Híres és kevésbé ismert női festők

A nő

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat.

Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára.  Ezzel a bejegyzéssel azt szeretnénk elérni, hogy akiket viszont név szerint ismerhetünk, kerüljenek bele minél több műértő látókörébe és a festményeik váljanak az érdeklődésük tárgyává.

Születési dátumaik szerinti sorrendben íme a női festők, akik közül nem mindegyik lesz ismerős, de reméljük fel tudjuk kelteni olvasóink érdeklődését irántuk és lesz olyan, aki még jobban utána fog járni a történetüknek és a munkásságuknak.

 

Caterina van Hemessen (1528 – 1588)

Úgy tűnik, hogy Caterina volt az első nő, aki ráírta a saját nevét a festményére. A kép ráadásul azért is különleges, mert a művésznő saját magát ábrázolta festés közben. a pontos ráírt szöveg szerint: „Én, Catharina van Hemessen 1548-ban festettem le magam, 20 évesen.” Ez azért is érdekes momentum, mert ezzel a képpel egy új önarckép típus jött létre, mert azelőtt egyetlen művész sem készített magáról olyan önarcképet, amin festés közben látható.

Caterina egy olyan korban volt nő létére festő, amikor még nem volt ez elfogadott egyáltalán. Tehetségét valószínűleg az édesapjától örökölte, aki maga is festőművészként dolgozott és a fiatal lánynak így lehetősége volt a műhelyében tanulni a mesterséget.

 

Sofonisba Anguissola (1532 – 1625)

Ő volt az első olyan festőnő, aki már életében elismert alkotó volt, ami nagy dolog egy olyan korban, amikor a nőknek még nem voltak önálló jogaik és előbb az apjuk, férjhez menetelük után pedig hites uruk mondta meg, hogy mit csinálhatnak.

Sofonisba-nak nagy szerencséje volt a saját édesapjával, hiszen ő teljes mértékben támogatta lánya ambícióit és festészetre taníttatta. A lányt később állítólag bemutatták Michelangelo Buonarotti-nak is, akihez azután két évig járhatott tanulni.

 

Artemisia Gentileschi (1593 – 1653)

Caravaggio követőjeként – nő létére – a barokk korai szakaszának kiemelkedő festőművésze volt. Ő is egy festő lányaként látta meg a napvilágot, így apja műhelyében tudta az adott tehetségét igazi művészetté fejleszteni.

Később Firenzében a Medici család támogatását élvezhette és náluk megbecsült udvari festővé válhatott. Ő lett az első női festő, akit a firenzei művészeti akadémia tagjai közé választottak.

 

Marie Louise Elisabeth Vigée Le Brun (1755 – 1842)

Ő is egy festő lánya volt és a XVIII. század leghíresebb női festőművésze lett, aki főleg korának női arisztokratáiról készített portréiról híres. Marie Antoinette francia királyné is a megrendelői közé tartozott és mint az egyik legkedveltebb festőművésze, harmincnál is több portrét festett a királynéról az évek folyamán.

A királyi családdal ápolt jó viszonya miatt a francia forradalom idején inkább elhagyta Franciaországot és körbeutazta egész Európát, mindenhol a helyi arisztokrácia és a gazdag emigránsok köreiből kapva megrendeléseket, számos portrét festett a kor elitjének tagjairól.

Napjainkban több mint 500 festménye, pasztellképe ill. rajza ismert, ezek közül jó néhányat megtalálunk a nagy múzeumok gyűjteményében, ezek között is nagy arányban amerikai múzeumokban. Jelentős a magángyűjteményekben őrzött életműve is.

 

Victorine Meurent (1844 – 1927)

Neki nem festő volt az édesapja és nem volt jómódú családja sem, így egészen más módot kellett találnia, hogy lehetősége legyen ismereteket és gyakorlatot szerezni a festészet terén. Először modellnek állt, hogy pénzt keressen és ezen az úton is közelebb kerüljön a művészekhez.

Hiába volt azonban a tehetsége és a törekvése, hogy elismert női festő legyen, az utókor számára egy képen kívül nem maradt fenn semmi az életművéből. A modell karrierje segítségével viszont maradandó emléke lett. 19 évesen Édouard Manet a Reggeli a szabadban és az Olympia című képeihez is ő állt aktmodellt, a kor megbotránkozását kiváltva.

 

Fialka Olga (1848 – 1930)

Munkásságát kevésbé szokták hangsúlyozni, hiszen miután feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Ferenczy Károlyhoz (akivel egyébként rokoni kapcsolatban is voltak), férjét ösztönözte arra, hogy fessen és ő maga szinte teljesen felhagyott ezzel a művészi tevékenységgel.

Művészi képzettségének, rendkívüli műveltségének a Ferenczy család szellemi hátterének megteremtésében fontos szerep jutott. Gyermekei mindhárman a művészi pályát választották. Noémi gobelinművész, ikertestvére Béni szobrász, míg bátyjuk Valér szintén festőművész lett.

 

Dénes Valéria (1877 – 1915)

Nevét kevesen ismerik, pedig Henri Matisse tanítványaként és a kubizmus lelkes művelőjeként értékes életművet hagyott maga után, amelyből sajnos sok kép napjainkra megsemmisült. Ezért is lehetséges az, hogy a megmaradt képek rekordáron cserélnek gazdát, ha néha felbukkannak aukciókon. Így elmondható róla az is, hogy ő a XX. század első felének legdrágább képeket festő magyar festőnője.

Tragikusan korai halálában szerepet játszhatott az üldöztetés és a sok bizonytalanság, ami körülvette őt és a családját. Szintén festőművész férje önként jelentkezett katonának, Dénes Valéria pedig otthon maradt a 3 éves fiúkkal. Tüdőgyulladást kapott, amiből nem tudott felépülni és belehalt a betegségbe. A férje pár nappal később öngyilkos lett, mert úgy érezte, hogy nem tud nélküle élni tovább. A szoros kapcsolat festészetükben is tetten érhető, vannak olyan szerencsésen fennmaradt festményeik, amikről csak azért lehet megmondani, hogy melyikük is készítette azt, mert rajtuk van a szignó.

 

Tamara de Lempicka (1898 – 1980)

A XX. század első felének ő volt a sztár festőművésze. Megszállottan dolgozott a képein, volt olyan időszak, amikor fél év alatt 28 festmény került ki a kezei alól. Hiába származott előkelő családból, az oroszországi forradalom elől menekülniük kellett és Párizsban már neki kellett eltartania szeretteit. Persze nem esett kétségbe és a jellegzetes stílusú képeivel milliókat keresett.

Kicsapongó életet élt, falta a férfiakat és a nőket is. Erre az életmódra az első házassága is ráment. Második férje, mint mecénás lépett be az életébe, később a szeretője lett, majd hozzáment feleségül. A képeit sajnos nem nagyon láthatjuk kiállításokon, mert a nagy részük magántulajdonban van.

 

Frida Kahlo (1907 – 1954)

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ő a leghíresebb mexikói származású személy. Korábbi bejegyzésünkben már írtunk róla részletesen, kiemelve a festői munkásságát, amely a testi szenvedési ellenére (vagy talán pont azért) kiemelkedő életmű létrejöttét tette lehetővé.

 

Amrita Sérgil (1913 – 1941)

A különleges név különleges származást és életutat rejt. A magyar anyától és indiai apától született lány életművét hazánkban sajnos kevésbé ismerik, pedig korának kiemelkedő tehetségű festője volt.

1933-ban a Fiatal lányok című képével bekerült a Párizsi Szalonba (Grand Salon Paris) és elnyerte az Aranyérmet, ami azért is nagyon fontos volt, mert egyedüli ázsiaiként és a legfiatalabb művészként kapta meg azt. Műveinek stílusa miatt sokat bántották, ezért 1935-ben úgy döntött, hogy visszaadja a díjat és a pénzt is, ami azzal járt, hogy adják olyannak, aki „hagyományos” képeket fest.

Igazán csak a halála után ismerték el a tehetségét és nagy népszerűségre tett szert Indiában, ahol postabélyeget is illusztráltak már az egyik festményével a 70-es évek végén. A Falusi piac című képe pedig, amelyet 1938-ban magyarországi élmények alapján festett, 2006-ban 69 millió rúpiáért kelt el egy aukción és ezzel egyből bekerült India legdrágább festményei közé.

 

Ilyen sokfélék tehát a női festőművészek és az általuk bejárt életutak. Érdekesség még, hogy New York-ban létezik egy múzeum, ahol kizárólag női alkotók művei találhatók meg. Ez a National Museum of Women in Arts. Amennyiben tehetitek, látogassátok meg és inspirálódjatok a női művészek segítségével.

Nálunk, a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban pedig Ti is művésszé válhattok, amikor részt vesztek a foglalkozásainkon. Az aktuálisan megfesthető képeket keressétek az Események menüpontban. Szeretettel várunk!

Blog

Nyári élményfestés

Élményfestés – Görög pillanatok Nikos Kriderassal

Nagyon sokunknak fűződnek a legkedvesebb nyári emlékei Görögországhoz és a görög vendégszeretethez. Ezekhez az élményekhez szorosan kapcsolódnak azok a helyszínek, amelyek a jellegzetes fehér falú házaikkal, az azúrkék tengerrel és a csodálatosan burjánzó növényekkel a görög életérzést szimbolizálják. Ezeket az életképeket a nyári utazás elmúltával is szívesen viszontlátjuk akár a lakásunkban vagy a nyaralónkban, ahol akár az egész berendezést hangolhatjuk a fehér és a kék színek köré, nem feledve az élettel teli növényeket vagy gyümölcsöket, meg persze a tengert.   Görög kortárs tájképfestészet A görög életérzést és hangulatot igazán remekül visszaadják Nikos Krideras festményei. Ezeken a kortárs műveken nincsen semmi különös, de a szemnek kellemes színek használatával és a laza, könnyed ecsetvonásokkal a művész igazán szerethető képi világot alkotott. Ábrázolásaiban a görög hétköznapok elevenednek meg utcaképek, jellegzetes épületek és tájak segítségével. Nem csoda, hogy ilyen átéléssel volt képes vászonra álmodni a görög hangulatokat a művész, hiszen beleszületett ebbe a miliőbe. Nikos Krideras a különleges nevű és karakterű Mitilíni városkában született 1933-ban. Mitilíni a görögországi Leszbosz sziget fővárosa és  fő kikötője is egyben, de a Magyarországról érkező turisták körében talán kevésbé ismert. 2021-ben a művész elhunyt, de mintegy fél évszázadot felölelő tájképfestészetében szerencsére bármikor gyönyörködhetünk, hiszen sok gyűjteményben előfordulnak a képei.

Olvass tovább »

Mesterséges intelligencia – Műalkotáselemzés a jövőben

A jövőben arra számíthatunk, hogy egy mesterséges intelligencián alapuló gép fogja elmagyarázni az érdeklődőknek, hogy mit érdemes tudniuk egy-egy műalkotásról. Vagy legalábbis arról, hogy milyen stílusba sorolhatók be és mire hasonlítanak. Az új fejlesztéseknek azonban sokkal fontosabb felhasználási területei is lehetnek, például a hamisítványok kiszűrésében.   Kutatás a képzőművészeti alkotások összehasonlításával Történt, hogy az MIT (Massachusettsi Műszaki Egyetem) egyik hallgatója egy kiállításon felfigyelt rá, hogy két művészeti alkotás mennyire hasonló jegyeket hordozhat annak ellenére is, hogy egyébként nincs köztük semmilyen kimutatható összefüggés. A kurátorok tudatos választása következményeként az informatikus hallgató egymás mellett láthatta Francisco de Zurbarán Szent Serapion című festményét és Jan Asselijn Fenyegetett hattyú című képét. Ennek az élménynek a nyomán pedig elkezdte vizsgálni azokat a rejtett kapcsolatokat, amelyek felfedezhetők lehetnek a művészettörténet tanulmányozásával. A kutatás egészen odáig jutott, hogy egy saját kutatócsoportot toborzott, aztán pedig a Microsoft támogatását is elnyerve próbálta algoritmizálni a felfedezéseket. A kutatás célja a képkereső technológiák továbbfejlesztése a napjainkig a világon keletkezett több millió festmény feldolgozásával, illetve a lehetséges párhuzamok feltárásával azok témái, motívumai és vizuális jellegzetességei között. A kidolgozott rendszer jelenleg a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum és az amszterdami Rijksmuseum adatbázisával dolgozik, és mostanra már annyira hatékony, hogy egy adott képet, festményt vizsgálva könnyen behatárolja a

Olvass tovább »
Pablo Picasso Algériai nők

Élményfestés – Pablo Picasso

Picasso nevét még azok is ismerik, akik nem igazán érdeklődnek a képzőművészet és a festészet iránt, de az biztos, hogy nem a teljes nevét, mert az úgy hangzik, hogy Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso. Nem mindennapi név, ugye? Ahogy Picasso művészete sem nevezhető mindennapinak. Spanyol születésű képzőművészként vált a párizsi iskola kiemelkedő képviselőjévé és lett a XX. század egyik legjelentősebb avantgárd alkotója. Eredetileg az édesapja is festőművész volt, de ő a családját csak úgy tudta eltartani, hogy a tudását rajtanárként adta tovább a következő generációnak, ezzel keresve pénzt. Picasso majdnem meghalt már a születésekor, súlyos oxigénhiányos állapotba került, nem lélegzett és teljesen elszíneződött a teste. Ez a súlyos helyzet későbbi életére is kihatással volt, hiszen a bal agyféltekéje olyan mértékben károsodott, hogy az olvasás, az írás és a számolás alapjait is csak 10 éves kora után tudta elsajátítani, magántanár segítségével. Sokáig gondolták őt értelmi fogyatékosnak, de a kreativitásért és különleges látásmódért felelős jobb agyféltekéje már ekkor tökéletesen működött és tehetsége is megmutatkozott már egészen fiatal korában.   Picasso festészetének korszakai A korai évek Picasso már 14 éves korában portrékat rajzolt és festett, amelyeket mind a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü