Festők fordulatos élete – Rembrandt

1606. július 15-én született Rembrandt Harmenszoon van Rijn, a Holland Aranykor leghíresebb festőművésze. A művész több ezer alkotása révén nem csak a hatalma csúcsán álló Hollandia, hanem egész Európa művészetében is maradandót alkotott. Az a fajta ember volt, aki mert új irányba elmenni, miközben a régiek tudását is elismerte és alkalmazta.  Rembrandt – ötvözve elődei technikáját – saját stílust teremtett, és hatással volt egy egész festő nemzedékre.

 

Rembrandt gyermekkora és korai évei

Leydenben született, apja egy városi molnár volt, édesanyja pedig egy pék leánya. Elég népes családban látta meg a napvilágot, a festőnek legalább 7 testvére volt, a szülők mégis jómódúnak számítottak. Ezért a művésznek biztosítani tudták, hogy a város latin iskolájában, majd később az ottani egyetemen folytathasson tanulmányokat. Eredetileg szülei tudós pályát szántak Rembrandtnak, de ő inkább a festészethez vonzódott. Abbahagyta hát az egyetemet, hogy a festészet tudományában mélyedhessen el inkább.

Rembrandt már húszéves kora előtt saját műtermet nyitott, ahol többnyire portrékat festett. Hamarosan tanítványokat is fogadott, akikkel gyakran közösen is alkotott. Mivel metszeteit és egyéb képeit egész Hollandia szerte szívesen vásárolták, 1631-ben Amszterdamba költözött.  Kezdetben egy híres műkincskereskedő, Hendrick van Uylenburg házában élt. Innen eredeztethető, hogy Rembrandt szenvedélyesen érdeklődött a műkincsek iránt. Ezen  passziója sok anyagi nehézséget okozott neki élete során. A fiatalember 1634-ben feleségül vette szállásadója unokahúgát, Saskiát, majd előkelő házat vásárolt a főváros zsidó negyedében. Ez a változás hatott a munkásságára is, sok ószövetségi témájú képet köszönhetünk az új lakókörnyezetnek.

 

A festő tragédiákkal tűzdelt magánélete

Saskia, Rembrandt felesége árva lány volt, szegényes körülmények között nőtt fel, de a festővel kötött házassága jómódba emelte. Boldogságukra árnyékot vetett, hogy négy gyermekükből csak a legkisebb fiuk, Titus élte meg a felnőttkort, a három idősebb gyermek nagyon korán meghalt. Titus születése után egy évvel Saskia is elhunyt, vélhetőleg tuberkolózisban, így Rembrandt egyedül maradt egyetlen fiával. Munkáin ezt követően a búskomorság lett úrrá, művei tükrözik a személyes tragédiáit.

Rembrandt azonban nem sokáig maradt egyedül, ráadásul nem kellett messzire mennie egy új szerelemért. Saskia helyét a férfi szívében és házában egy idő után Titus dajkája, Geertje Dircx vette át. A festővel egy ideig élettársi kapcsolatban éltek, de amikor megromlott a kapcsolatuk, Geertje beperelte Rembrandtot. Azt állította, hogy a festő házassági ígéretet tett számára. A bíróság ugyan nem kötelezte Rembrandtot a nősülésre, de nagy kártérítést kellett fizetnie Geertjenek. A művész azonban megtalálta a módját a revansnak. Bebizonyította, hogy Saskia még életében nagyon nagy értékű ékszereket bízott Geerjere, amelyeket a nő ellopott, így végül dologházba záratta volt szerelmét.

Mindezen gyász és bosszúság ellenére Rembrandt hitt a szerelemben, az új fellángolás ezúttal is házon belül talált rá, ezúttal a szobalánya, Hendrickje Stoffels személyében. Házasság nem lett a kapcsolatból, de öt évvel később közös lányuk született, Cornelia. Az új szerelem új lendületet is hozott Rembrandt művészetébe, festményei élettel telibbek lettek, gazdag színvilágban pompáztak, ahogyan például a ‘Rózsaszín virágot tartó hölgy’ című művén látni lehet.

 

Rembrandt időskora

Képei hiába voltak népszerűek és kelendőek, a vagyonával nem jól gazdálkodott, életmódja és gyűjteménye ugyanis idővel felemésztette azt. Az 1654-es évben érte utol a csőd, el kellett árvereztetnie minden ingóságát, beleértve hatalmas műgyűjteményét is, majd egy egyszerűbb házat vásárolt. Hogy anyagi helyzetük stabilabb legyen, szerelme és fia művészellátó boltot nyitottak. Utolsó évei gyászban teltek, ugyanis Titus fia, majd Hendrickje is eltávozott az élők sorából, Rembrandtot így későn született leánya, Cornelia temettette el, 1669-ben.

 

Halhatatlan művészete

Rembrandt hozzávetőlegesen 600 festményt, 300 metszetet és 2000 rajzot alkotott. Körülbelül 100 önarcképet készített, amelyekből talán jobban megismerhetjük, hogy milyen ember is volt ő. Képet alkothatunk az érzelmeiről és gondolatairól is, ahogyan az ábrázolásokon a balszerencse és a bánat hatására mélyülnek a ráncok a homlokán.

Munkáinak egyik fő jellegzetessége a fény-árnyék játék, gyakran használt erős kontrasztokat, ezáltal szinte bevonja a szemlélőt a festménybe. Másik ismérve stílusának, hogy drámai, igen életszerű jeleneteket ábrázolt, amelyekből kortársai ábrázolásmódjával ellentétben hiányzik az a erőltetett hivatalosság. Szintén újszerű az az érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta. Szeretett családját gyakran kiemelt helyen szerepeltette a festményein, mitológiai, bibliai, vagy a történelmi témájú képein is elhelyezte őket.

Ha kedvet kaptál te is a festéshez, ragadj ecsetet nálunk! Lépésről lépésre segítünk neked a kiválasztott kép elkészítésében, válogass kedvedre élményfestő alkalmaink közül.

Ha szeretnéd, otthonodban is elkészítheted a képeket, hiszen minden eszközt elküldünk neked, az oktató videó segítségével pedig pár óra alatt már gyönyörködhetsz is az alkotásodban.

Legyen az otthonod a festőműhelyed is egyben!

 

Blog

Élményfestés – Naplemente

Azt a csodás pár percet, amikor a Nap olyan közel kerül a horizonthoz, hogy már majdnem eltűnik a szemünk elől, de még elidőzik ott egy kicsit, miközben elképesztő színárnyalatokat produkálva festi meg az eget, sokan és sokféleképpen megfestették már, amióta világ a világ. Ezzel pedig megsokszorozták azt az élményt, amit nehezen tudnánk csak elmagyarázni egy olyan embertársunknak, aki nem láthatja a saját szemével, mert születése óta vak.   Tények a naplementéről A napnyugta az a napi rendszerességgel lejátszódó jelenség, amely során a Föld forgásának következtében a Nap eltűnik a szemünk elől a nyugati horizonton. Az asztronómia tudománya szerint a napnyugta az egy pillanat, amikor a napkorong legfelsőbb része is eltűnik a látóhatár alatt. A Napból érkező sugarak a földi atmoszférában fénytörést szenvednek, ezért mikor a Napot lenyugodni látjuk, az valójában már nagyjából egy napátmérőnyivel a horizont alatt található. Szürkületnek a napnyugtától a teljes sötétség beálltáig tartó időszakot nevezzük. A szürkület vége és az éjszaka kezdete az az időpont, mikor a Nap már 18°-kal a látóhatár alatt van. Az északi sarkkörtől északra, ill. a déli sarkkörtől délre naplementét nem láthatunk napi rendszerességgel, csupán évente egyszer, a hat hónapig tartó sarki nappal és a sarki éjszaka váltakozásakor. A napnyugta következtében különleges légköri

Olvass tovább »

Élményfestés – Görög utcaképek

Nagyon sokunknak fűződnek a legkedvesebb nyári emlékei Görögországhoz és a görög vendégszeretethez. Ezekhez az élményekhez szorosan kapcsolódnak azok a helyszínek, amelyek a jellegzetes fehér falú házaikkal, az azúrkék tengerrel és a csodálatosan burjánzó növényekkel a görög életérzést szimbolizálják. Ezeket az életképeket a nyári utazás elmúltával is szívesen viszontlátjuk akár a lakásunkban vagy a nyaralónkban, ahol akár az egész berendezést hangolhatjuk a fehér és a kék színek köré, nem feledve az élettel teli növényeket vagy gyümölcsöket, meg persze a tengert.   Santorini, egy csodás görög sziget Santorini tulajdonképpen nem egy sziget, hanem egy majdnem szabályos körív mentén elhelyezkedő vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögországhoz tartozik, a fővárostól, Athéntól mintegy 200 km-re délkeleti irányban helyezkedik el. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja. A szigetcsoport egy irdatlan nagy erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten. Ez a robbanás alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát, azaz kráterhez hasonló horpadály. A vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hozta létre ezt a különleges tájat, ahol a megmaradt kráterszél alkotja a jelenlegi szigeteket. A kaldera kialakulását megelőzte a bolygónk valaha volt egyik legnagyobb vulkánkitörése. Régészeti feltárások nyomán ez nagyjából időszámításunk előtt 1500 körül történhetett, a radiokarbon vizsgálatok az időszámításunk előtti 1645 és 1600

Olvass tovább »

Élményfestés – Húsvét

A tavaszi időszak, sőt talán az egész esztendő legjelentősebb keresztény ünnepe a húsvét. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A kereszten elszenvedett halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A vallási vonatkozáson túl ez az időszak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet minden évben március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott ókorból származtatható termékenységi ünnepekkel is, amelynek fő motívumai szintén a feltámadás és az újjászületés.   A név eredete A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó, a hús magunkhoz vételének első napja. Az angol Easter szó eredete a német Ostern szóval együtt keresendő. A kifejezés egy germán istennő, Ostaranak, a tavasz keleti (angolul East, németül Ost) úrnőjének ünnepére vezethető vissza, amely a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbólum eredete is. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy (elsősorban) a felnőttek tojásokat rejtenek el a fűben, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk.   Húsvéti népszokások Magyarországon Húsvétvasárnap Ehhez

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü