Élményfestés – Színpompás madárka

Kékes árnyalatú, zömök testalkatú, látványos és karakteres madárka a jégmadár. Első ránézésre nem néznénk ki belőle, hogy nagy vadász. A kis halakat leginkább a víz fölé nyúló ágakról veszi észre és választja ki magának. Egy-egy kiálló száraz ág legvégére telepedik, és türelmesen, mozdulatlanul ülve lesi a vizet és a benne úszkáló halakat. Amint egy pisztráng vagy más hasonló hal közel úszik a víz felületéhez, a jégmadár lecsap rá és késéles csőrével megragadja a prédát, aztán lerázza róla a vizet, újból egy ágra ül és elfogyasztja a zsákmányt.

Rendkívül gyors az emésztése, a szálkákat, a pikkelyeket és az úszóhólyagot pedig kiöklendezi. A jégmadár tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasoldal olyan színű, mint valami száraz levél, a halak nem is veszik észre, amikor a fán ülve várakozik. A hátoldala pedig olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem vehető észre olyan könnyen a ragadozó madarak számára.

 

A madarak ékszere

Ez a 16 cm hosszúságú madár egyike a világ legszínpompásabbjainak, nem hiába szokták úgy is emlegetni, hogy a madarak ékszere. Könnyű felismerni a jégmadarat, és aki egyszer már látott élőben, annak biztosan élesen az emlékezetébe vésődött a látványos megjelenése. A jégmadárnak mintegy 4 cm hosszú, fekete színű csőre van, a feje pedig viszonylag nagy méretű a teljes testméretéhez képest.

Narancsszínű mellével, kék alapon türkiz pettyekkel díszített felsőtestével, szárnyaival és fejével bárkinek megragadja a figyelmét. A fiatal madarak színe nem annyira irizáló, és inkább a zöld szín az uralkodó árnyalat a tollaikon. A lábaik színe is jellemző, a hússzínűtől a narancssárgáig terjedhet, a felnőtteké leginkább piros.

 

A jégmadár a mitológiában

A jégmadár latin neve (Alcedo atthis) a görög alküon mitológiai madárnévből származik. Alküoné Kéüsz király felesége volt és Aiolosz lánya is egyben, aki a szelek ura volt a mitológiában. Egy tengeri hajóúton Kéüsz király a nagy viharban vízbe fulladt, amely történést a felesége megálmodott. A partra sietve meg is pillantotta halott szerelmét és bánatában jégmadárrá változott. Óriási gyászát látva az istenek Kéüsz király halott testét feltámasztották jégmadár képében, így végül a szerelmesek legyőzve a halált együtt maradhattak.

A mitológia szerint Aiolosz a tél legrövidebb hét napján hatalma segítségével megállítja a szelet és a hullámokat, hogy a két szerelmes madár nyugodtan kikölthesse a tojásait a vízben úszó fészkén. Az alcedonia latin kifejezés is innen ered, magyarul szélcsendet jelent. Erről a madárról az ókorban azt tartották, hogy a párok szerelmesen és gyöngéden viselkednek egymással, ezért változott jégmadárrá Kéüsz és Alküoné.

 

A jégmadár festményeken

A színei és a karaktere miatt egy látványos és közkedvelt festészeti téma lehet a jégmadár. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között megtalálhatók a madaras témájú festmények, ezeken belül jégmadaras is. Az aktuális lehetőségeket megtalálod a Helyszíni élményfestések menüpontban. Várunk szeretettel az élményfestés alkalmakon!

Blog

Élményfestés – Ábrázoljunk textilt!

A textil nagyon régóta jelen vannak a festményeken, mint ruhanemű és úgy is mint a háttér része, drapéria, függöny vagy bútorkárpit formájában. Sokféle felületű, struktúrájú és mintájú lehet egy textil, nem beszélve arról az esetről, amikor redőkbe rendeződve a színe is több árnyalatban köszön vissza, mert a különböző fény- és árnyék hatásokat a szemünk így érzékeli. A felsorolásból is láthatjuk, hogy nincs könnyű dolga annak, aki élethű vagy legalábbis plasztikus textil ábrázolást szeretne „elkövetni” az általa készülő képen vagy rajzon. Ebben is szeretnénk segíteni a hozzánk fordulóknak, amikor élményfestésre invitáljuk őket.   Textilek és drapériák a festészetben A gótika idején a festészet túlnyomórészt az egyház szolgálatában állt, de azért fokozatosan komoly átalakuláson ment keresztül. Az ábrázolásokon lassanként eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúrozás, amelynek hatására oldódni látszott a képek addigi merevsége. Megjelent a természethű ábrázolásmódra való törekvés, az érzelmek megjelenítése és a környezet fontosságának hangsúlyozása. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényelt. A ruhaneműk sokasága, redőzöttsége, színei és fény-árnyék játékai ugyanúgy jelentősen hozzátettek a festmények képi világához, mint az ábrázolt alakok dinamikája. A színek használatával ráadásul sok mindent ki lehetett fejezni, amely lehetőséget a festők előszeretettel használták is. A reneszánsz idején már erőteljes hangsúllyal

Olvass tovább »

5 tévhit az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra, de sokan még nem is ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget, illetve sokakban tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni.   1. tévhit Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre sarkall. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet, ami inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.   2. tévhit Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult vagy tud festeni Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében vagy legalábbis utoljára az iskolai rajzórán tette ezt, amikor pedig kötelező volt és soha nem okozott neki különösebb örömet. Ezt az

Olvass tovább »

Élményfestés – balerinák

Kislány korában majdnem minden nő álmodozott arról, hogy balett-táncos lesz belőle és csodálatos piruettek után vastapsot kap a színpadon állva. A balerinák mindig szépek, kecsesek, hajlékonyak, a közönség imádja őket és gyönyörűen mutatnak a fényképeken, a filmvásznon és a festményeken is.   Balerinák a festészetben A leghíresebb festő, aki balett-táncosnőket festett, Edgar Degas volt. Az 1870-es évektől az Egyesült Államokból való visszatérését követően számos vázlatot készített balerinákról. Az impresszionisták első kiállításán, 1874-ben bemutatta a ’Balettpróba a színpadon’ című munkáját, 1875-76 körül pedig készre festi ’A táncteremben’ című képét. Degas több mint negyedszázadon át folyamatosan balett-táncosnőket festett, vázlatokat és szobrokat készített róluk. Életművének érdekes kiteljesítése volt a szobrászat felé tett kitérője és munkássága. Már 1881-ben kiállított egy kb. egy méteres magasságú balerina szobrot, amelyre a ruhát valódi tüllből varratta rá. A közönség és a kritikusok felháborodtak a próbálkozáson. Részben a mintázás és a mozdulat realitását és esetlenségét, részben pedig a felhasznált anyagok keverését, a képzőművészet és a textilipar tömeggyártású portékájának gátlás nélküli összevegyítését kifogásolták. Nehéz volt a választás, hogy végül is Degas-ban a briliáns ecsetnek, a hamvas színezésnek, a fény szuverén kezelésének, vagy a könnyed mozdulat meggyőző ábrázolásainak mesterét ünnepeljük-e inkább. Hiszen alkotásain valamennyinek jelentős szerep jutott. A tárgyila­gos vizsgálatok eredménye

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü