Élményfestés – Szitakötő

A szitakötők igazán különleges lények, és nem csak áttetsző, lebegő szépségük teszi őket azzá. Körülbelül 300 millió évvel ezelőtt már jelen voltak a Földön, valószínűleg ők voltak a bolygó első rovarfaja. Eszerint elég hosszú idejük volt rá, hogy tökéletesítsék a repülést, a vadászati módszereiket és a megjelenésüket, már-már művészi szintre emelve azt. 2018-ban egy internetes szavazáson az év rovara címet is elnyerte.

 

A szitakötő különleges képességei

A szitakötők félelmetes vadászok, légi csapdákkal ejtik el a zsákmányukat, miközben bemérik pontosan az áldozatot, kiszámítják sebességét és röppályáját, és ahhoz igazítják saját repülésüket. Olyan ügyesen teszik mindezt, hogy a vadászat 95%-ban sikert hoz a számukra.

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy egy 16 idegből álló bonyolult hálórendszer szövi át a szitakötő agyát, és köti össze a mellkasában lévő motoros repülési idegpályával. A neuronhálózata segítségével a szitakötő képes nyomon követni a mozgó célt, kiszámítani annak röppályáját, valamint a sajátjáét, hogy elfoghassa a zsákmányt.

Az állatvilágban kevés olyan faj található, amely úgy képes a repülésre, mint a szitakötő. Két pár szárnya van, és képes ezeket a torhoz kapcsolódó izmaival egymástól függetlenül működtetni. Ez lehetővé teszi számára, hogy megváltoztassa az egyes szárnyak szögét, ezzel azok nagyon mozgékonyak lesznek a levegőben.

A szárnyak rendkívül bonyolult módon kapcsolódnak a torhoz, aminek következtében a szitakötők külön-külön is tudják mozgatni a szárnyaikat, így nemcsak a rovarokra általánosan jellemző repülési módra képesek, hanem olyan manőverekre is, amelyek szinte páratlanok az élővilágban. Ilyen többek között az egyhelyben lebegés vagy a hátrafelé repülés.

 

A szitakötő szaporodása

A szitakötők tojásaikat a vízbe rakják, és miután a lárvák kikelnek, két évig a víz alatt élnek. Néhány fajuk – földrajzi élőhelyének függvényében – akár hat évig is megmaradhat lárva állapotában.

Nagyon-nagyon kevés rovar él az óceánokban, aminek az az oka, hogy az óceán vize sós, és a legtöbb rovar nem életképes benne. Néhány szitakötőfajnak azonban ez sem jelent problémát. Ilyen például a tengerparti sárkány, ez a szitakötőfaj ugyanis olyan vízbe rakja le petéit, amely még az óceán vizénél is sósabb lehet.

A szitakötők fejlődése szempontjából az átváltozás veszélyekkel teli esemény, amelynek megfelelő helyen és időben kell lezajlani, különben az egész addigi életbe fektetett energia kárba vész. Az átváltozás közeledtét a lárván viselkedési és külső jelek alapján észre lehet venni. Mindenekelőtt csoportra, fajra jellemző kibújási helyet kezd el keresni, többnyire a partközeli területeken, majd egy időre nyugalomba vonul. Alkalmas napon pedig elhagyja a lárva a vizet, és megfelelő aljzatra kapaszkodik ki, ahol megszáradva kezdetét veszi az utolsó vedlés.

A fajok egy része viszonylag rövid időszak alatt, tömegesen, vagyis szinkronizáltan kel ki. Ez is amellett szól, hogy érzékelik a számukra kedvező meteorológiai feltételeket.

 

A szitakötő a művészetben

Az európai kultúrákban a szitakötő sok esetben a gonoszt jeleníti meg. Angliában az ördög varrótűjének is hívják, de nevének (dragonfly – sárkánylégy) szó szerinti fordítása is árulkodó lehet. Egy román mesében az ördög által megszállott lóként szerepel, a svédek mondái szerint pedig az ördög a szitakötők segítségével méri meg az emberek lelkét.

Az indiánok körében gyorsaságot és aktivitást szimbolizál, vagy pedig a tiszta vizet. Indonéziában más szemmel néznek erre a különleges rovarra, ott ízletes csemegének számít mind a lárva, mind az imágó.

A japánok nagy tiszteletben tartják a szitakötőket. Náluk az erőt, bátorságot és boldogságot szimbolizálja ez a nagyméretű rovar. Sokszor jelennek meg a művészetben és az irodalomban. Külön neve van majdnem mind a 200 ott élő szitakötőfajnak. A japán szülők szívesen adják fiúknak a szitakötő jelentésű ’Tombo’ nevet. Az országot alkotó szigetek formáját is szitakötőhöz hasonlítják, sőt Japán korábbi neve a szitakötő szó régies formája. A mondabeli országalapítót megcsípő szúnyogot pedig egy szitakötő falta fel.

A szitakötők gyakran jelennek meg díszítőelemként a legkülönbözőbb tárgyakon, a szitakötős függők és kitűzők pedig igen keresettek, akár olcsóbb kivitelű brossról, akár minőségi ékszerről van szó. A szitakötőt formázó ékszerek egyik kiemelkedő darabja René Lalique munkája, az 1800-as évek végén készített ’Szitakötőnő’ című alkotás. Az 1900-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert arató, jelenleg Lisszabonban őrzött becses ékszer a szecesszió jegyében fogant. Nemes anyagok (arany, gyémánt, holdkő, krizopráz, kalcedon, zománc) felhasználásával készült. A kecses rovar szájából kiemelkedő nőalak fejét kétoldalt egy-egy bogár díszíti.

 

Szitakötő festmény

Keresd a szitakötőket a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában szereplő képeken is, igyekszünk időről időre szerepeltetni ezeket a csodálatos rovarokat a festményeinken.

Gyere el hozzánk és fess velünk! Az aktuális kínálatot az Események menüpontban találod meg, a dátumokkal és a hozzájuk tartozó festményekkel. Szeretettel várunk!

Blog

Híres magyar festők – Rippl-Rónai József

Jellegzetes festményei közül biztosan Te is fel tudsz idézni párat. A fejét támasztó Babits portré, az ibolyacsokrot szorongató nénike vagy a kalitkát tartó hölgy olyan alkotások, amelyeket mindenki megjegyez, aki akár egyszer is látta őket. Fontos alkotóelemei a 19. század végén és a 20. század elején a magyarországi poszt-impresszionista és szecessziós irányzatoknak. Rippl-Rónai életrajz Sváb származású, római katolikus vallású, első generációs értelmiségi apa és horvát ősökkel is rendelkező anya fiaként született Kaposváron, Rippl József néven. Családnevét apját és két testvérét egy évvel később követve 1889-ben változtatta meg Rippl-Rónaira. Művészi pályafutásának kibontakozása előtt a pécsi Arany Sas patikában és Kaposváron, az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet is szerzett. Gyógyszerészi tevékenységéhez köthető baleset érte, amelyben élete végéig megmaradó sérülést szerzett, amikor kénsavval leöntötte bal kézfejét. 1882-ben már Zichy Ödön családjánál házitanítóskodott, élt Szurdon és Kalksburgban is, közben pedig rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára járt. 1887-ben Párizsba ment és az ott élő Munkácsy Mihálynál tanult, akinek később a segédje is lett. Festészetén eleinte meglátszott mestere hatása, akinek a stílusát utánozta is. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett az új, kibontakozóban lévő stílusirányzatokkal. Miután hazatért Franciaországból, 1900-ban kiállítása volt Budapesten, majd 1902-ben Kaposváron is, ahol végül egy Fő utcai házban

Olvass tovább »

Újévi fogadalmak

Elérkezett az idei év vége és hamarosan kezdődik egy új. Ilyenkor sokan, sokféle fogadalmat tesznek, amelyeket sajnos elég gyakran hamar elfelejtenek. vannak akik egy ideig még próbálkoznak betartani az ígéreteiket, de ahogy halad előre az idő, egyre inkább elmúlik a lelkesedésük.   Miért nem tudjuk betartani az újévi fogadalmainkat? Valószínűleg azért, mert az emberek olyan dolgokat akarnak magukra erőltetni, amelyeket nem is igazán éreznek a magukénak. Olyan is előfordul, hogy nem okoz semmilyen örömet a számukra a megvalósításuk. A másik probléma azzal van, hogy túl nagy célokat határoznak meg maguknak az újévi fogadalmat tevők, amely előtt már rögtön az elején megtorpannak. Pedig a legtöbbször egy kis erőfeszítéssel is sok mindenen lehetséges változtatni. A nagy változtatások és fogadalmak helyett jobb kisebb léptékben és kisebb célokban gondolkodni. Az így elért sikerek pedig elegendő motivációt adhatnak a folytatáshoz is. A rossz szokások elhagyása és a jó szokások beépítése a mindennapokba ne egy pár napos projekt legyen, hanem egy folyamat, amelyben több részre bonthatók a feladatok és így sokkal könnyebben teljesíthetők is. Idővel pedig észre fogjuk venni, hogy azok a változtatások, amelyeknek pozitív hatását érezzük, visznek majd előre a céljaink felé.   Mitől jó egy újévi fogadalom? A leggyakoribb fogadalmak közé tartozik az életmódváltás,

Olvass tovább »

Élményfestés – balerinák

Kislány korában majdnem minden nő álmodozott arról, hogy balett-táncos lesz belőle és csodálatos piruettek után vastapsot kap a színpadon állva. A balerinák mindig szépek, kecsesek, hajlékonyak, a közönség imádja őket és gyönyörűen mutatnak a fényképeken, a filmvásznon és a festményeken is.   Balerinák a festészetben A leghíresebb festő, aki balett-táncosnőket festett, Edgar Degas volt. Az 1870-es évektől az Egyesült Államokból való visszatérését követően számos vázlatot készített balerinákról. Az impresszionisták első kiállításán, 1874-ben bemutatta a ’Balettpróba a színpadon’ című munkáját, 1875-76 körül pedig készre festi ’A táncteremben’ című képét. Degas több mint negyedszázadon át folyamatosan balett-táncosnőket festett, vázlatokat és szobrokat készített róluk. Életművének érdekes kiteljesítése volt a szobrászat felé tett kitérője és munkássága. Már 1881-ben kiállított egy kb. egy méteres magasságú balerina szobrot, amelyre a ruhát valódi tüllből varratta rá. A közönség és a kritikusok felháborodtak a próbálkozáson. Részben a mintázás és a mozdulat realitását és esetlenségét, részben pedig a felhasznált anyagok keverését, a képzőművészet és a textilipar tömeggyártású portékájának gátlás nélküli összevegyítését kifogásolták. Nehéz volt a választás, hogy végül is Degas-ban a briliáns ecsetnek, a hamvas színezésnek, a fény szuverén kezelésének, vagy a könnyed mozdulat meggyőző ábrázolásainak mesterét ünnepeljük-e inkább. Hiszen alkotásain valamennyinek jelentős szerep jutott. A tárgyila­gos vizsgálatok eredménye

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü