Élményfestés – őszi táj

Az ősz a tavasz mellett a legszínesebb időszaka az évnek, a zöld színüket elvesztő levelek számtalan színben tudnak pompázni. Akár még egy fa lombján belül is találkozhatunk egyszerre több színárnyalattal, amely sajátosság előkelő helyre emeli az őszi tájat és erdőt a festészeti témák sorában.

Amikor elérkezik az évnek a hűvös idővel, korai sötétedéssel és gyakori esővel járó időszaka és mindenki inkább meleg takarókra, puha párnákra és forró teára vágyik a hosszú erdei séták helyett, a lelkünknek azért jót tesz a természet színváltozásának látványa, mait akár egy festmény formájában is az otthonunkba csempészhetünk. Az már csak hab a tortán, ha ezt a festményt saját magunk készítjük el egy élményfestés foglalkozáson.

 

Az ősz festői

Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák.

Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni.

 

Claude Monet

Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is ismerhetünk. 1872-ben festette meg az ’Impresszió, a felkelő nap’ című képét és 1874-ben állította ki az első olyan kiállításon, amelyet az új irányzatot képviselő művészek alkotásaiból rendeztek.

A vízililiomos sorozata mellett nyárfákról is készített festményeket, amelyek közül a legszebbek az őszi színekben pompázó variációk.

 

Ferenczy Károly

Ő volt a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészetének korszakait több szakaszra bonthatjuk. Az első korszakában a naturalista ábrázolásmód a jellemző, művei  eleinte zsánertémákat dolgoznak fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Münchenbe költözésével egyidőben a képei stílusában megjelentek a szimbolizmussal és a szecesszióval kacérkodó festészeti elemek. Nagybányai éveinek kezdetén pedig monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor jelent meg egyre inkább az impresszionisták festményeire jellemző színgazdagság. Innentől kezdve a napfény és a színek festése kötötte le az érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is.

Őszi hangulatú képei közül az Október, az Izvora ősszel és a Bükkös (őszi napsütés) címűek a jelentősebbek.

 

Szinyei Merse Pál

Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő, az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra.

Művei között találhatunk őszi tájképeket is, amelyeket a birtoka környékén elhelyezkedő erdők inspiráltak.

 

Vincent van Gogh

Ő az a holland származású festő, akinek a nevét még azok is hallották már, akik nem érdeklődnek különösebben a művészetek és a festészet iránt. Még az is lehet, hogy ismerik néhány alkotását, például az egyik legnépszerűbbet, az 1888-ban festett Napraforgók címűt vagy valamelyik önarcképét.

Az ’Őszi tájkép négy fával’ című képe az egyik legszebb őszi témájú tájkép festmény, amelyet valaha festettek.

 

Paál László

Tragikusan rövid életű festő, a XIX. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakja. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte, ahol megismerkedett Munkácsy Mihállyal és részben az ő hatására kezdett festeni.

Festészetének kizárólag a táj a témája. Kedvelt motívumai az erdei utak, a békés, kicsit misztikus hangulatú erdők. Képeit zömmel a szabadban festette, nem műteremben. Művein megjelentek a színes árnyékok és az atmoszferikus hatások, de az impresszionizmus „problémái” nem foglalkoztatták. Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát sajátosan egyéni ízzel fejlesztette tovább.

Az erdőt ábrázoló képei közül több készült ősszel, ezek közül is kiemelkedő az 1875-ben festett ’Őszi hangulat’ című.

 

Leonid Afremov

Ha egy csodálatosan színes, tudatosan megkomponált foltokból álló festményt találsz az interneten, amely még akkor is szinte ragyog, ha történetesen egy esőáztatta utcát ábrázol esti fényekkel, akkor majdnem biztos lehetsz benne, hogy Leonid Afremov egyik munkájához van szerencséd. Nála szebb esős őszi képeket valószínűleg senki nem tud festeni, de akár Te is megpróbálhatod, ha eljössz hozzánk.

 

Graham Gercken

Minden művésznek megvannak azok a témakörei, amelyek közegében a legotthonosabban mozog és ezáltal ezekben a legsikeresebb. Aki remekbe szabott tájképeket fest, nem biztos, hogy portré ábrázolásban is ugyanolyan jó és fordítva. Graham Grecken művészete a tájképfestészetben tudott kiteljesedni és ebben a tárgykörben van lehetősége arra, hogy az általa alkalmazott technikákat tökélyre fejlessze. Őszi tájképeket is fest, a meleg színek teljes repertoárját használva a festményein.

Keresd a képeit a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában.

 

Az őszi táj az élményfestészetben

Aki a meleg színek harmóniáját és a természet stílusokon átívelő ábrázolhatóságát keresi vagy kedveli a festészetben, az szívesen választ őszi hangulatokat megjelenítő festményeket az otthonába, és talán saját maga is kedvet kap néha egy-egy ilyen képet elkészíteni.

A jó hír az, hogy a KreatívLiget Élményfestő Stúdió festmény választékába is bekerültek az őszi témájú képek, érdemes az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban keresni.

Blog

Fess velünk pávát!

Az egyik legdekoratívabb madárfaj a világon, nem csoda, hogy népszerű témát ad a fotósoknak és a képzőművészeknek is. Általában nem túl sokat tudunk azonban erről a madárról és a hozzá kapcsolódó hiedelmekről, ezért ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk pár érdekes információt és tudnivalót.   Szebb a páva, mint a pulyka A pávák feje tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. A csőre vastag, szárnyai rövidek, lekerekítettek, de ennek ellenére jól repül, bár elég nagy zajt csap közben. A vadon élő pávák éjszakára fák vagy bokrok ágaira röppenek fel és ott ülnek reggelig. A hím páva a farkát képes legyező szerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá a módosult, színes felső farkfedőket, amelyek végén a pompás, kékes színű foltokat, az úgy nevezett pávaszemeket láthatjuk. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta zöldesen fénylő, néhol kék, hasa barnás-zöldes. A pávakakas dísztollainak kialakulása kétéves korában kezdődik, a teljesen kifejlett uszályt a harmadik évtől láthatjuk. A tojó madár mindig egyszerűbb színű, jellemzően barnás, esetleg kis mértékben színezett más árnyalatúra, a melle és a hasa fehér. A pávák hangja igen kellemetlen, szinte rikácsoló. A páva az a díszmadár, amely az idők során a kevélység és a nagyravágyás jelképe, valamint szólások alapja is lett. A fehér páva egy alkalmanként felbukkanó

Olvass tovább »

A ló, mint festmény

A ló már 4000 éve társa az embernek. Sokan vélik úgy, hogy a ló a legszebb, legszabadabb teremtmények egyike, aki harmonikus mozgásával, intelligenciájával és hihetetlen érzékenységével nyűgözi le a lovak szerelmeseit. Bár az ember a lovat kezdetben hadi célok miatt, később a szállítmányozás és mezőgazdasági munka megkönnyítése végett édesgette magához, napjainkban a háziállatként tartott lovak legtöbb esetben társak, az ember mellé rendelt lények. A mai cikkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert érdekességet a lovakról.   A lovaknak rendkívül kifinomultak az érzékszerveik A lovak olyan lények, akik mind az öt érzékkel rendelkeznek. Tehát fejlett az íz, tapintás, hallás, szaglás és a látás érzékelésük. Ezeknél a csodás állatoknál felfedezhető még egy titokzatos hatodik érzékelés, amely a tájékozódásban nyújt nekik segítséget. Ez a képesség nagyon ritkán van jelen az embereknél. A szárazföldi emlősök közül a ló van a legnagyobb szemmel megáldva, így rendkívül nagy a látótere. A közhiedelemmel ellentétben a lovak is látják a színeket. A ló szaglása kiváló, hiszen ez a kapcsolatteremtés és a tájékozódás szempontjából is elengedhetetlen tulajdonság. Kifinomult  orrával kiszagolja lovasa keze alapján, ha az ideges. Az érzékeny szaglást kihasználva a tapasztalt kiképzők illatos folyadékkal kenik be kezüket, ha nehezen idomítható lovakkal van dolguk. A vér szagára az állat nyugtalan és

Olvass tovább »

Töltsd az idődet kreatívan télen is!

A téli időszak általában a bekuckózásról, az otthoni tevékenységek folytatásáról szól alapesetben is. Ezek még hangsúlyosabbá váltak az idei évben, amikor sokan ki sem mozdulnak otthonról, csak a legszükségesebb esetekben. Ahhoz azonban, hogy ne kerüljünk rossz hangulatba a bezártság és az elszigetelődés okán, érdemes az időnket okosan beosztva kreatív tevékenységekre is időt szakítani, amelyekkel ráadásul fokozhatjuk az otthonunk kellemes hangulatát, készülhetünk az ünnepekre és örömet okozhatunk a szeretteinknek is.   Illatgyertya készítés A téli időszak megérkeztével hideg lesz odakint és a nap sokkal nagyobb részében van sötét, mint a nyári időszakban, így szívesebben töltjük az időt otthon. Előkerülnek a kötött holmik, a puha párnák és a meleg takarók. A fények használatát is úgy alakítjuk, hogy meghitt, melegséget sugárzó környezetben érezhessük jól magunkat. A szerencsésebbeknél van kandalló vagy kályha, amelybe biztosan begyújtanak az első didergős estén és előkerülnek a hangulatot fokozó gyertyák is. Ezek közül a legjobbak az olyan típusok, amelyek valamilyen enyhe, de határozottan finom illatot árasztanak magukból az égés során, miközben a fényüknél beszélgetünk vagy éppen egymást masszírozzuk. Egy kis kézügyességgel és néhány jól megválasztott alapanyaggal magunk is készíthetünk illatos gyertyákat otthoni használatra. Gyertyaviaszt és hozzá való kanócot beszerezhetünk a hobbiboltokban, az illatosításhoz használható olajokat pedig nagy választékban találunk

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü