, mert a családja tehetős volt és mindig volt elég pénze.   Caillebotte élete és szenvedélyei Gustave Caillebotte francia festő és grafikus 1848. augusztus 19-én született Párizsban és 1894. február 21-én halt meg Gennevilliers-ben. A realizmus és az impresszionizmus

Olvass tovább »

A nyár színei a festményeken

Ha lehunyjuk a szemünket és a nyárra gondolunk, ezernyi szín jelenik meg szemünk előtt. A nyári ég kéksége, rajta a hófehér bárányfelhőkkel, vagy a hold és a csillagok ragyogásával, a harsogó zöld fák, alattuk a fűvel. A víz kékes-zöldes árnyalata, rajta sok színes folttal, ami mögött a vidám fürdőzőket, vagy hajókat sejtjük. A naplemente narancsos fénye, a pipacsok és a nyári gyümölcsök tündöklő pirossága, a napsütés és a búzamezők sárgája. A szivárvány és a virágok tarkasága. Ezek a színek élénken meghatározzák a nyári emlékeinket. Ha szeretnéd megörökíteni a színpompás nyarat, nálunk biztosan találsz olyan képet, amit a kedvenc nyári színeid dominálnak.   Kék, mint az ég A kék a tenger, égbolt színe, a végtelenség, megfoghatatlanság, transzendencia szimbóluma. Nem véletlenül volt a hippi mozgalom egyik jelképe a kék madár, amely a békét és a szabadságot is jelentette egyben. A kereszténységben Szűz Mária színe, aki az anyai értékek megtestesítője, mint a türelem és a szeretet. A kéket szerető emberekről úgy tartják, hogy kiegyensúlyozottak, komolyak.  Világos, őszinte kinyilatkozásokat tesznek baráti és emberi kapcsolataikban. Jó tanulási képességekkel, élénk képzelőerővel, jó ítélőképességgel rendelkeznek. Ha azt szeretnéd, hogy a kék határozza meg a festményed színét, válaszd a csónakot a tengerparton, esetleg a görög kikötőt. A világítótorony

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü