Élményfestés – Barna nyuszi, fehér nyuszi

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra hangolódva sokan díszítik otthonukat az ünnepkör jelképeivel. A tojás és a nyúl szinte minden háztartásban megjelenik, de megtalálhatóak az üzletek polcain csokifigurák képében is. Ismerkedjünk meg a húsvét egyik szimbólumának eredetével, a húsvéti nyuszi háttértörténetével.

 

A tavaszi napéjegyenlőség ünnepe

Mint oly sok más keresztény ünnephez kapcsolódó szimbólum és az ünnep időzítése is a kereszténység előtti időkből gyökereztethető. A tavaszi napéjegyenlőség idején a világ minden táján a legkülönbözőbb vallású emberek összegyűlnek ünnepelni. A tavaszi ünnepnek több ezer éves hagyománya van, hiszen a természet ébredése és az egyre hosszabb nappalok az embereket az újjászületés és a fény megünneplésére sarkallták.

 

A nyúl szimbólum eredete 

Mivel Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának ideje nagyjából egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek és szokások beépültek a keresztény ünnepbe és kicsit össze is keveredtek a szimbólumok. Az angol ‘Easter’ és a német ‘Ostern’ szavaknak is pogány eredetük van, mivel az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak. Úgy tartják, hogy Ostara, a kelta termékenység istennő szent állata a mezei nyúl volt, így az egyik magyarázat az, hogy a jelkép a pogány ünneppel együtt került át a keresztény húsvétba.

A nyúl szimbólum elterjedését segíthette, hogy a középkorban úgy vélték, hogy a mezei nyulak szűzként is képesek megfoganni – ez az elem pedig jól illeszkedett a keresztény Mária-kultuszba. A húsvéti nyúl elterjedésének másik magyarázata, hogy az egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkör jelképei közé. Egyes német területeken szokás ugyanis gyöngytyúkot ajándékozni egymásnak, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúkot németül Haselhuhnnak mondják, rövidebben Hasel. A nyúl német neve pedig Hase, így emiatt a félrehallás miatt is indulhatott a húsvéti nyúl töretlen és népszerű karrierje.

 

Nem mindenki rajong a húsvéti nyusziért

Van egy szigetország a világon, ahol a húsvéti nyuszi nem túl népszerű. Ausztráliában a nyúl behurcolt állatnak számít, és kártevőként tartják számon. Volt olyan törekvés, hogy a húsvéti nyulat megpróbálták lecserélni a húsvéti erszényes nyúlra, a bilbyre. Ez egy nyúlhoz nagyon hasonló őslakó erszényes állatfaj. Bár az ausztrál áruházak polcain húsvét táján tipikus látvány a csokoládé húsvéti bilby, nem tudta kiszorítani a klasszikus húsvéti nyulat. Ezzel a kihalás fenyegette, kis emlőssel ugyanis a gyerekek nagyon ritkán találkoznak.

 

A húsvéti nyúl szerepe

Sok európai országban és – a német kivándorlóknak hála – az USA-ban is a húsvéti nyúl hozza a fészekbe a színes tojásokat. A fészekrakás valószínűleg onnan eredeztethető, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik. Ez a nyuszi abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, ide születnek nyitott szemű kicsinyei is. Másik jellegzetes külső jegye, hogy a teste nagyobb és füle hosszabb.

Franciaországban és Belgiumban nem a nyuszira bízzák a színes tojások szállítását, az ottani hagyomány szerint a húsvéti harangok pottyantják le őket. A harangok a katolikus szertartásban ugyanis nagypénteken “Rómába szállnak”, tehát a szertartás egy pontján megkondulnak, majd egészen vasárnapig, a feltámadást felidéző pillanatig csendben maradnak. Ekkor nagy zúgás-búgással térnek vissza Rómából, és ezek szerint tojásokkal.

 

Manapság már nem csak tojást, vagy csokifigurát hoz a húsvéti nyúl. Családonként eltérő, hogy az egészen apró meglepetéstől a komoly ajándékig mit rejt a nyuszi az előre elkészített fészekbe. Mindenesetre aki szeretne idén a megszokotthoz képest mást adni, annak jó alternatíva lehet az élményfestés. Kínálatunkban megtalálható a húsvét egyik kedvelt állata, a nyuszi, több színben is. 🙂

Blog

élményfestés terápia

Élményfestés mindenkinek

Hosszú idő telt el úgy, hogy csak az online térben találkozhattunk a szeretteinkkel, a barátainkkal, személyesen nem. Sok embernek a munkatársaival való találkozás lehetősége is megszűnt, vagy azért, mert otthoni munkavégzésre kényszerült, vagy rosszabb esetben elveszítette a munkáját a megváltozott helyzetben. A kapcsolataink és a szabadidős tevékenységeink leegyszerűsödtek, térben és időben is beszűkültek, amint életbe léptek a kijárási korlátozások.   Tervezés és várakozás A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is leállt az élet, ami a foglalkozásokat illeti, de az első pillanattól vártuk és terveztük az újraindulást. Képeket válogattunk, eszközöket rendszereztünk. Eközben pedig minden eddiginél jobban tudatosult bennünk, hogy az élményfestés egy olyan műfaj, amihez elengedhetetlen az alkotó személyek jelenléte. Ez egy olyan közös élmény, amelyet szinte lehetetlen átemelni az online térbe, így ezt meg sem próbáltuk kivitelezni. Ehelyett inkább vártuk, hogy eljöjjön az a nap, amikor nagy örömmel bejelenthetjük Nektek, hogy újra nyitva vagyunk.   Az élményfestő stúdióban újraindul az élet Ahogy érkeztek a jó hírek és a korlátozások feloldásra kerültek, eldöntöttük, hogy mi is újra kinyitjuk a stúdiót és minden eddiginél nagyobb lelkesedéssel várjuk az élményfestés alkalmainkra jelentkezőket. Már az első hónap képei között találhatsz párosan festhetőket, és olyanokat is, amelyeket leginkább szülő és gyermek közös alkotásának javaslunk. Csökkentett létszámmal indulunk

Olvass tovább »

Festők fordulatos élete – Munkácsy Mihály

Munkácsy a 19. századi festészet meghatározó alakja, alkotásai a mai napig ismertek és elismertek nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is. 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó néven. Ezt a nevet használta egészen 1868-ig, amikortól aztán Munkácsira változtatta a nevét, amely eseményről belügyminisztériumi kérelmező levél is fennmaradt az utókor számára. Szüleit még kisgyerek korában elvesztette, 8 éves korától anyai nagybátyjánál nevelkedett Békéscsabán. Egyáltalán nem volt jó tanuló az iskolában, méghozzá annyira nem, hogy gyámja már 11 éves korában asztalosinasnak adta. Előbb Békéscsabán, majd Aradon töltötte inaséveit, rendkívül mostoha körülmények között. A szenvedésének egy komolyabb betegség vetett véget, amelynek végül egy szerencsés kimenetelű találkozás lett az eredménye. Ezek az események végül végérvényesen megváltoztatták Munkácsy életét, és a továbbiakban nem kerülhette el a végzetét, végérvényesen összefonódott a sorsa a festészettel.   Munkácsy tehetségének felfedezése 16 éves volt, amikor megismerkedett a gyulai Wenckheim-kastélyban dolgozó Szamossy Elek akadémiai képzettségű festővel, és önmaga tehetségét bizonyítva a mesternek, végül a tanítványa lett. Szamossy segítségével nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismerkedett a művészettörténet alapjaival is. További lehetőséget kapott a tanulásra és a fejlődésre Buziáson, Ormos Zsigmond temesi főispán, műgyűjtő és művészettörténész házában. Ormos jól képzett, világlátott ember volt, ismereteit szívesen adta tovább az arra a fogékonynak mutatkozó

Olvass tovább »
Nyári élményfestés

Élményfestés – Santorini

Nagyon sokunknak fűződnek a legkedvesebb nyári emlékei Görögországhoz és a görög emberek vendégszeretetéhez. Ezekhez az élményekhez szorosan kapcsolódnak azok a helyszínek is, amelyek a jellegzetes hangulatú fehér falú házaikkal, a háttérként szolgáló azúrkék tengerrel és a csodálatosan burjánzó növényekkel együtt remekül szimbolizálják a görög életérzést. Ezeket az emlékezetes életképeket a nyári utazás elmúltával is biztosan szívesen viszontlátjuk akár a lakásunkban vagy a nyaralónkban, ahol aztán akár az egész berendezést hangolhatjuk a fehér és a kék alapszínek köré, nem kihagyva a kompozícióból az élettel teli növényeket vagy gyümölcsöket, meg persze a tengert vagy legalábbis valamilyen vízpart csodálatos hangulatát.   Santorini, a csodás görög sziget Santorini tulajdonképpen nem is egy sziget, hanem egy majdnem szabályos körív mentén elhelyezkedő vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögországhoz tartoznak a szigetek. A fővárostól, Athéntól pedig mintegy 200 km-re délkeleti irányban helyezkednek el. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja Santorini. A szigetcsoport egy irdatlan nagy erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg csak egyetlen szigeten. Ez a robbanás alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát, azaz kráterhez hasonló horpadást. A vulkán felrobbanása és önmagába roskadása hozta létre ezt a különleges tájat, ahol tulajdonképpen a megmaradt kráterszél alkotja a jelenlegi szigeteket. A kaldera kialakulásának közvetlen előzménye

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü