Élményfestés – Levendulamező

A levendula méltán népszerű gyógy-, fűszer-, és dísznövény, mely élénk lila színével és nyugtató illatával kényezteti érzékeinket. Európában a rómaiak által jelent meg, az ókori szépségápolás egyik meghatározó alapanyaga volt. Illatát használták nyugtató fürdőhöz, szappan készült belőle, virágát földre szórva illatosították a szobákat. A görögök a levendula illatával próbálták csillapítani isteneik dühét, az egyiptomiak a balzsamozás során használták, Angliában pedig a pestisjárvány idején csuklóra kötve reméltek védelmet tőle.

 

A levendula hazánkban

 

Magyarországon a középkor óta van jelen, de csak kolostorok gyógy- és fűszernövény ültetvényein volt megtalálható. Az 1920-as évek közepén Bitter Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első levendulaültetvényt. A tihanyi apátságtól bérelt ehhez területet, s a szaporítóanyagot egyenesen Franciaországból hozta. Ez lett az első ipari célú levendulaültetvény-telepítés, ami olyannyira jól sikerült, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Ezen sikeren felbuzdulva Bitter Gyula 100 hektárra növelte a telepítés nagyságát.

Az, hogy a levendula ennyire jól érzi magát Tihanyban, a hely speciális, félsziget-jellegének köszönhető. Az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli tájolás és a vulkáni alapkőzet teszi a helyet oly ideálissá a levendulák számára. Ezen tényezők összessége járul hozzá, hogy a tihanyi levendulás világhírű, még a francia levendulánál is jobb minőségű.

A 60-as évektől aztán a kommunizmus alatt a tihanyi levendulás gondos ápolás híján pusztulásnak indult. A legnagyobb részét beszántották majd szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektárt pedig magára hagyták, így az művelés hiányában elvadult. Szerencsére nem maradt parlagon végleg a terület, 1986-tól kezdődött a régi levendulás újjáélesztése. 1995-től új területeken is levendula telepítésbe kezdtek. Jelenleg több ültetvény is található a félszigeten, ezek közül legnagyobb és legszebb a Külső-tóval szemben lévő, 7 hektárnyi területen található levendulás, amely nyáron lilában pompázva fogadja a Tihanyba érkezőket.

 

Levendulát otthonra!

 

A levendulának Magyarországon gyakorlatilag nincs kártevője, így a termesztése során nem szükséges vegyszerezést alkalmazni. Az egyetlen ellensége a gyom, ez ellen kaszálással, gyomlálásal védekezhetünk, de az öreg levendulásokban előfordul, hogy juhok segítenek a gaz irtásban. A levendula nagyon hálás növény, egy-egy bokor akár 20-25 évig is folyamatos gazdag terméssel örvendeztethet meg, de évente erősen vissza kell vágni, mert elfásodik és csökken a hozama. Fontos, hogy napos és meleg helyre ültessük a levendulát, különösebb talajigénye nincsen. A meszes, agyagos, tápanyagban szegény föld ideális neki, és az öntözést sem kell túlzásba vinni, ugyanis szárazságtűrő növény. Évelő, télre megáll a növekedésben, tavasszal kezdi meghozni friss, zöld hajtásait.

Az ültetési távolság abban az esetben, ha szegélyt vagy sövényt szeretnénk kialakítani, 50 cm vagy ennél kisebb legyen a tövek közt. Amennyiben nagy, kerek bokrokra vágyunk, akkor 80 cm-re vagy akár nagyobb távolságra is ültessük ezt a csodás növényt.

A kerttel nem rendelkezőknek sem kell lemondaniuk az illatos levenduláról, ugyanis cserépben is jól érzi magát. Nagyobb edényt érdemes választani, hogy nyáron ne kelljen sokat öntözni és télen se fagyjon át könnyen a földje. A virágföldhöz keverj homokot és kavicsot 3-1-1 arányban, így tudod biztosítani az ültető közeg jó vízáteresztő képességét. Mivel a cserépben hamar kiszárad a föld, többször kell locsolni, mint a kertben növő levendulát, de arra mindig figyelni kell, hogy a cserépben ne álljon a víz.

Mi mindenre jó a levendula?

 

Száraz virágként molyűző hatása ismert, olaját  pedig gyulladáscsökkentő, nyugtató hatása miatt alkalmazzák a népi gyógyászatban és természetgyógyászatban.

Aromaterápiában használva feszültségoldó, idegerősítő, nyugtató hatással bír. Enyhíti a fejfájást, a depresszív kedélyállapotot, az alvászavarban szenvedőknek is segíthet. Meghűlés esetén inhalálás hatékony lehet, ugyanis a levendula tisztítja a légutakat, csökkenti a fertőzéseket, de asztmások számára nem ajánlott az efféle terápia. Bőrpoblémák esetén is bátran használhatjuk a levendulás termékeket, pattanásos, gyulladt bőrre nyugtató hatással van, de pikkelysömörre és ekcémára is használható. Enyhíti a napozás miatt leégett bőr irritációját is. Masszázsolajba keverve a fáradtságot, izomfájdalmakat, a reumás fájdalmakat csökkenti, a gyulladásos izomfájdalmakat enyhíti. A levendulás samponok a zsíros hajra és  korpás fejbőrre is jól használhatóak. Készülhet belőle szappan, fürdősó és fürdőgolyó is.

A gasztronómia is felfedezte magának ezt a sokoldalú növényt, így virága kis mennyiségben ételízesítőként használható. Limondáéba, eperszörpbe, vagy eperlekvárba is szokták tenni, kekszeket, sütemények krémjeit is pikánsabbá tudjuk tenni egy kis szárított levendulával. A levendulateát görcsoldásra, fejfájásra, idegnyugtatásra, gyomor- és bélbántalmak kezelésére lehet használni. Só alapú fűszerkeverékekkel húsételeket, mediterrán ételeket, kelt tésztákat is ízesíthetünk.

Ha te is rajongsz a levenduláért és szívesen néznél télen-nyáron egy virágba borult levendulamezőt, gyere el hozzánk és fesd meg! Profi instrukroraink segítségével magad készítheted el helyszíni élményfestő alkalmunkon, de otthoni környezetben is elkészítheted ezt a csodás képet.

Blog

Élményfestés gyerekeknek – Mesehősök

Korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk arról, hogy mi az élményfestés, a kreativitás fejlesztésének lehetőségeiről és arról, hogy milyen hatásai vannak az élményfestésnek az agyunkra. A leírtakat elsősorban felnőttekre vonatkoztattuk, pedig a gyermekek esetében még inkább előnyös lehet, ha egy számukra is kellemes időtöltés közben az agyuk, a kreativitásuk, a kézügyességük és a rajzkészségük is fejlődni tud.   Élményfestés gyerekeknek A gyerekeket különösen körültekintően kell bevezetnünk az élményfestés „tudományába”. Velük kapcsolatban kiemelten fontos számunkra az, hogy örömmel fessenek és sikeresen tudják befejezni az elkezdett képet az élményfestés foglalkozás előre meghatározott ideje alatt, kapkodás és sürgető kényszer nélkül. Ezért válogatjuk az elkészíthető képeket úgy, hogy azok a kezdő festőpalánták számára is megvalósíthatók legyenek, sikerélményt adva és lehetővé téve, hogy a foglalkozás végén egy csodás saját alkotást vihessenek haza. Azért fontos, hogy a gyerekek sikerként éljék meg egy kép elkészítését, mert – ahogy az az elnevezésből is kiderül – ennek a foglalkozásnak az élményszerzés a lényege. Nem pedig az, hogy valamilyen megvalósíthatatlannak látszó teljesítményre kényszerítsünk bárkit is. Ezért igyekeztünk olyan képeket tenni a választékunkba, amelyek látványosak és dekoratívak, de az elkészítésük nem igényel nagy erőfeszítést, ehelyett inkább kimondottan élvezetes és szórakoztató. Ezen kívül alkalmasak arra, hogy segítségükkel tanulásra és tapasztalásra biztassuk a gyerekeknek

Olvass tovább »

Élményfestés – Tenger

Mit nevezünk tengernek? Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. A tenger (vagy óceán) egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, amely lehet peremtenger, beltenger, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében. A peremtenger olyan típusa a sós vizeknek, amelyet a vízáramlatok valamelyik óceánhoz kapcsolnak. A beltenger csak vékonyabb csatornákon érintkezik az óceánnal. A tengerek meghatározása a felsorolt meghatározások ellenére nem egyértelmű, ezért több tenger, illetve tó besorolása vitatott. Hétköznapi értelemben tengernek nevezhetjük például az óceánt is a sós vize és a beláthatatlan távolságai miatt. Gyakran tenger megnevezést kapnak sós-, vagy akár édesvizű tavak is, illetve az is előfordul, hogy a széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak is, az Aral-tavat pedig Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont egyáltalán nem szokták tónak nevezni.   A tengerek illata A legtöbb embernek a nyaralás, a vízpart romantikája, a hajózás és csupa kellemes emlék jut eszébe, ha megérzi a tengerillatot. Főleg így van ez, ha az év nagy részében teljesen más körülmények között tölti az idejét, például egy nagyváros kellős közepén. De mi is az a sós, de egyébként nehezen körülírható és meghatározható illat, amelyet akkor érzünk, ha a tengerparton üldögélve beleszippantunk a levegőbe?

Olvass tovább »

Az élményfestés hatásai

Sokszor halljuk és már közhely szerűnek érezhető a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.   Megváltozik az agy? Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést. Ez pedig  nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény. Az emberi agyon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat. Sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz inkább. A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése, fejlesztése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü