A tavaszi időszak, sőt talán az egész esztendő legjelentősebb keresztény ünnepe a húsvét. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A kereszten elszenvedett halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
A vallási vonatkozáson túl ez az időszak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet minden évben március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ókorból származtatható termékenységi ünnepekkel is, amelynek fő motívumai szintén a feltámadás és az újjászületés.
A név eredete
A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó, a hús magunkhoz vételének első napja.
Az angol Easter szó eredete a német Ostern szóval együtt keresendő. A kifejezés egy germán istennő, Ostaranak, a tavasz keleti (angolul East, németül Ost) úrnőjének ünnepére vezethető vissza, amely a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbólum eredete is. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy (elsősorban) a felnőttek tojásokat rejtenek el a fűben, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk.
Húsvéti népszokások Magyarországon
Húsvétvasárnap
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is szimbolizálja. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor a családtól távol kerülnének az életben, mindig jusson eszükbe, hogy kivel fogyasztották el azt és mindig hazataláljanak.
Húsvéthétfő
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által bevezetett szokások. Ezen a napon Magyarországon is sok népszokás él. Ilyen például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja a locsolkodás szokásának, amely aztán idővel kicsit átalakult. A kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni azzal a módszerrel, hogy lelocsolták őket.
A régi korokban a piros színnek különleges védelmező erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe is innen ered, bár egyes feltételezések szerint inkább Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más megközelítésben a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe volt, amelynek megünneplésével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok jó szaporulatát elérni. Így kötődik a nyúl a húsvéthoz és a tojásokhoz. Mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig már magában hordozza az élet ígéretét.
Húsvét a képzőművészetben
A legtöbb művészt húsvét kapcsán a vallási témák ihlették meg. Számos festő, így többek között Leonardo Da Vinci, Rembrandt, Giotto di Bondone, Andrea Mantegna és Munkácsy Mihály is megfestette Krisztus alakját a kereszten, a keresztre feszítés előzményét vagy a feltámadást.
Kevésbé népszerű téma volt azonban a húsvét egyéb szokásait ábrázolni, így például a locsolkodást vagy éppen az ünnepi ételeket, a sonkát, a tojást, a bort. A húsvéthoz legszorosabban kötődő bárányt vagy nyulat sem túl gyakran ábrázolták önmagában.
Ha szeretnél a húsvéti ünnepkörhöz szorosan kötődő festményt készíteni, illetve azzal az otthonodat dekorálni, akkor a legjobb helyen jársz. Nézz körül az Események menüpontunkban, ahol az aktuális kínálatot találod meg, és köztük a húsvéti témájú képeket.
főoldal
események
kosár
menü