Az élményfestés hatásai

Sokszor halljuk és már közhely szerűnek érezhető a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.

 

Megváltozik az agy?

Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést. Ez pedig  nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény.

Az emberi agyon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat. Sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz inkább.

A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése, fejlesztése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert ez az ő esetükben nem csak a szándék következménye, hanem sok múlik az ennek a különleges képességnek jó hátteret biztosító, sajátosan fejlődött, illetve átalakult agyszerkezeten is.

 

Hogyan lehet edzeni a jobb agyféltekét?

A hivatásunk, azaz a foglalkozás, amit űzünk, alapjaiban határozza meg, hogy milyen módon használjuk az agyunkat. Ezáltal pedig azt is, hogy mely agyi területeink fejlődnek benne jobban vagy nagyobb mértékben és ezzel összefüggésben milyen lesz a gondolkodásunk.

Szerencsére ez nem csak a munkánkra, hanem minden más tevékenységre is igaz. Ezért ha a jobb agyféltekénket szeretnénk fejleszteni és aktívabb működésre bírni, akkor érdemes úgy eltölteni a szabadidőnket, hogy az alkotást helyezzük előtérbe, a vizuális és kreatív énünket segítségül hívva. Amint elkezdünk rendszeresen festeni, az agyunk jobb féltekéje fejlődésnek indul és ennek következményeként a kreativitásunk és az ilyen képességeket igénylő feladatokban való teljesítményünk is javulni fog.

Az agyunk egy nagyon jól fejleszthető szervünk, hihetetlen gyorsasággal reagál minden behatásra. Ráadásul annál inkább aktivizálható, minél nagyobb erőfeszítést igényel a tevékenység, amit végzünk. Ez azzal is igazolható, hogy egy rutinosnak mondható képzőművész agya kevésbé aktív festés közben, mint egy olyan amatőr személlyé, aki először jön el hozzánk egy élményfestésre és először kezd el alkotni. A tapasztalt alkotóművész kevésbé aktív agyi tevékenységének az oka abban keresendő, hogy ő jóval nagyobb gyakorlattal rendelkezik. Ennek pedig az a következménye, hogy az agya eleve a fejlett jobb féltekéhez „igazítja” a feladatait, ahhoz a részhez, amely a vizuális észlelésért és a komplex stratégiaalkotásért felel. A tapasztalatlan, kezdő festő agyában pedig változások kezdődnek az alkotás hatására. Egyre hatékonyabban sikerült aktivizálnia a kreatív képességekért felelős jobb féltekét.

 

A festészet, mint edzésforma

A festészet és az agyműködés összefüggései a fent leírtak tükrében tehát egyértelműek. Vannak olyan területek és képességek, amelyeket a képzőművészet gyakorlása közben, a festés és a rajzolás révén tudunk a leghatékonyabban fejleszteni.

A kreatív tevékenységek azonban nem úgy izzasztóak, mint egy súlyzós edzés. Inkább egy elmélyült állapotot igényelnek, amely egyben szórakoztató kikapcsolódást is jelenthet a mindennapi rutinból. Tulajdonképpen az agyunkat tudjuk edzeni és fejleszteni azzal, ahogy az élményfestés alkalmával kiválasztjuk, elemezzük, és végül elkészítjük a képeket. Közben színeket keverünk, formákat próbálunk visszaadni a vásznon. Belehelyezkedünk egy kicsit a festő helyébe is, amely tevékenységek mind azt a célt szolgálják, hogy új nézőpontból és más megvilágításban lássuk a körülöttünk lévő világot.

Gyere el hozzánk egy élményfestésre, trenírozd velünk a jobb agyféltekédet és élvezd a kreatív energiád felébredését!

A cikkhez csatolt képen Martin Beaupré Szárnyaló lány című festménye látható, amelyet szintén meg lehet festeni nálunk. Keresd a képet a Helyszíni élményfestések menüpontban és válassz a lehetséges időpontok közül egy számodra megfelelőt, ha el szeretnéd készíteni. Szeretettel várunk a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban!

Blog

Pablo Picasso Algériai nők

Élményfestés – Pablo Picasso

Picasso nevét még azok is ismerik, akik nem igazán érdeklődnek a képzőművészet és a festészet iránt, de az biztos, hogy nem a teljes nevét, mert az úgy hangzik, hogy Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem mindennapi név, ugye? Ahogy Picasso művészete sem nevezhető mindennapinak. Spanyol születésű képzőművészként vált a párizsi iskola kiemelkedő képviselőjévé és lett a XX. század egyik legjelentősebb avantgárd alkotója. Eredetileg az édesapja is festőművész volt, de ő a családját csak úgy tudta eltartani, hogy a tudását rajtanárként adta tovább a következő generációnak, ezzel keresve pénzt. Picasso majdnem meghalt már a születésekor, súlyos oxigénhiányos állapotba került, nem lélegzett és teljesen elszíneződött a teste. Ez a súlyos helyzet későbbi életére is kihatással volt, hiszen a bal agyféltekéje olyan mértékben károsodott, hogy az olvasás, az írás és a számolás alapjait is csak 10 éves kora után tudta elsajátítani, magántanár segítségével. Sokáig gondolták őt értelmi fogyatékosnak, de a kreativitásért és különleges látásmódért felelős jobb agyféltekéje már ekkor tökéletesen működött és tehetsége is megmutatkozott már egészen fiatal korában.   Picasso festészetének korszakai A korai évek Picasso már 14 éves korában portrékat rajzolt és festett, amelyeket mind a

Olvass tovább »

Híres női festők – Lavinia Fontana

Lavinia Fontana azon ritka női reneszánsz festők közé tartozik, akinek ismerjük a munkásságát. Valójában ő volt az első nő, aki saját jogán sikeres festői karriert futott be, a királyi udvar, vagy az egyház különösebb támogatása nélkül. Ez tette Fontanát úttörővé a női festőművészek között, no meg az a tény, hogy a bolognai egyetemen diplomát szerzett és nőként női aktokat is festett.   A festés, mint családi vállalkozás  Lavinia 1552-ben született Bolognában, édesapja nagy tekintélyű festőművész volt, tőle tanulta az első ecsetvonásokat. Úgy tűnik, az apák művészi vénája előfeltétele volt annak, hogy egy tehetséges nő is kibontakozzon, hiszen csak így juthatott megfelelő képzéshez. Több ismert női reneszánsz festő is az apjától tanulta az alapokat, mint például Artemisia Gentileschi és Angelica Kauffmann is. Ugyanakkor Fontana sikere -mint ahogy az előbb említett két hölgyé is- magas színvonalú munkáján és tehetségén múlott, nem a családi kapcsolatain. Már 13 évesen ő lett a családfenntartó, olyan kiemelkedően festett kamaszként is.   Fontana, a portréfestés mestere Fontana leginkább portéiról ismert, amelyek jól szituált olasz nemeseket és méltóságokat ábrázolnak. A képek tanulsága szerint elsősorban bolognai nemes hölgyek voltak a legelkötelezettebb pártfogói, de olyan bolognai hátterű egyházi személyek, mint XIII. Gergely pápa is megbízója volt. Nem csak elhalmozták rendeléseikkel,

Olvass tovább »

Fess velünk pávát!

Az egyik legdekoratívabb madárfaj a világon, nem csoda, hogy népszerű témát ad a fotósoknak és a képzőművészeknek is. Általában nem túl sokat tudunk azonban erről a madárról és a hozzá kapcsolódó hiedelmekről, ezért ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk pár érdekes információt és tudnivalót.   Szebb a páva, mint a pulyka A pávák feje tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. A csőre vastag, szárnyai rövidek, lekerekítettek, de ennek ellenére jól repül, bár elég nagy zajt csap közben. A vadon élő pávák éjszakára fák vagy bokrok ágaira röppenek fel és ott ülnek reggelig. A hím páva a farkát képes legyező szerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá a módosult, színes felső farkfedőket, amelyek végén a pompás, kékes színű foltokat, az úgy nevezett pávaszemeket láthatjuk. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta zöldesen fénylő, néhol kék, hasa barnás-zöldes. A pávakakas dísztollainak kialakulása kétéves korában kezdődik, a teljesen kifejlett uszályt a harmadik évtől láthatjuk. A tojó madár mindig egyszerűbb színű, jellemzően barnás, esetleg kis mértékben színezett más árnyalatúra, a melle és a hasa fehér. A pávák hangja igen kellemetlen, szinte rikácsoló. A páva az a díszmadár, amely az idők során a kevélység és a nagyravágyás jelképe, valamint szólások alapja is lett. A fehér páva egy alkalmanként felbukkanó

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü