Kiállítás ajánló – Vaszary János

Április 2-ig meghosszabbították a magyar képzőművészet egyik jelentős mesterének, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállítását. A bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. Az ismeretlen ismerős című tárlaton látható festmények a festő teljes életművének szinte minden korszakát képviselik.

 

Vaszary sokféle stílusa

A tárlaton a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig, mindent megcsodálhatunk. És érdemes is ellátogatni, hiszen Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria mindig is élen járt Vaszary János munkásságának bemutatásában. 2016-ban azonban olyan képek kerültek elő a múzeum gyűjteményében, melyekről még a szakértő kurátoroknak sem volt tudomásuk korábban.

Nyilvánvaló volt, hogy ez a szenzációs felfedezés nagy publicitást érdemel. Vaszary festményei kivételesen népszerűek a műkereskedelemben, és a nagyközönség is rajong a képeiért. Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet is bemutatja – a szükséges restaurálás után – a kiállítás.

 

Ki volt Vaszary János?

Vaszary János (1867–1939) a 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.

Miután szülővárosában, Kaposváron, majd Kolozsváron végezte gimnáziumi tanulmányait, 1885-ben, 18 évesen került fel Budapestre és csöppent bele a képzőművészet világába. Az Andrássy úti Magyar Királyi Mintarajziskolába járt, tanárai között volt Greguss János és maga Székely Bertalan is.

1887-től kezdve sokáig külföldi tanulmányokat folytatott (München, Párizs). Atyai nagybátyja, Vaszary Kolos (a későbbi esztergomi érsek) mecénásként támogatta a tehetséges festőfiút, aki így bejárhatta Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot is.

 

Változatos életpálya és kiteljesedés

A sok külföldi tartózkodás ellenére nem szakadt el teljesen Budapesttől: például 1893 tavaszán Vaszary Kolosról készült portréinak egyikével képviseltette magát először kiállításon, a fővárosi Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnál – amely épületet Régi Műcsarnoknak is szokták hívni.

Vaszary sokoldalúságát bizonyítja, hogy a festmények mellett bútorkárpitokat, faliszőnyegeket, könyvillusztrációkat és plakátokat is készített. Már az 1905-ös velencei művészeti kiállítás magyar terme is az ő függönyeivel és kárpitjaival lett feldíszítve.

Az első világháborúban Vaszary hadifestő és tudósító volt a keleti fronton. A látottak miatt depressziós éveket élt, ez a munkáin is meglátszott (sötétebb tónus, hevesebb ecsethasználat). A Golgota témaköre is jobban foglalkoztatta. Két esemény segített feloldani letargiáját. Az egyik, hogy Lyka Károly felkereste őt 1920-ban, aki rektorként újjászervezte a fővárosi Mintarajziskolát (immáron Képzőművészeti Főiskola néven), ahová anno Vaszary is járt: tanári állást kínált neki. Először vendégprofesszor volt, majd 1923-tól kinevezték rendes tanárrá. Az állás megnyugvást hozott számára, szeretett tanítani, és hallgatói is nagyon kedvelték őt. Egyik tanítványa Barcsay Jenő volt.

 

Vaszary naplójából származik ez a néhány sor, amely remekül kifejezi, hogy mi volt az életcélja ennek a sokoldalú, nagyszerű művésznek: „Nem volt soha egyéb szándékom, vágyam: festeni akartam! Ez az autoszuggesztió nekem oly természetes volt, hogy annak ellenkezőjét nem is tudtam volna elgondolni.”

Blog

Festmények világító festékkel

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz. Ilyen anyag például a világító festéknek is nevezett foszforeszkáló festék, amellyel igazán különleges hatásokat érhetünk el az elkészített festményen.   Foszforeszkáló festék Ha ilyen festéket is használunk az akrilfestéken kívül, akkor az elkészült kép nagyon látványos lesz, mert a felvitt foszforeszkáló festék nappali fényben feltöltődve egész éjszaka világítani fog. Egészen különleges hatásokat érhetünk el ezzel a technikával. Nappal csak egy szép festménynek látszik az ezzel a technikával elkészített képed, aztán amikor leszáll az éj és sötét lesz a helyiségben, ahová elhelyezted, akkor a különleges festékkel dekorált részek világítani fognak. Használható a technika azon részek kiemelésére, amelyek egy éjszakai tájképen tényleg a legfényesebbek, ilyenek például a Hold és visszatükröződése mondjuk egy vízfelületen, a csillagok az égen vagy a messziről látszódó házak belső fényei, de játszhatunk azzal is, hogy váratlan helyekre viszünk fel foszforeszkáló festéket vagy készítünk egy feliratot a képre, amit ajándékba adunk és amit az ünnepelt csak esti fényviszonyok mellett fog meglátni.   A

Olvass tovább »

Egzotikus tájak festményeken

Az egzotikus tájak több okból is lehetnek szívünknek és szemünknek kedvesek. Vagy azért, mert már jártunk ilyen tájon, és szeretjük felidézni az ott megszerzett élményeket, vagy azért, mert még sosem jártunk ilyen helyen, de nagyon szeretnénk. Az is lehet, hogy egy számunkra kedves művész szűrőjén keresztül láttuk vagy látjuk olyannak ezeket a tájakat, amely jó hatással van ránk és a közérzetünkre. Az biztos, hogy a visszaemlékezés vagy akár az álmodozás, tervezgetés időszakában is jó az egzotikus tájképeket nézegetni, illetve még jobb azokban egy alkotó folyamat keretein belül elmerülni.   Az egzotikus jelentése Távoli vidékről valót jelent elsősorban. Lehet az akár nép, növény, állat vagy akár nyelv is. Ami egzotikus az távoli, tengerentúli, főleg forró égövi, legyenek azok akár az ezen a vidéken élő emberek, növények vagy tenyésző állatok, illetve velük kapcsolatos, hozzájuk tartozó tárgy, dolog vagy hely. Átvitt értelemben: ami egzotikus, az lehet rendkívüli vagy különös is, a megszokottól nagyon eltérő és rendszerint egy távoli világrész hangulatát sugalló.   Egzotikum a festészetben Paul Gauguin jutott eszünkbe az egzotikus festményekről, biztosan nem véletlenül. A párizsi születésű Eugène Henri Paul Gauguin a 19. századi festészet egyik kiemelkedő alakja. Az ő festményei méltó helyet érdemelnek a posztimpresszionizmus igazi alkotásai között Cézanne és Van

Olvass tovább »

Élményfestés – A flamingó

Sok különleges madár van a világon, amelyek szinte kikövetelik maguknak, hogy festmények témái legyenek és közkedvelt dekorációk is egyben az otthonokban. A páváról már írtunk egy korábbi bejegyzésben, most következzen egy másik különleges madár, a flamingó és amit tudni lehet vagy érdemes róla.   A flamingók típusai Korábban azt gondolták, hogy az összes, különböző helyeken élő flamingó ugyanaz a faj, de 2002 óta külön fajként beszélünk a rózsás flamingóról, a karibi flamingóról és a chilei flamingóról. A rózsás flamingó Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika egy részén honos. A tengerek, sós vízű tavak és folyótorkolatok a legjellemzőbb tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében, így Magyarországon is ritkán fordul elő. A karibi flamingó elterjedési területe Dél-Amerika, ezen belül Kolumbia és Venezuela partvidéke, a Karib-szigetek és Mexikó Yucatán-félszigeti területe, valamint Dél-Florida és nem utolsó sorban a Galápagos-szigetek. A chile flamingó Dél-Amerika dél-nyugati, tengerhez közel eső vidékein honos, de erősen veszélyeztetett faj, szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Állatkertekben is élnek chilei flamingók, de ritka madárnak számítanak ilyen szempontból is.   A flamingók életmódja Hosszú lábaikkal a sekély vízben gázolva, horgas csőrükkel szántják az iszapot. Nyelvükkel kiszorítják a vizet és a finom iszapot, ezáltal a csőrükben lévő szűrők segítségével kiszűrik az apró rovarokat,

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü