5 tévhit az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra, de sokan még nem is ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget, illetve sokakban tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni.

 

1. tévhit

Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam

Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre sarkall. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet, ami inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.

 

2. tévhit

Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult vagy tud festeni

Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében vagy legalábbis utoljára az iskolai rajzórán tette ezt, amikor pedig kötelező volt és soha nem okozott neki különösebb örömet.

Ezt az állapotot úgy tudjuk elérni, hogy a bonyolultabb festményeket előrajzoljuk vagy segítünk olyan vázrajzot készíteni, aminek az alapján már könnyebben lesz megfesthető a kép és az eseményt lebonyolító instruktor pedig a festés közben folyamatosan lépésről-lépésre magyarázva vezeti a kép elkészítésének menetét.

 

3. tévhit

A jelentkezőknek kell vinni a vásznat, a festékeket és az ecseteket

Valójában a szervezők előre felkészülnek minden élményfestés alkalomra, előkészítik az állványokat és a festővásznakat, az ecseteket és a festmény elkészítéséhez szükséges összes egyéb eszközt és kelléket. A jelentkezőknek csak a lelkesedésüket kell magukkal vinniük és az esemény végén egy saját maguk által készített képpel fognak távozni.

 

4. tévhit

A festmény nem szárad meg időben, ezért nem lehet egyből magunkkal vinni, hanem vissza kell érte mennünk később

Valójában ez is tévedés, mert a képek nem olajfestékkel készülnek, hanem akrillal. Az akril pedig adottságaiban (színek, állag) ugyan nagyon hasonlít az olajfestékre, de annál egy sokkal gyorsabban száradó festék. A száradási ideje mindössze néhány perc, a vászonra való felhordástól számítva.

5. tévhit

Az akrilfesték kijön a ruhából

Van egy rossz hírünk: nem jön ki. Vagyis csak teljesen friss állapotában, azonnal cselekedve tudjuk kisuvickolni. Ha megszárad, már semmilyen anyag ki nem hozza nyom nélkül a szövetből. Ezért is érdemes a foglalkozások alkalmával feltűrni az hosszú ingek/felsők ujját vagy eleve olyan ruházatot választani, aminek nem baj, ha festékes marad. A fő lényeg az, hogy kényelmes ruhában érkezzünk, amiben 3 órán keresztül is jól érezzük magunkat, nem szorít, nem dörzsöl, és nem szúr. Az élményfestés foglalkozásokon minden résztvevőnek biztosítunk kötényt, ami elölről megvédi a ruházatot a festéknyomoktól.

 

Reméljük, hogy most már biztosabb vagy a dolgodban, hogy mire vállalkozol, ha azt hallod, hogy élményfestés. Gyere el hozzánk egy foglalkozásra, trenírozd velünk a jobb agyféltekédet és élvezd a kreatív energiád felébredését örömmel!

Blog

Élményfestés – Nőnap

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelünk meg. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon. A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.   Tüntetés a választójogért A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett  tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A  franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.   A magyar nők választójogának története Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára

Olvass tovább »

Érdekességek a tulipánról

A tulipán kehely alakú virággal rendelkező, sokféle színben és ezek kombinációjában létező, hagymás dísznövény, a liliomfélék családjának egyik nemzetsége. Összesen mintegy 100 faj és ezen felül még több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a perzsa ’toliban’ szóból származik, mivel a virág fejének alakja eléggé hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra.   A tulipán eredete A közhiedelemmel ellentétben a tulipán őshazája egyáltalán nem Hollandia, és legnagyobb szomorúságunkra nem is ősi magyar virág. Egyesek szerint a tulipán Perzsiából származik, de abban nagyjából mindenki egyet tud érteni, hogy Közép- vagy Belső-Ázsia, és Ázsia mérsékelt égövi területén őshonosnak tekinthető. A legkorábbi ismert tulipán ábrázolást egy, az időszámításunk előtti 7. századból való dél-kaukázusi szkíta leleten találták meg régészek. A tárgy egy aranyból készült pecsétnyomó, amelyen öt tulipán látható. Írásos emlékek elsőként időszámításunk után 1000 körül említik a tulipánt, mint virágot. Az első tulipán nemesítők Törökországban éltek és már a 16. században elkezdték kifejleszteni a virág különböző változatait. A Török Birodalom terjeszkedésével jutott el a tulipán Európába, ahol egyébként korábban nem is ismerték.   A tulipán, mint díszítőelem Magyarországon a török hódoltság idején terjedt el igazán, de sokan úgy tartják, hogy a magyar népművészet olyan ősi motívuma a tulipán, amelyet a

Olvass tovább »

Élményfestés tavaszváró hangulatban

Így tél vége felé jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a hideg időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   Mi a tavasz? A tavasz a mérsékelt éghajlatú övezet egyik évszaka, a négy közül. A trópusi éghajlatú tájak ugyan nagyon egzotikusak és a maguk nemében szépek is, de arrafelé sajnos ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Mi emberek is felébredünk egyfajta téli álomból, és fokozott igényünk támadhat az alkotásra, a környezetünket szebbé varázsoló tevékenységekre. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, a déli féltekén pedig a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz igazi kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü