Mit nevezünk színnek?

Színesnek nevezzük a fényt, ha különböző hullámhosszokon eltérő intenzitása van, a nem átlátszó felületeket, ha különböző hullámhosszokon más és más mértékben verik vissza a fényt és az átlátszó vagy áttetsző anyagokat is, ha különböző hullámhosszokon különböző mértékben bocsátják át a rájuk vetülő fényt. Összességében azt mondhatjuk tehát, hogy a szín nem más, mint a szemünkbe érkező fénynek az a tulajdonsága, hogy különböző hullámhosszúságú összetevői más intenzitásúak.

 

A színek pszichológiája

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben és az erre a témára irányuló vizsgálatok szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott színhez, mint bármely másikhoz, amely társítások ráadásul a világ nagy részén egyformán működnek. Ilyen szín-érzelem társítás például az, hogy a depressziós vagy szorongó állapotot legjobban a szürke szín fejezi ki, a vidámságot pedig a sárga szín jeleníti meg.

A színválasztásaink legtöbbször tükrözik az életünk aktuális helyzeteit, állapotát és az ezek miatt kialakuló hangulatunkat is, de ne feledjük, hogy ez a jelenség akár meg is fordítható. Ha vidámabb, pozitívabb hangulatra ösztönző színekkel vesszük körül magunkat, azt az életünk minden területére hatni fog. Az otthonunkban lévő színek befolyásolják hangulatunkat és viselkedésünket. A körülöttünk lévő színek le tudják csillapítani az elménket vagy fel is tölthetnek energiával. A színek hatással vannak a hangulatunkra, egészségünkre és ezáltal a boldogságunkra is.

 

A 12 alapszín és még néhány másik

Az alapszínek háromszöge áll a vörösből, a sárgából és a kékből. Ha ezeket a színeket egyenlő arányban keverjük, létrehozzuk a kevert színeket. A vörös és a kék adja a lilát, a kék és a sárga a zöldet, a sárga és a vörös a narancssárgát. Így jön létre a Goethe-féle 6 részes színkör. Az ebben a színkörben az egymással szemben elhelyezkedő színek a komplementer (kiegészítő) színek, amelyeket jól párosíthatunk az öltözködésben és a lakberendezésben is akár, amikor harmonikus összeállításokat szeretnénk létrehozni.

Harmadlagos színeket úgy kapunk, hogy a másodlagos színek mindegyikét összekeverjük a szomszédos alapszínnel, ez így összességében a 12 alapszín.

A 12 alapszínen kívül még sok más színt használhatunk, amikor egy képet festünk és ezek közül jó néhánynak van különleges jelentése és jelentősége. Néhányat ezek közül most egy kis elemzésnek is alávetünk, hogy mit jelentenek és milyen hangulatokat vagy érzelmeket közvetítenek.

 

Mit jelentenek a színek?

SÁRGA

Szimbolikus jelentése: életerő, egészség, értelem, tudás, boldogság, a személyiség kibontakozása, akarat, önállóság, hatalom. Ez a szín emlékeztet minket a legjobban a napfényre, meleget, lelkesedést, életet adó erőt sugároz felénk. Az érett férfi szimbóluma is.

Érzelmi jelentése: vidámság, nevetés, megelégedettség, kíváncsiság, nyitottság az új dolgokra, a változásra. Művelt, értelmes, bölcs, nyílt, derűs, öntudatos, optimista emberek kedvelik ezt a színt, a pesszimista, életunt, búskomor, lehangolt emberek inkább elutasítják. Ebben az esetben az aggodalom, a féltékenység, a bizalmatlanság, a félelem, a gyávaság, a zavarodottság, a szorongás és a keserűség érzése párosul a sárga színhez.

Megjelenése a nyelvben: sárgul az irigységtől, sárga üvegen keresztül szemléli a világot (irigy, féltékeny)

Híres festmény: Vincent van Gogh: Napraforgók

KÉK

Szimbolikus jelentése: béke, nyugalom, csend, kommunikáció, kapcsolat, az igaz hit szimbóluma. A keresztények Szűz Máriához társítják, aki az olyan anyai értékek, mint a szeretet és a türelem erényének megtestesítője a szobrok és a festmények esetében is.

Érzelmi jelentése: az anyai részvét és együttérzés, az önfeláldozás, a hűség és a kifogyhatatlan szeretet. A kéket szerető emberek kiegyensúlyozottak, komolyak, egyértelmű és őszinte kinyilatkozásokat tesznek az emberi kapcsolataikban. Ők azok, akik legtöbbször jó tanulási képességekkel, élénk képzelőerővel, jó ítélőképességgel is rendelkeznek. A túl sok kék szín a környezetünkben ugyanakkor szomorúvá, magányossá, zárkózottá, félénkké és depresszióra hajlamossá is tehet. Az angol nyelvben az ’I’m blue’ azt jelenti, hogy szomorú vagyok.

Megjelenése a nyelvben: a boldogság kék madara, a felhők felett mindig kék az ég.

Híres festmény: Pablo Picasso: Az öreg gitáros

VÖRÖS

Szimbolikus jelentése: ősi életerő és bizalom, az anyagi világgal való kapcsolat, erő, áramlás, kezdet, születés, szerelem, szeretet, családi kapcsolatok, forróság, tűz, élet, energia. Negatív oldal is van a vörösnek: a veszély, a büntetés, a harc, a háború, az agresszió és az élet veszélyeztetése.

Érzelmi jelentése: temperamentum, bátorság, biztonságérzet, érzelem, szenvedély. A vörös szín szeretete aktív, dinamikus, életigenlő kedélyű embert mutat, aki önmegvalósító, új utakat keres és felvállalja az adódó lehetőségeket. A vörös szín el nem fogadása az önbecsülés hiányát jelenti, a visszahúzódó, passzív, életunt emberek jellemzője. Negatív oldal az érzelmekben: anyagiasság, idegesség, harag, agresszió, erőszak, sérelmek és szenvedések folyamatos felemlegetése. A  szenvedélynek van harcias, pusztító oldala is, sajnos. A túl sok vörös szín hatalmat és felsőbbrendűségi érzést is szimbolizálhat.

Megjelenése a nyelvben: elönti a vörös köd az agyát, vörös posztó a szemében

Híres festmény: Berény Róbert: csellózó nő

FEHÉR

Szimbolikus jelentése: tisztaság, szűziesség, ártatlanság, tiszta lap, ami egy új kezdet, tiszta értelem és érthetőség, megvilágosodás, megtisztulás.

Érzelmi jelentése: minden érzelem felerősödését, a szenvedést és a szenvedés megértését jelképezi. A fehér szín segítségével, akár a könnyek által, megtisztulhatunk. Ez a tisztítótűz utáni állapot. Az ellenkezője is lehet a hatása, mert a túl sok fehér már gátat szab a gondolataink szabad áramlásának, ami üresség érzetet és megmagyarázhatatlan frusztrációt okozhat.

Megjelenése a nyelvben: ritka, mint a fehér holló, fehér, mint a hó, megmondja feketén-fehéren.

Híres festmény: Id. Pieter Bruegel: Vadászok a hóban

FEKETE

Szimbolikus jelentése: sötétség, árnyék, a nyugati kultúrákban a halál és a gyász színe. Minden élet sötétségben kezdődik és ott is fejeződik be, ez a halál és az élet (az újjászületés) folytonossága.

Érzelmi jelentése: fegyelmezett, független, befolyásolhatatlan, erőt, méltóságot sugárzó személyt jelképez. Negatív jelentése: szomorúság, lemondás, passzivitás, elszenvedett veszteség, depresszió. Szinte kívánjuk ezt a színt, amikor csalódottak, csüggedtek, fáradtak és kimerültek vagyunk. Segítségével csökkenthetők a fájdalmak, állóképességünk mutatására és kitartásra ösztönöz, de nem jó nagyon mélyen elmerülni benne, mert, ha elsötétül előttünk a világ, akkor nem vesszük észre az életben a jó dolgokat.

Megjelenése a nyelvben: hátra van még a feketeleves, fekete pénz (nem tisztességes pénzkereset).

Híres festmény: Rippl-Rónai József: Fekete fátyolos hölgy

NARANCSSÁRGA

Szimbolikus jelentése: kreativitás, ötletgazdagság, művészet, összhang, szépség, érzékiség, nevetés, öröm, boldogság.

Érzelmi jelentése: az érzelem, barátság és életöröm színe a narancs. A vidám, társaságot kedvelő emberek vonzódnak hozzá. A narancssárga szín szeretete az aktív, magabiztos emberre jellemző, akiben megvan a belátás, befogadás és elengedés képessége. Nem kedvelik ezt a színt a határozatlan, pesszimista, depressziós emberek, akikben bizonytalanság és kételyek vannak vagy az önbecsülésük, az önértékelésük nincs a helyén. A narancssárga szín túlzott használata összefügg a függő helyzetű társas viszonyokkal és az érzelmi kiegyensúlyozatlansággal.

Megjelenése a nyelvben: Amíg nem ismerték Európában a narancsot, a színt sem így hívták. A sáfrányszín volt használatos kifejezés.

Híres festmény: Alphonse Mucha: Nyár

ZÖLD

Szimbolikus jelentése: természet, növekedés, tavasz, megújulás, nyugalom, gyógyítás, kitartás, döntőképesség. A földön található szerves élet, a fák, az örökzöldek és az egész növényvilág színe. A szivárvány központi színe.

Érzelmi jelentése: mint a kék és a sárga keveréke, egyesül benne a szellem és a lélek, a tudás és a hit. Jelentheti azt is, hogy jó időben, jó helyen lenni, mozgásban lenni. A harmóniára törekvő, érzékeny, együttérző, jószívű, önzetlen, megbízható, barátságos, természetet szerető, nyílt emberek kedvelik ezt a színt, akikben felébredhet még a gyógyító erő is. Akik ezt a színt választják, gyakran segítő jellegű foglalkozást is választanak. A zöld szín szeretete jó ítélőképességet, fejlett igazságérzetet, határozottságot, de ugyanakkor megegyezésre való hajlamot, nagylelkűséget tükröz. A zöld szín elutasítása döntésképtelenné, elégedetlenné, bizonytalanná, rosszhiszeművé, iriggyé, féltékennyé tehet. Aki nem szereti ezt a színt, örökös tér- és helyhiányban szenved, mindig más helyre vágyik, mint ahol éppen van. A sok zöld kiegyensúlyozott, elégedett, egészséges emberre utal, aki megteremtette a belső békéjét.

Megjelenése a nyelvben: a szomszéd kertje mindig zöldebb, ne beszélj már zöldeket (ostobaságokat), zöld ágra vergődik.

Híres festmény: Jan van Eyck: Arnolfini házaspár

LILA

Szimbolikus jelentése: megvilágosodás, misztika, spiritualitás, átváltozás, a gyógyításra, szolgálatra, vezeklésre született emberek színe. A magasabb szellemi beállítottságúak, spirituális vonzódásúak, a felszabadult, megvilágosodott emberek szeretik. A sárga, a tudás ellenpólusaként a lila a tudatalatti és a titkok színe.

Érzelmi jelentése: önállóságot jelent és az emberi lélek női (kék) és férfi (vörös) oldalának egyensúlyba hozását, gondolati megtisztulás is a jobb és bal agyfélteke kiegyenlítődése által. A lila szín elfogadása segíti a szellemi ébredést, a spirituális fejlődést és felszabadulást, az élet értelmének felismerését. Elutasítása a szellemi tapasztalatoktól való félelmeket jelenti, nagyképűséget, ellentmondásosságot, magányt, szenvedést takar. Azt is mondják, hogy a lila a magányos nők színe.

Megjelenése a nyelvben: lila gőze nincs róla (nem tudja), lila köd ereszkedik az agyára (dühös).

Híres festmény: Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő

ARANY

Szimbolikus jelentése: bölcsesség, tudás, igazság, önértékelés, testi, lelki, érzelmi, értelmi és spirituális gazdagság, megvilágosodás. Az arany mindig azoknak a dolgoknak a jelképe, amiket csak nagy nehézségek árán lehet megszerezni. A katolikusoknál minden arany spirituális szentséget jelképez. A mesékben az aranytojást tojó tyúk a gazdagság jelképe és az arany alma és az aranyhal is a bőséget jelképezi.

Érzelmi jelentése: elmélyült önismeret, jó ítélőképesség, bizalom. Túlzott mennyiségben már inkább önelégültség és kapzsiság. A szín elutasítása bizonytalanságot, önmegvetést, önítéletet, kétségeket, zavarodottságot jelenthet.

Megjelenése a nyelvben: minden szava arany, hallgatni arany, nem mind arany, ami fénylik.

Híres festmény: Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer

RÓZSASZÍN

Szimbolikus jelentése: rózsaszínben látni a világot, feltétel nélküli szeretet, női megérzés és gondoskodás, empátia és törődés önmagunkkal. Egyensúly a szeretet nyújtásában és elfogadásában, amely melegséget visz az ember életébe. Nyugodt, tiszta lelkű, művészi beállítottságú emberek kedvelik és használják ezt a színt, persze mértékkel.

Érzelmi jelentése: a nőiség, az anyaság színe, amely kislányokra, fiatal nőkre vonatkozik, érett nőknél a bennük élő gyermekre, férfiaknál a tudat alatti nőiességre utalhat. Olyan emberek választják, akik valamilyen betegség vagy nyomás fizikai tüneteitől szenvednek. A félelem ellenszere, megnyugtatást, gyengédséget ad, csillapítja a szeretet- és önbizalomhiányt, valamint az agresszivitást. A rózsaszín elutasításával önbizalomhiány, túlzott ragaszkodás, agresszivitás léphet fel. A sok rózsaszín sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesz.

Megjelenése a nyelvben: mindent rózsaszínben lát, rózsaszín felhőn lebeg, rózsaszín szemüvegen át lát.

Híres festmény: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok

BARNA

Szimbolikus jelentése: termékeny talaj, földhöz ragadt gondolatok, a hagyományokhoz való túlzott ragaszkodás. A megnyugtató barna harmóniát teremt a családban, az otthonban, az anyagi létben, a test szükségleteiben és az egészségi állapotban. Biztonságot ad, megnyugtat, a természet nyugodt erejét szimbolizálja. Az anyaföld színe.
Érzelmi jelentése: lemondás, bánat, bűnbánat, megbízhatóság. A barna színhez való erős vonzódás gyakran azt jelzi, hogy az egyén bizonytalan, alacsony az önbecsülése, fél tehetségének teljes kibontakoztatásától, az egy helyben toporgás érzése keríti hatalmába. Hiányzik a biztonság, a szilárdság, a megbízhatóság és az önuralom az életéből. A gyökerek, a család és az otthon utáni vágyat fejezi ki.

Híres festmény: Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Próbáld ki te is, hogy melyik szín áll hozzád a legközelebb akár az élményfestés segítségével!

Blog

Híres magyar festők – Ferenczy Károly

1862. február 8-án Bécsben született Ferenczy Károly festőművész, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója, a 19. század végi és a 20. század eleji magyar festészet kiemelkedő képviselője. Viszonylag későn az elvégzett jogi, majd mezőgazdasági tanulmányok után, távoli, idősebb távoli nőrokona, Fialka Olga festőnő hatására kezdett komolyabban foglalkozni a festészettel. A hölgyet végül 1885 novemberében feleségül vette, és később három gyermekük született, akik felnőtt korukban mindannyian művészi pályát választottak. Valér szintén festőművész, Béni szobrász, Noémi pedig gobelinművész lett.   A festői pálya kezdetei 1884-ben egy római út érlelte meg benne az elhatározást a rendszeres művészeti tanulmányok folytatására. 1885-ben, pár hónapos müncheni tartózkodás után Nápolyban iratkozott be a festészeti akadémiára. 1886-ban rövid időre visszatért Münchenbe, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal. 1887 és 1889 között a párizsi Julian Akadémián William-Adolphe Bouguereau és Tony Robert-Fleury növendéke volt. 1889–92 között Szentendrén dolgozott, 1893-ban pedig a már öttagúra bővült családjával együtt Münchenbe költözött. Innen telepedett át 1896-ban Nagybányára, a Hollósy-iskola kíséretében érkező kolóniaalapítók egyikeként. Ettől kezdve a nyarakat Nagybányán, a teleket Budapesten töltötte. 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola, 1906-tól haláláig a budapesti Mintarajziskola (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) tanára volt.   Ferenczy festői korszakai Ő volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több korszakra bontható.

Olvass tovább »

Élményfestés – A kis herceg

Az egyik legismertebb mesekönyv a világon, amelynek nem népmesei motívumok az alapjai és ismerjük az íróját, ’A kis herceg’ című regény. 1943-ban jelent meg először, Antoine de Saint-Exupéry francia író könyveként, azóta pedig 345 különböző nyelvre fordították le és a 80 millió eladott példánnyal bekerült a világ 50 legolvasottabb könyve közé. Ez a könyv egy nagyon fontos mű, az emberi társadalom elé tart görbe tükröt, ugyanakkor több dologra is figyelmezteti az olvasót, úgy, mint az ősi bölcsek tanításának örökké tartó igazságára, amelyet sokszor azóta is semmibe vesz az emberiség.   A kis herceg története A könyv az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz, ráadásul a számukra már sokkal inkább befogadható és értelmezhető is ez az üzenet. A történet szerint a könyv írója balesetet szenved, lezuhan a repülőgépével és ájultan álmodik, amiről tájékoztatja az olvasót. Ebben persze végig nem lehetünk teljesen biztosak, hogy álom vagy valóság mindaz, ami történik. Az író a baleset bekövetkezése után találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, törékeny, aranyhajú kisfiúval, aki rendkívüli módon érdeklődő és kíváncsi természet. Addig kérdez, amíg nem kap a kérdéseire megnyugtató választ. A kis herceg szemén keresztül feltárul előttünk a világ egy másik látásmódja, amelyet a

Olvass tovább »

5 tévhit az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra, de sokan még nem is ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget, illetve sokakban tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni.   1. tévhit Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre sarkall. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet, ami inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.   2. tévhit Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult vagy tud festeni Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében vagy legalábbis utoljára az iskolai rajzórán tette ezt, amikor pedig kötelező volt és soha nem okozott neki különösebb örömet. Ezt az

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü