Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései.

Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik. Ezek segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek a két dimenziós térből. Az alkalmazott színekkel, a felhasznált anyagokkal megvalósítható, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a lehetséges technikákat, amelyek 3D hatást hoznak létre.

 

A modellpasztás technika

A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit.

A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel.

Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.

 

A festőkéses technika

Ennél a technikánál a festék felvitelét a vászonra nem ecsettel, hanem ún. festőkéssel végzik. A festőkés a modern kori festészetben előszeretettel használt eszköz, ami lényegében olyan, mint egy  egy spatula. Többféle méretben és formában is lehet kapni a nagyobb művészkellék boltokban. A festőkéses technikával készült képek vibrálóan mozgalmasak és a foltszerűen felvitt festék miatt messzebbről nézve érvényesül jól a látványuk. A festésnek ezt a fajtáját folttechnikának is nevezik.

A technika lényege, hogy egy képet úgy alkotnak meg, hogy nem készítenek pontos ecsetvonásokat, hiszen nem is ecsettel dolgoznak, hanem a foltok különböző színeinek variálásával érzékeltetik a képen elhelyezett alakokat, a tájat és a fényeket. Napjainkban ezen technika alkalmazásának jeles képviselője az orosz-izraeli származású Leonid Afremov, akinek több képét is megtalálod a KreatívLiget Stúdióban elkészíthető festmények között.

A korábbi festészeti korszakokban a festőkéses folttechnika legnevesebb képviselői kétséget kizáróan az impresszionista és posztimpresszionista időkből kerültek ki. Claude Monet, Édouard Manet, Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne és Alfred Sisley képei között is találhatunk bőven inspirációt, ha a festőkéses technikát szeretnénk tanulmányozni.

 

Az impasto festőtechnika

Ez egy olyan festészeti eljárás, amely a vászonra felvitt festék minél sűrűbb állagú alkalmazásán alapul. Az alkalmazott festék lehet olaj, de lehet akár akrilfesték is.

Az technika fő jellemzője, hogy az így készült képek erős textúrájúak, szó szerint jól láthatóvá vállnak az ecsetvonások. A felvitt festéket gyakran az egész vászon felületén nagyon vastagon alkalmazzák egészen a festési folyamat kezdetétől a végéig.

Az olajfesték azért nagyon jól használható anyag az impasto technikához, mert vastagon felvihető, kellően sűrű és lassan szárad. Az impresszionisták általában úgy hozták létre a műveiket, hogy nagy mennyiségű festéket helyeztek az ecsetre. Ezután rövid, egyirányú ecsetvonások sorozatával festették meg az egész képet. A sűrű festékanyagot csak erős, a szokásosnál merevebb és strapabíróbb eszközökkel lehet a vászonra fölhordani. Az ecsetek közül a merevebb szőrű, sertésszőrből készült, ún. sörte ecsetek alkalmasak leginkább ehhez a technikához.

A technika lehetővé teszi a festő számára, hogy jobban ellenőrizze munka közben a fény hatását. A textúrák és a háromdimenziós hatás segíti az impresszionisták által használt kifejezésmódot, amelyben a fény hatása erősen hangsúlyos a festményeken, főleg a tájábrázolásoknál. A rövid ecsetvonásokkal vastagon felhordott erőteljes színek a festmény tárgyának a lényegét ragadják meg. Így nem vesznek el a részletekben, mivel a technika ezt nem is teszi lehetővé.

Ezt a festőtechnikát a történelem legnagyobb művészei már az impresszionisták kora előtt is előszeretettel alkalmazták. A Rembrandt van Rijn holland festőnek tulajdonított híres Aranysisakos férfi című festmény az impasto festőtechnika alkalmazásának egyik legszebb történelmi példája, ami ugyan nem biztos, hogy a nagy mester keze munkája, de biztosan az 1600-as években készült.

A 19. század végén pedig Vincent Van Gogh az impasto festőtechnika alkalmazóinak egyik leghíresebb képviselője. Van Gogh festői pályafutásának (és életének) utolsó éveiben nagyon markáns, erőteljes festési technikát használt. Egyes képein teljesen olyan, mintha a vastagon felhordott sűrű festékrétegekbe direkt árkokat vájt volna a merev szőrű sörteecsettel. Az alkalmazott technika lehetővé tette a számára, hogy a – napjainkban már az ő nevével fémjelzett – markáns, rovátka szerű felületek létrejöjjenek a vásznon. Ezzel érzékeltette a harmadik dimenziót és adott egyfajta sajátos térbeliséget a képeinek.

 

Gyere el hozzánk egy élményfestésre és éld át az alkotás semmihez sem hasonlítható érzését Te is! Válassz 3D technikával készülő képet vagy akár egy hagyományos típust az aktuális kínálat

Blog

Élményfestés – Graham Gercken

Amikor az élményfestés alkalmainkon elkészíthető festményeket válogatjuk, mindig szem előtt tartjuk azt, hogy a kortárs festészetből is meg tudjuk mutatni az értékes és jól reprodukálható darabokat. Így került be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába Graham Grecken ausztrál származású kortárs festőművész és a képei.   Az autodidakta festő A festészetben az évszázadok alatt hatalmas tudás és tapasztalat halmozódott fel és ezeket a korszakoknak megfelelően műhelyekben, iskolákban, művészeti akadémiákon igyekeztek is továbbadni a következő generáció művészeinek. Emellett természetesen minden kornak megvoltak az önfejlesztéssel tanuló művészei, akik közül néhány ismertebb festőművészről már egy korábbi bejegyzésünkben is olvashattatok. Az 1960-ban Queensland-ben született Graham Grecken is önmagát képző és fejlesztő festőművész, aki mostanra – a már több mint 30 éve tartó aktív, festészettel töltött idő után – több rangos művészeti díjat is a magáénak tudhat. Karrierje kezdetén még inkább a megélhetés motiválhatta az alkotásban, amikor 24 éves korában a Sydney-től mintegy 50 km-es távolságra található Kék-hegységbe költözött és az elkészült képeit az arra járó turistáknak értékesítette.   Graham Grecken tájképfestészete Minden művésznek megvannak azok a témakörei, amelyek közegében a legotthonosabban mozog és ezáltal ezekben a legsikeresebb. Aki remekbe szabott tájképeket fest, nem biztos, hogy portré ábrázolásban is ugyanolyan jó és fordítva. Graham Grecken művészete a

Olvass tovább »

Mit jelképeznek a különböző virágok?

Egyáltalán nem újdonság, hogy az emberek virágokat ajándékoznak egymásnak. Persze mostanában legtöbbször valamilyen alkalomhoz kötjük, ha virágot vásárolunk egy szerettünknek vagy valamelyik hozzátartozónknak. Születésnap, névnap, esküvő, ballagás, Valentin nap, temetés vagy bármilyen évforduló lehet apropója a virágoknak. Ráadásul pedig mindegyik hordozhat valamilyen többlet jelentéstartalmat is, amelyek napjainkra kicsit elhalványodtak. Úgy gondoljuk azonban, hogy ezeket érdemes újra felidéznünk.   Hogy lett a virágoknak jelentése? Már a régi időkben is – ráadásul teljesen különböző kultúrákban egyaránt – a virágokhoz különböző jelentéseket társítottak. Ezeket többnyire a növény természetes tulajdonságai alapján határozták meg. Az a speciális „nyelv”, amelyben a virágokkal fejeztek ki érzéseket és mondanivalót, a segítségükkel kezdtek különböző elvont jelentéseket közölni, csak Viktória királynő korában, a XVIII. században alakult ki. Azért akkor, mert ennek a korszaknak nagyon szigorú etikai-, és viselkedés kódexe volt. Ez mindenki számára meghatározta, hogy mit mondhat és kinek, így véve elejét annak, hogy bárki bármilyen tiszteletlen vagy illetlen dolgot mondjon egy másik embernek. Ebben az időben kezdtek el a virágokhoz különböző konkrét jelentéseket társítani, hogy a segítségükkel kifejezhessék azt is, amit szavakkal nem tudtak vagy nem lehetett. A hölgyeknek általában volt egy kis könyve is a virágok jelentésével, hogy könnyebben megfejthessék az ajándékba kapott virágok mondanivalóját.   A virágok

Olvass tovább »

Élményfestés – Városi látkép

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért vannak előnyei. Egy modern városban a modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van, és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is. Ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az ember által kialakított településformák legmagasabb szerveződési szintje. A város az egyetlen olyan emberek számára létrehozott élőhely, ahol nagy számban és sűrűségben élnek a benne lakó egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.   A városok történelme Az első állandó emberi települések és a letelepedéssel járó életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is. Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü