Élményfestés – Káprázatos ló

A ló már 4000 éve társa az embernek. Sokan vélik úgy, hogy a ló a legszebb, legszabadabb teremtmények egyike, aki harmonikus mozgásával, intelligenciájával és hihetetlen érzékenységével nyűgözi le a lovak szerelmeseit. Bár az ember a lovat kezdetben hadi célok miatt, később a szállítmányozás és mezőgazdasági munka megkönnyítése végett édesgette magához, napjainkban a háziállatként tartott lovak legtöbb esetben társak, az ember mellé rendelt lények.

A mai cikkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekességet a lovakról.

 

A lovaknak rendkívül kifinomultak az érzékszerveik

A lovak olyan lények, akik mind az öt érzékkel rendelkeznek. Tehát fejlett az íz, tapintás, hallás, szaglás és a látás érzékelésük. Ezeknél a csodás állatoknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban nyújt nekik segítséget. Ez a képesség nagyon ritkán van jelen az embereknél.

A szárazföldi emlősök közül a ló van a legnagyobb szemmel megáldva, így rendkívül nagy a látótere. A közhiedelemmel ellentétben a lovak is látják a színeket.

A ló szaglása kiváló, hiszen ez a kapcsolatteremtés és a tájékozódás szempontjából is elengedhetetlen tulajdonság. Kifinomult  orrával kiszagolja lovasa keze alapján, ha az ideges. Az érzékeny szaglást kihasználva a tapasztalt kiképzők illatos folyadékkal kenik be kezüket, ha nehezen idomítható lovakkal van dolguk. A vér szagára az állat nyugtalan és ideges lesz.

Ami a tapintást illeti, a ló legfontosabb tapintó érzékszervei a hosszú érzékelő szőrszálakkal ellátott, puha ajkak. Evés közben a ló szőrszálai segítségével gondosan megvizsgálja, ami elébe került, enélkül semmit sem vesz a szájába. A kapcsolatteremtéshez is használja ezt a szervét, ugyanis nemcsak a többi lovat, de minden más élőlényt is ezzel „mér fel”.

Akinek volt szerencséje hosszabb időt tölteni egy ló társaságában, biztosan észrevette, hogy a füle szüntelen mozgásban van. Az éber állat fülei előre merednek, olykor mindkettőt hátralapítja, de az is előfordulhat, hogy az egyik fülével előre, a másikkal hátra hallgatózik. Ez biztosítja azt, hogy a lovak még a leghalkabb zörejt is meghallják, mindegy, hogy milyen irányban van a hang forrása.

 

Érdekességek a lovak étkezéséről

A lovak állandóan esznek, mivel a gyomruk  kicsi (mindössze 8-15 literes), hamar megéheznek. Bár egy átlagos ló mérete 2 méter, a belei elképesztően hosszúak,  hiszen a ló emésztőrendszere a szájától a végbeléig akár 30 méter hosszú is lehet. Az elfogyasztott alacsony kalóriatartalmú, rostokban azonban rendkívül gazdag fűből, illetve szénából nem egyszerű kinyerni a tápanyagokat és az energiát. Ez az oka annak, hogy a lónak hatalmas, 28-36 literes vakbele és több, mint 100 liter térfogatú vastagbele van, amiben akár 100-150 kilónyi béltartalom is lehet. Ebben a terjedelmes bélben baktériumok sokasága segít feldolgozni az elfogyasztott szénát.

Érdekesség, hogy a lovak egyáltalán nem tudnak hányni, mert a nyelőcső beszájadzási helye és szöge a gyomorba ezt lehetetlenné teszi. Ha szükség van a ló gyomrának kiürítésére, mert mondjuk túlette magát, ahhoz speciális állatorvosi segítségre van szüksége.

A táplálék folyamatos rágása miatt a lovaknak nagyon erős és nagy fogakra van szükségük. Olyannyira nagyra, hogy a fogaik jóval több helyet foglalnak el a koponyájukban, mint az agyuk. A lovak fogai életük végéig folyamatosan nőnek, tolódnak ki a fogmederből és a rágás következtében kopnak. A fogaik koptatását  leghatékonyabban és legegészségesebben a fű, illetve széna fogyasztása biztosítja.

 

A lovak szíve hatalmas – nem csak képletesen

A ló szíve nyugalomban 35-40-et ver percenként  és szívverésenként mindkét szívfél 1000 ml vért pumpál ki magából. Azonban ha maximális a terhelés, akkor mindkét szívfél 1700 ml vért lövell ki egy-egy összehúzódással, ilyenkor a ló pulzusa akár 200-220 dobbanás lehet percenként.

A ló nagyon tud ragaszkodni a gazdájához, sok lovasnak különleges, belsőséges kapcsolata van a hátasával. Azért emberi érzéseket nem szabad nekik tulajdonítani, de egyfajta barátság, kölcsönös rokonszenv kialakulhat.

Május elején lehetőséget nyújtunk a lovak csodálóinak arra, hogy maguk is megfessék ezt a páratlan párosujjú patást. A Káprázatos ló című kép megfestésében profi instruktoraink lesznek a segítségetekre, hogy mindenképp sikerélménnyel és kedvenc állatotok portréjával gazdagabban térhessetek haza. Amennyiben más kép után áhítozol, válassz kedvedre helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy otthoni videós szettjeink közül!

Blog

Festmények világító festékkel

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz. Ilyen anyag például a világító festéknek is nevezett foszforeszkáló festék, amellyel igazán különleges hatásokat érhetünk el az elkészített festményen.   Foszforeszkáló festék Ha ilyen festéket is használunk az akrilfestéken kívül, akkor az elkészült kép nagyon látványos lesz, mert a felvitt foszforeszkáló festék nappali fényben feltöltődve egész éjszaka világítani fog. Egészen különleges hatásokat érhetünk el ezzel a technikával. Nappal csak egy szép festménynek látszik az ezzel a technikával elkészített képed, aztán amikor leszáll az éj és sötét lesz a helyiségben, ahová elhelyezted, akkor a különleges festékkel dekorált részek világítani fognak. Használható a technika azon részek kiemelésére, amelyek egy éjszakai tájképen tényleg a legfényesebbek, ilyenek például a Hold és visszatükröződése mondjuk egy vízfelületen, a csillagok az égen vagy a messziről látszódó házak belső fényei, de játszhatunk azzal is, hogy váratlan helyekre viszünk fel foszforeszkáló festéket vagy készítünk egy feliratot a képre, amit ajándékba adunk és amit az ünnepelt csak esti fényviszonyok mellett fog meglátni.   A

Olvass tovább »

Fess velünk medúzákat!

Ha nyaraltál valaha tengernél, nagy eséllyel láttál már partra vetett medúzákat. Lehet, hogy közelebbről is megvizsgáltad a kocsonyás, zselészerű, teljesen áttetsző testüket. A természetes élőhelyükön, a tengervízben lebegve, még élő állapotban persze sokkal érdekesebbek ezek a különleges állatok, mint kisodródva a partra és kilapulva a homokban. Ismerkedjünk meg egy kicsit alaposabban a medúzákkal.   A medúza testfelépítése Első ránézésre azt is gondolhatnánk, hogy a medúzáknak nincs is igazi teste. Csak a zselészerű anyag, amiből áll, rendelkezik egy erősebb, vastagabb külső résszel, ami tulajdonképpen az egész állatot egyben tartja. Valójában a medúzákat felépítő sejtek valódi szöveteket alkotnak. Testszerveződésük viszont meglehetősen egyszerű. Összesen két sejtréteg található bennük és az anyaguk 97 %-a tulajdonképpen nem más, mint víz. Ezek a különös állatok ernyő alakúak, amely forma peremén tapogatókkal rendelkeznek. A medúzák testének kültakarója egyrétegű, amely réteget hengerhámsejtek alkotják.   A medúza táplálkozása Testükön egyetlen szájnyílás van, amelyet űrbélnek is nevezünk. Ennek a szájnyílásnak a peremén tapogatók helyezkednek el. A kisebb medúzák planktonokkal, a nagyobb méretű fajok kisebb rákokkal táplálkoznak úgy, hogy tapogatóikkal tengervizet áramoltatnak szájnyílásuk felé, azt beszippantják és kiszűrik belőle a táplálékot. A táplálkozási folyamat végén az emésztetlen salakanyag aztán szintén a szájnyíláson keresztül távozik. A medúzákon belül megkülönböztetünk ragadozó és planktonevő

Olvass tovább »

A mandalák típusai, mintái, színei és jelentésük

Mi a mandala? A mandala egy spirituális szimbólum az ázsiai művészetben és a különböző keleti kultúrák népszerű, meditációval is kapcsolatos eleme. A hindu és buddhista kultúrákban a mandalák a világegyetem ábrázolásaként jelennek meg és a megvilágosodás útjára lépéshez szolgálnak egyfajta vezetőként. A mandala szó eredetileg a szanszkrit nyelvből származik, jelentése kör, körszelet, korong vagy ív. A szanszkrit az egyik legősibb indoeurópai nyelv, az egyik köznyelvi változatából származnak a mai észak-indiai ún. indoárja nyelvek. Az ókori India és a hindu vallás máig használt, szoros szabályok közé szorított, de választékos és művészi igényű liturgikus nyelve. A szanszkrit nyelv tudományos használatú és költői nyelvként hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint a latin és az ógörög az európai kultúrában. Egy mandala sokkal több, mint egy egyszerű geometriai alakzatokból felépített dekoráció a falon. A buddhista és a hindu kultúrában olyan szimbolikus jelentéssel bír, amelynek meghatározó szerepe van egy hívő ember számára. A mandalák a hitük szerint a világegyetem különböző aspektusait képviselik. Kínában, Japánban és Tibetben a meditációhoz és az imádsághoz mandalákat használnak, az elhelyezett szimbólumok segítségét igénybe véve. A hinduizmusban és a buddhizmusban az a hitbéli meggyőződése az embereknek, hogy a mandala képes rá, hogy végig vezesse a hívőket az univerzum átváltozásának folyamatán.

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü