Élményfestés – Szarvasok

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.

 

Tudnivalók a szarvasokról

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is.

A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának.

A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott.

Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

 

A szarvasok agancsa

Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs az úgynevezett rózsatőből nő ki. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. A szarvasbőgés kezdete előtt a háncs alatt a szarvas agancsa megcsontosodik, majd az állat ledörzsöli róla a háncsot. A párzási időszak után az agancs és a rózsatő között puha, porcos szövet képződik, ami aztán elősegíti a már szükségtelenné váló agancs leválását.

A vadászok gyakran úgy követik a szarvasok mozgását, hogy megfigyelik azokat a helyeket, ahol a háncsdörzsölést végzik az állatok. A bikák tulajdonképpen úgy jelölik meg területük határait, hogy a fákhoz dörzsölik szagmirigyeiket.

Minden szarvasfajnak sajátos, rá jellemző alakú agancsa van. Például a fehérfarkú szarvas agancsán egy felfelé álló főágból ágazik ki több kisebb, szétálló ágacska, a dámszarvas és a jávorszarvas agancsa viszont lapátos elrendezésű. Az öszvérszarvas legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas, de az öszvérszarvas agancsa közvetlenül a tő fölött kettéágazik, a majd ez a két ág kettéágazik. Így elmondható, hogy a két faj agancsa nagyon is különböző, aki ért hozzá, mindig meg tudja mondani, hogy melyik állathoz tartozik egy már levált agancs.

Sok szarvasnak nagy, lenyűgöző fő agancsága van, több kisebb mellékággal. Ezt a formát a vadászok és a gyűjtők is igen nagyra értékelik. Magyarországon az erdőben talált levált agancsokat tilos hazavinni.

 

A szarvasbőgés

A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy mindenki tudja közülük, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A szarvasbőgés is már egyfajta versengés a bikák között.

A dámszarvas párzási időszakban hallatott hangját barcogásnak nevezzük, amely a bőgéshez hasonlatos, de azért azzal össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése utáni időszakban hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.

A szarvasok csatája

A versengés a szarvastehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés csak az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett elsétálva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük is a rátermettebb. Amennyiben még így sem egyértelmű a helyzet, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a csata a szarvasok között.

 

Szarvasok az élményfestéseken

Nézz körül az Események menüpontban található képek között és keresd a szarvasos festményeket, amelyekkel igazán hangulatos őszi vagy téli enteriőrt teremthetsz az otthonodban.

Gyere hozzánk festeni az őszi-téli időszakban is, szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Városok

Régóta ismert tény, hogy a Föld népessége folyamatosan növekszik. A tudósok úgy becsülik, hogy bő 200 évvel ezelőtt, 1804-ben 1 milliárd ember élt a Földön, míg 1987-ben érte el az 5 milliárdot a Föld lakossága. Jelenleg közel 8 milliárdon osztozunk a bolygón, a tudomány emberei úgy becsülik, hogy 2067-ra érjük el a 10 milliárd lakost. Egy 2015-ös adat szerint percenként 270 csecsemő látja meg a napvilágot. Ez a gyors növekedés azt eredményezi, hogy a városok lakossága is folyamatosan gyarapodni fog. 1950-ben a világ népességének még kevesebb, mint 30 %-a élt városban, de 2018-ra ez az arány megfordult, a városlakók száma 55 % lett. Az ENSZ tudósai szerint ez a tendencia folytatódni fog, úgy tartják, 2050-ben már a világ népességének 68 %-a lesz városlakó. Mindez új kihívások, soha nem látott problémák megoldására kell sarkallja az emberiséget. A száraz számok világa után nézzünk kicsit vissza a múltba, s idézzük fel, hogyan jöttek létre egyáltalán  itt, Európában a városok.   A városok középkori felvirágzása A városok létrejötte Európában a kora középkorra tehető. A 8. századtól a 13. századig szárazabb és melegebb lett az időjárás. Ez kedvezett a növénytermesztésnek, így  a gazdasági élet is megélénkült. A mezőgazdaságban technikai és módszerbeli fejlődés is bekövetkezett, a

Olvass tovább »

Híres női festők – Catharina van Hemessen

Catharina van Hemessen (1528 – 1588)  az első elismert flamand festőnő, aki az 1540-es évek vége és az 1550-es évek eleje között alkotott intenzíven. Fennmaradt alkotásai közül kis méretű női portrék és néhány vallási kompozíció a legismertebbek. Ő az első művész, aki önarcképet festett magáról, mely festés közben ábrázolja.   Művész családba született Abban a korban, melyben Catharina élt és alkotott, a nők számára majdnem elérhetetlen volt a festőművészi karrier és az ezt megelőző képzés. A festőtanoncok anatómiai ismereteik mélyítése végett boncolásokon vettek részt és meztelen férfitesteket tanulmányoztak. A tehetséges gyermekek leghamarabb 9, legkésőbb 15 éves koruktól együtt éltek egy idősebb, tapasztaltabb festővel, hogy testközelből lessék el a szakma csínját-bínját. Ez az empirikus tanulás 4-5 éven keresztül tartott. Mindezen okokból nagyon kevés női művész kapott megfelelő képzést. Akik mégis hozzájutottak a tanulás lehetőségéhez, azoknak rendszerint valamelyik közeli rokonuk is festő volt, aki vállalta oktatásukat. Így volt ez Catharina esetében, akit apja, Jan van Hemessen tanított pályája első 5 évében lakóhelyükön, Antwerpenben. Úgy tartják Catharina keze munkája apja több alkotásán is megtalálható. Mikor a művésznő elismert művész lett, maga is mestere lett 3 festőtanoncnak.   A tehetség és szerencse alakította útját Catharina van Hemessen korának híres festője volt, ami részben annak

Olvass tovább »

Céges csapatépítés? Élményfestés!

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a céges csapatépítő programok. Arra már sok munkáltató vagy főnök rájött, hogy jól együtt dolgozni azok az emberek tudnak, akik a munkafolyamatokon és a napi rutinon is kapcsolódnak. Így aztán egy kicsit többet is megtudhatnak egymásról, mintha csak a munkával kapcsolatos lenne minden kapcsolódásuk. A motiváltság is könnyebben megtartható, ha egy kicsit mindenki megengedheti magának, hogy kikapcsolódjon. Ha pedig feladatról van szó a csapatépítés közben, az legyen a kreativitást serkentő és a szokásostól eltérő élményeket adó dolog. Az élményfestés nagyon is megfelel az efféle szempontoknak. Ezért is javasoljuk felnőtteknek is születésnapi programként vagy akár céges csapatépítésre, mint kreatív tevékenységet.   A csapatépítés célja Mi a csapatépítő rendezvények lényege? Az, hogy az egy helyen, egy csapatban dolgozó munkavállalók közötti kommunikáció és kapcsolat javuljon, a bizalom elmélyüljön, a cég és az egymás iránti lojalitás erősödjön. Ha ezekben a dolgokban eredményeket tudunk elérni, akkor az kihat a cég teljes működésére. Csökken a fluktuáció, azaz a munkavállalók hosszú távon megmaradnak és a jobban összeszokott munkahelyi csoportok hatékonyabban tudnak együtt dolgozni. Egy jó csapatépítő program az új munkavállalók beilleszkedését is segítheti a számukra új környezetbe, ismeretségeket is könnyebben tudnak kötni a kötetlenebb keretek között, mint a munkahelyi szabályozott légkörben.   A

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü