Tévhitek az élményfestésről

Sokan hallottak már az élményfestésről és van, aki már ki is próbálta vagy folyamatosan jár ilyen foglalkozásokra. Sokan azonban még nem is ismerik ezt a fajta kreatív kikapcsolódási és hobbi lehetőséget, illetve sokakban tévhitek élnek azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent ez a fajta festészet és hogyan kell elképzelni egy ilyen foglalkozást. Ezeket a tévhiteket szeretnénk most egyszer és mindenkorra eloszlatni.

 

Az élményfestés nem más, mint egy festőtanfolyam

Valójában egy élményfestés foglalkozáson nem kimondottan képzőművészeti oktatás zajlik és nem képzőművészeti alkotásokat hoznak létre a résztvevők. A folyamat során nem az adott mű és annak tartalma a fontos, hanem maga az alkotás öröme. Az élményfestés meghozza az alkotókedvet és további festésre sarkallja a résztvevőket. Ez az élmény főleg azoknak új és érdekes, akik korábban még nem végeztek ilyen szabadidős tevékenységet. Az egész inkább szórakozást és kikapcsolódást jelent, mint munkát vagy feladatot.

Csak az jöhet el egy élményfestés foglalkozásra, aki már tanult korábban festeni

Valójában mindig úgy vannak felépítve a foglalkozások, hogy azokon annak is sikerélményben lehet része, aki még soha életében nem fogott ecsetet a kezében. Vagy utoljára az iskolai rajzórán tette ezt, amikor pedig kötelező volt és soha nem okozott neki különösebb örömet.

Ezt az állapotot úgy tudjuk elérni, hogy a bonyolultabb festményeket előrajzoljuk vagy segítünk olyan vázrajzot készíteni, aminek az alapján már könnyebben lesz megfesthető a kép. Az eseményt lebonyolító instruktor pedig a festés közben folyamatosan lépésről-lépésre magyarázva vezeti a kép elkészítésének menetét.

A jelentkezőknek kell vinni a vásznat, a festékeket és az ecseteket

Valójában a szervezők előre felkészülnek minden élményfestés alkalomra, előkészítik az állványokat és a festővásznakat, az ecseteket és a festmény elkészítéséhez szükséges összes egyéb eszközt és kelléket. A jelentkezőknek csak a lelkesedésüket kell magukkal vinniük és az esemény végén egy saját maguk által készített képpel fognak távozni.

A festmény nem szárad meg időben, ezért nem lehet egyből magunkkal vinni, hanem vissza kell érte mennünk később

Valójában ez is tévedés, mert a képek nem olajfestékkel készülnek, hanem akrillal. Az akril pedig adottságaiban (színek, állag) ugyan nagyon hasonlít az olajfestékre, de annál egy sokkal gyorsabban száradó festék. Az akrilfesték száradási ideje mindössze néhány perc, a vászonra való felhordástól számítva.

Az akrilfesték kijön a ruhából

Az előző pont alapján már sejthető, hogy van egy rossz hírünk: nem jön ki. Vagyis csak teljesen friss állapotában lehet kimosni, azonnal cselekedve tudjuk kisuvickolni. Ha megszárad, már semmilyen anyag nem tudja nyom nélkül eltávolítani a szövetből. Ezért is érdemes a foglalkozások alkalmával feltűrni az hosszú ingek/felsők ujját vagy eleve olyan ruházatot választani, aminek nem baj, ha festékes marad. A fő lényeg az, hogy kényelmes ruhában érkezzünk, amiben 3 órán keresztül is jól érezzük magunkat, nem szorít, nem dörzsöl, és nem szúr. Az élményfestés foglalkozásokon minden résztvevőnek biztosítunk kötényt, ami elölről megvédi a ruházatot a festéknyomoktól.

 

Reméljük, hogy most már biztosabb vagy a dolgodban, hogy tudod mire vállalkozol, ha azt hallod, hogy élményfestés. Gyere el hozzánk egy foglalkozásra, trenírozd velünk a jobb agyféltekédet és élvezd a kreatív energiád felébredését örömmel!

Az aktuális lehetőségeket az Események menüpontban találod.

Blog

Híres női festők – Francoise Gilot

A mai cikkünkben bemutatott rendkívüli asszony a közelmúltban ünnepelte 100 éves születésnapját. Ez a tény már önmagában is csodálatra méltó, és akkor még egy pillantást sem vetettünk a kortárs festőművészetben betöltött szerepére. Gilot egy olyan tehetséges, intelligens, sugárzó nő, aki Picasso élettársa is volt 10 éven keresztül.   Tehetsége hamar megmutatkozott Francoise Gilot 1921. november 26-án látta meg a napvilágot Franciaországban. Apja, Émile Gilot egy magasan iskolázott üzletember volt, édesanyja pedig festőművész. Édesapja szigorú, merev ember volt, aki rendkívüli fontosságot tulajdonított a tanulásnak, és hogy felügyelje tanulmányait, otthoni oktatásban részesítette a lányát. Ő volt az is, aki az 5 éves, bal kézzel rajzoló kislánynak megtiltotta a bal kéz használatát, de ezzel csak azt érte el, hogy Francoise mindkét kezével egyforma ügyesen tanult meg dolgozni. A kislány hamar elhatározta, hogy anyukája nyomdokaiba lép és festőművész szeretne lenni. Emellett még az apja által rákényszerített jogi tanulmányai alatt is kitartott, de végül a Sorbonne-on szerzett filozófia diplomát 1938-ban, majd egy évvel később a Cambridge-en angol szakon is végzett. Apja egy ideig nem adta fel abbéli tervét, hogy lányából nemzetközi jogász legyen, de Gilot a jogi iskolát sosem fejezte be. Helyette Rozsda Endre keze alatt tanulta a festészet csínját-bínját.   Az egyedüli nő, aki

Olvass tovább »

Élményfestés – Virágzó cseresznyefák

A tavasz érkeztével virágba boruló cseresznyefák illatát és pompás kinézete meghatározó jelenség, amely sok mindenkinek tetszik. Nem lehet elfelejteni egy ilyen élményt, ha egyszer valaki megcsodálta a rózsaszín csodák, sokáig emlékezni fog rá. Egyáltalán nem meglepő, ha egy ilyen látvány a festőművészeket is megihleti, ez az illatos esemény örök téma lehet, amely minden évben kora tavasztól a természet ébredését jelzi mindannyiunk számára.   A díszcseresznye jellemzői Az akár tíz méteresre is megnövő, széles koronájú, számtalan nemesített változatban fellelhető fának nemcsak az a különlegessége, hogy a rózsafélék családjába tartozik, hanem az is, hogy nincs termése. A díszcseresznyék különleges jellemzője, hogy a porzók és a bibék helyett is sziromlevelek nőnek, így sterilek, tehát nem hoznak termést. Kizárólag a virágaik miatt, dísznek tartják őket. A cseresznye virága Japán nemzeti virága, számtalan zenei, képzőművészeti és irodalmi mű ihletője. A virágok színe napjainkra már igen széles skálán mozog. Nem csak hófehér és rózsaszín lehetséges, hanem a folyamatos nemesítéseknek is köszönhetően ezek mellett a sárgászöldtől kezdve jó pár színben felfedezhetőek még.   Turista látványosság Japánban A japán szakura, azaz magyarul cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amelyet az évente tartott Hanami, azaz magyarul virágnézés fesztiválokon ünnepelnek meg az emberek. Az esemény sok ezer turistát is vonz a szigetországba minden

Olvass tovább »

Színkombinációk

A blogon olvasható bejegyzés a színek jelentéséről és a színkeverés módozatairól is. A mostani cikkben pedig arról lesz szó, hogy milyen színpárosok „működnek” jól a képzőművészetben vagy akár a lakberendezésben. Ezek azok a színpárosítások vagy színhármasok, amelyek együttes használata mindenképp harmonikus eredményt ad. Ha egy ilyen festményre vagy akár helyiségre ránézünk, nem biztos, hogy tudatában vagyunk, hogy miért, de azt érezzük, hogy minden a helyén van.   A színek harmóniája Aki a színek harmóniájáról beszél, két vagy több szín együttes hatását ítéli meg, amely minden esetben szubjektív. A tapasztalatok és a kísérletek, amelyeket a témában végeztek azt bizonyítják, hogy a harmónia és diszharmónia megítélésében az emberek véleménye igencsak eltérhet egymástól a színek esetében is. Az átlag szemlélő többnyire azokat a színösszeállításokat nevezi harmonikusaknak, amelyekben hasonló karakterű színek szerepelnek, vagy különböző színek azonos tónusértékei. Ezek a színek erős kontrasztok nélkül állnak egymás mellett. A színek harmóniájára és diszharmóniájára vonatkozó kijelentések általában csak a kellemes-kellemetlen és szimpatikus-antipatikus benyomások érzelmi vetületére vonatkoznak. Az efféle kijelentések csupán személyes véleménynek tekinthetők, és nincs objektív értékük. Ki kell emelnünk a színharmónia fogalmát a szubjektívan meghatározott érzelmi kötődésből, és áthelyezni az objektív törvényszerűségek közé, hogy megértsük a működését. A harmónia egyensúlyt jelent, az erők szimmetriáját. A színes

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü