Élményfestés – Vitorlások

Ha nyár, akkor vízpart. Ha vízpart, akkor vitorlások mindenfelé. Ez a látvány különösen gyakori azok számára, akiknek a magyarok tengere, a Balaton mellett van szerencséjük a nyári pihenésüket tölteni. Tekintsük hát át, hogyan alakult a vitorláshajók több ezer évre visszanyúló történelme.

A hajók, mint a történelem fontos alakítói

Manapság a vitorláshajók kifejezetten fenntartható és környezetbarát járművek, hiszen szélenergiát használják ki haladásuk során, még ha ma már motorok is segítik haladásukat szélcsend idején. Ezt megelőzően viszont több száz évig csak a természet erőire hagyatkozhattak a vitorlások legénységei.

Vitorláshajók már több ezer éve szelik a világ vizeit. Az ókori kínaiak, egyiptomiak, görögök és rómaiak hajózásáról rengeteg a szakirodalom áll rendelkezésre. Az emberiség egész történelme másként alakul, ha a vízen való közlekedés nem teszi lehetővé, hogy az első telepesek eljussanak Amerikába, vagy Ausztráliába.

A hollandok voltak a hajózás úttörői

Van Európában egy ország, amely különösen élen jár a vitorlázáshoz szükséges két természeti elem, a víz és a szél felhasználásában, valamint az ellenük vívott küzdelemben – ez Hollandia. A holland vitorlázás fénykora a XVII. század második felében, a harmincéves háború után, a Holland Királyság függetlenné válásakor kezdődött. Ebben az időben az ország tengeri flottája, hajós szakértelme és iskolái verhetetlenek voltak. Vitorlásaik eljutottak a világ minden szegletébe, és ott gyarmatokat alapítottak.

A hajózásnak sajátos nyelvezete van

A világ körüli terjeszkedéssel a hajós szakértelmük is eljutott mindenfelé, így hozzánk is. Némi nyelvújítást és magyarosítást követően alakultak ki azok a szakkifejezések, amelyeket közös nyelvként minden vitorlázónak értenie és beszélnie kell.

A jómóddal és fényűzéssel gyakran társított jachtok első példányai is az aranykorát élő Hollandiából származnak. Ők nevezték ugyanis először jachtnak a szabadidős és sportolási célra felhasználható hajókat, melyek meghajtását a vitorlák mellett egy hajócsavar is segíti. Az elnevezést magyarul „üldöző hajónak” mondanánk, mivel a holland haditengerészet előszeretettel hajszolta ilyenekkel a szökésben lévő rabszolgákat, vagy a csempészeket.

A holland kifejezéseken túl a másik hajós nemzet, az angolok szakszavai is részévé váltak a hajós nyelvezetnek. Ezen túl még a német kifejezések is begyűrűztek, így e népek szavaiból egy keveréknyelv lett az, amelyet a világ bármely pontján a vitorlázók egységesen megértenek.

A vitorlázás története hazánkban

A magyarországi vitorlázás története nem több évszázados, mint a hollandoké. A szabadidős jellegű vitorlázásnak elsőként a Balaton adott otthont. 1866-ban kapott szárnyra egy bulvárhír, mely arról számolt be, hogy Erzsébet királyné a nyár egy részét Balatonfüreden óhajtja eltölteni. A hír hallatán néhány vagyonos főúr – többek közt a Széchenyi család – teljes erőbedobással állt neki rendbe szedni a Balaton környékét. Többen hajókat vásároltak, hogy a királynénak kedvében járjanak, ha ringatózni támadna kedve. Rá egy évre, 1867. március közepén alapította meg Széchenyi István két fia, Béla és Ödön, és még néhány magyar főúr a Balaton-Füredi Yacht Egyletet, amely hazánk első vitorlás klubja lett. A klub elnöki posztján gróf Batthyány Ödön volt, aki gyakorlott vitorlázóként Angliában is nyert versenyeket.

Innentől nem volt megállás, 1879-től angol és magyar hajóácsok közös együttműködésével megkezdődött a balatoni vitorlások építése, három évvel később pedig megrendezésre került az első magyart vitorlásverseny is. Azonban sokáig nem találtak széles törzsközönségre a vitorlások, mivel a gőzhajók hazánkban is kiszorították azokat a kereskedelmi forgalomból. Hobbiként viszont csak keveseknek adatott meg a vitorlázás lehetősége. A sors furcsa fintora, hogy a gőzhajókat épp a füredi jacht klub alapítóinak apja, Széchenyi István promotálta a legsikeresebben.

A vitorlázás nálunk sosem volt tömegsport

A két világháború közötti időszakban kezdett felfutni a hazai vitorlázás, de továbbra is csak a gazdagabb társadalmi réteg körében. Ennek az időszaknak egyik napjainkban is fennmaradt hagyománya a Kékszalag vitorlásverseny, amelyet 1934-ben rendeztek meg először.

A gazdagabb elit a „felszabadulást” követően elvesztette hajóit, így évtizedeken keresztül csak a rezsim kiváltságosai vitorlázhattak. Szép lassan végül a vitorlázás is bekerült a támogatott sportok csoportjába. Bujtor Istvánnak, avagy Ötvös Csöpinek köszönhetően pedig a képernyőkön keresztül is sokan megismerkedhettek ezzel az egyre népszerűbb hobbisporttal.

Habár a legtöbb ember számára anyagi okok miatt nem elérhető a vitorlázás, azért több tucat oktatóiskolában, valamint nyári táborban tudja ezt a sportot elsajátítani az, akiben kellő lelkesedés megfelelő anyagi helyzettel párosul. Hazánk tavain már közel 10 000 vitorláshajó cirkálhat hatósági engedéllyel, és majdnem kétszer ennyien hódolnak ennek a hobbinak. Ezek a számok pedig évről évre gyarapodó tendenciát mutatnak.

Ha számodra is nagyon kedves  látvány a kék vízen ringatózó vitorlás, ha benned is feleleveníti a balatoni hűvös csobbanások, békés naplementék, esti beszélgetések emlékét ez a vízi jármű képe, akkor nálunk a helyed! Számos élményfestő eseményünk tematikája a vitorláshajó. A letisztult, bézs színekkel operáló absztrakt vitorlások szépen mutatnak a lakás bármelyik helyiségének falán, a vitorlás a naplementében címet viselő képen a nyár színeiben gyönyörködhetünk minden évszakban. A görög kikötő fantázianevű kép pedig a tengerhez repíti képzeletünket. Reméljük találtok kedvetekre való képet széles kínálatunkból.