A szív motívum az egyik legtöbbet használt jelkép, amit világszerte használunk a szeretet, a szerelem vagy éppen az egészség kifejezésére. Tesszük mindezt úgy, hogy a szimbólum formája valójában nem sokban hasonlít a valódi szív, mint szerv alakjára.
Több elmélet is létezik annak a magyarázatára, hogy hogyan és miből alakult ki a napjainkban is használt szív motívum.
A szív motívum eredete
A legelterjedtebb elképzelés szerint a szív formát egy ókorban alkalmazott gyógynövény, a fogamzásgátlóként használt szilfium termése ihlette. A kutatók ugyan nem tudják, hogy a görögök és rómaiak pontosan mely növényre használták ezt a megnevezést, de a tudomány több olyan növényfajt is ismer, amelyre valamennyire ráillenek a korabeli leírások. Azért vélnek összefüggést felfedezni a növény és a szív motívum között, mert kapcsolat áll fenn köztük a szexualitás témáján keresztül.
Más elképzelések szerint a modern szív szimbólum alakja a női mellek, a szeméremdomb, Ámor nyílhegyének, vagy akár a herezacskó formájából eredeztethető. Tehát a szerelmet, a kapcsolódást két ember között igencsak a testiség oldaláról közelíti.
Az sem kizárható, hogy a ma is használt jelkép azután született meg, hogy a középkori tudósok az ókori orvosi szövegeket felhasználva igyekeztek megrajzolni a szív felépítését. Abban az időben ugyanis tiltott dolog volt a boncolás, a kor orvosainak ezért a korábbi időkből származó forrásokra kellett támaszkodniuk ebben a kérdésben.
A szív motívum az ókorban
Az egyiptomiak szerint a halálunk után a szívünk megmérettetik, és ha bűneink miatt nehezebb egy madártollnál, akkor büntetés vár ránk.
A buddhisták szerint a gyémántszív magát Buddhát ábrázolja, aki a történet szerint egy szív alakú levelekkel suttogó fa alatt világosodott meg.
A testi szerelem jelképeként a 13-14. században jelenik meg a szív. A szimbólum elterjedésében nagy szerepe volt az arab kultúrának is, majd a későbbi időkben a trubadúr lírának.
Az első szívforma, stilizált mintaként füge, illetve borostyánlevél alakjában már az időszámításunk előtti 3000 körül készült edényeken is fellelhető. Ezeknek a formáknak valószínűleg nem volt közük a szívhez, mint emberi szervhez, az akkori ábrázolásokban azt lóhere vagy toboz alakban jelenítették meg.
A szív motívum a későbbi korokban
A szív szimbólum a 13. századtól kezdődően fokozatosan vált a szív és a szeretet jelképévé. A szervről ugyanis már az ókorban is úgy hitték, hogy az érzelmek befolyásolásának központja.
A szív motívum igazán a reneszánsz korban, a vallásos művészet révén lett népszerű, igaz, ekkoriban még – a mostani változathoz képest – általában fejjel lefelé ábrázolták. A forma a korszakban egyre letisztultabbá vált, míg a 15. században, a játékkártyák elterjedésével létre nem jött a ma is ismert, vörösre színezett, alul csúcsosodó változat.
A 18-19. századra a szív egyre gyakrabban szerepelt a populáris kultúrában is, mint a szerelem jelképe. Üdvözlőkártyákon, édességeken, ékszereken is feltűnt a motívum. Az 1990-es években pedig már a videojátékokban is fontos szerepet töltött be a szív motívum, mint az életerő egyik szimbóluma. Ez a jelentése napjainkra az egészségügy területére is átterjedt.
A szív motívum a festményeken és más alkotásokon
Ezt a motívumot igen gyakran láthatjuk képzőművészeti alkotásokat szemlélve, sokszor átvitt értelmű vagy szimbolikus jelentéstartalommal. A kortárs művészek is szívesen alkalmazzák, és karakteres műveket hoznak létre a segítségével. Gondoljunk például az egyik leghíresebb kortárs művész, a valódi kilétét a mai napig sikerrel titokban tartó Banksy szív alakú lufiját elengedő kislány graffitijére.
A KreatívLiget Élményfestő Stúdió festményei között is találhatsz szív motívumot, az absztrakt vagy a 3 dimenziós képek között. A naptárba illesztett aktuális lehetőségeket az Események menüpontban találod meg.
főoldal
események
kosár
menü