Az élményfestés hatásai

Sokszor halljuk és már közhely szerűnek érezhető a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik.

Megváltozik az agy?

Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést. Ez pedig nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény.

Az emberi agyon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat. Sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz inkább.

A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése, fejlesztése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert ez az ő esetükben nem csak a szándék következménye, hanem sok múlik az ennek a különleges képességnek jó hátteret biztosító, sajátosan fejlődött, illetve átalakult agyszerkezeten is.

Hogyan lehet edzeni a jobb agyféltekét?

A hivatásunk, azaz a foglalkozás, amit űzünk, alapjaiban határozza meg, hogy milyen módon használjuk az agyunkat. Ezáltal pedig azt is, hogy mely agyi területeink fejlődnek benne jobban vagy nagyobb mértékben és ezzel összefüggésben milyen lesz a gondolkodásunk.

Szerencsére ez nem csak a munkánkra, hanem minden más tevékenységre is igaz. Ezért ha a jobb agyféltekénket szeretnénk fejleszteni és aktívabb működésre bírni, akkor érdemes úgy eltölteni a szabadidőnket, hogy az alkotást helyezzük előtérbe, a vizuális és kreatív énünket segítségül hívva. Amint elkezdünk rendszeresen festeni, az agyunk jobb féltekéje fejlődésnek indul és ennek következményeként a kreativitásunk és az ilyen képességeket igénylő feladatokban való teljesítményünk is javulni fog.

Az agyunk egy nagyon jól fejleszthető szervünk, hihetetlen gyorsasággal reagál minden behatásra. Ráadásul annál inkább aktivizálható, minél nagyobb erőfeszítést igényel a tevékenység, amit végzünk. Ez azzal is igazolható, hogy egy rutinosnak mondható képzőművész agya kevésbé aktív festés közben, mint egy olyan amatőr személlyé, aki először jön el hozzánk egy élményfestésre és először kezd el alkotni. A tapasztalt alkotóművész kevésbé aktív agyi tevékenységének az oka abban keresendő, hogy ő jóval nagyobb gyakorlattal rendelkezik. Ennek pedig az a következménye, hogy az agya eleve a fejlett jobb féltekéhez „igazítja” a feladatait, ahhoz a részhez, amely a vizuális észlelésért és a komplex stratégiaalkotásért felel. A tapasztalatlan, kezdő festő agyában pedig változások kezdődnek az alkotás hatására. Egyre hatékonyabban sikerült aktivizálnia a kreatív képességekért felelős jobb féltekét.

A festészet, mint edzésforma

A festészet és az agyműködés összefüggései a fent leírtak tükrében tehát egyértelműek. Vannak olyan területek és képességek, amelyeket a képzőművészet gyakorlása közben, a festés és a rajzolás révén tudunk a leghatékonyabban fejleszteni.

A kreatív tevékenységek azonban nem úgy izzasztóak, mint egy súlyzós edzés. Inkább egy elmélyült állapotot igényelnek, amely egyben szórakoztató kikapcsolódást is jelenthet a mindennapi rutinból. Tulajdonképpen az agyunkat tudjuk edzeni és fejleszteni azzal, ahogy az élményfestés alkalmával kiválasztjuk, elemezzük, és végül elkészítjük a képeket. Közben színeket keverünk, formákat próbálunk visszaadni a vásznon. Belehelyezkedünk egy kicsit a festő helyébe is, amely tevékenységek mind azt a célt szolgálják, hogy új nézőpontból és más megvilágításban lássuk a körülöttünk lévő világot.

Gyere el hozzánk egy élményfestésre, trenírozd velünk a jobb agyféltekédet és élvezd a kreatív energiád felébredését!

A cikkhez csatolt képen Martin Beaupré Szárnyaló lány című festménye látható, amelyet szintén meg lehet festeni nálunk. Keresd a képet a Helyszíni élményfestések menüpontban és válassz a lehetséges időpontok közül egy számodra megfelelőt, ha el szeretnéd készíteni. Szeretettel várunk a Kreatívliget Élményfestő Stúdióban!

Blog

6 híres gyümölcsös festmény

Gyümölcsöket festeni nem csak csendéleteket ábrázoló képekre lehet, bár kétségtelenül ezek a leginkább magától értetődő témák. Amikor festményeket kerestünk ehhez a válogatáshoz, találtunk pár igazán különlegeset és nem annyira megszokott megoldást is, amelyek jó messze visznek az egyszerűen csak szemet gyönyörködtető látványtól. A XX. század festészete már nem csak a szemünkre szeretne hatni, hanem komolyan megdolgoztatja az agyunkat és a gondolatainkat is, valamint az érzelmi vetület sem maradhat ki. Frida Kahlo: Viva La Vida A festőnő utolsó festménye ez, amelyen hosszú hónapokig dolgozott és a ’Viva la Vida’ feliratot úgy tudjuk, hogy a halála előtt nyolc nappal festette a képre. Olyanok a betűk, mint valami kiáltvány, ami az életről szól. Jelentése: Éljen az élet. A szimbolika azért is érdekes, mert Mexikóban a görögdinnye a halottak napjához kötődő gyümölcs, de a mexikói halottak napja inkább az öröm ünnepe, vidámsággal, találkozásokkal, lakomákkal gazdagított és eseménydússá tett ünnep. A görögdinnye gazdag, buja zöld és vérvörös színei pont azt hirdetik, hogy az élet mindig győzedelmeskedik a halál felett. René Magritte: Az ember fia Ez a festmény tulajdonképpen egy önarckép. A képen egy alacsony fal előtt állva látjuk a festőt, elegáns kabátban és kalappal a fején, az arcát pedig majdnem teljesen eltakarja egy

Olvass tovább »

Élményfestés – Hajó

Földünk valamivel több mint kétharmad részét tengerek és óceánok borítják. Ezeken a nagy kiterjedésű és általában egymással összeköttetésben lévő vízfelületeken kívül tavak és folyók szép számmal akadnak a szárazföldek belsejében is. Ennek eredményeképpen az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás már évezredek óta az, hogy valahogy át tudjon kelni a vizeken, illetve a távolságot ne csak a szárazföldön tudja legyőzni. Ennek érdekében olyan eszközöket kellett építenie már őseinknek is, amelyek egyszerre alkalmasak vízi járműnek és szállítóeszköznek, rosszabb esetben hadászati céloknak is megfelelnek. Megszülettek tehát a csónakok, a hajók és a vitorlások, amelyek az évszázadok folyamán sokféle módozatban és stílusban fejlődtek. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a hajók megihlették a képzőművészeket is, amelynek eredményeként csodás festmények és más alkotások készültek minden történelmi korban. A hajózás történetének kezdetei A régészeti leletek és fennmaradt ábrázolások alapján is csak nagyjából tudjuk meghatározni, hogy mióta használ az ember vízi járműveket. Az első vízen használt emberi eszközök kidőlt fákból vagy hordalék fatörzsekből „készültek”, ezeket tulajdonképpen a természet szolgáltatta, nem is kellett velük különösebben semmit tenni. Az épített hajók felé vezető úton a következő lépés a helyi alapanyagoktól függően valamilyen fatörzsből vájt csónak vagy vékonyabb fatörzsek, esetleg nád összekötözésével létrehozott tutaj lett. Az erdővel fedett területeken a

Olvass tovább »

Az élményfestés hatásai az agyunkra

Sokszor halljuk és már-már közhelyszerű a megállapítás, hogy a képzőművészek, a grafikusok és festők, de még a fotósok is máshogy látják a világot, mint azok az emberek, akik nem végeznek semmiféle vizuális alkotó tevékenységet. Ez a látásmódbeli különbség az agyuk felépítésében és működésében is megmutatkozik. Miből adódik a különbség? Az alkotás és ezen belül a festészet rendszeres gyakorlása megváltoztatja az agyműködést és ez nem egy szubjektív alapokon megfogalmazott állítás, hanem tudományos kutatómunka eredményeivel bizonyítható tény. Az agyunkon belül a jobb oldali agyfélteke felelős a kreatív gondolkodásért, az alkotóképességért, a különleges vizuális látásmódért. Amikor pedig azt vizsgáljuk, hogy mennyiben más a folyamatosan alkotó tevékenységet végző emberek agyi tevékenysége mondjuk egy rajzos feladat végzése közben, mint az átlagembereké, akkor azt látjuk, hogy a jobb agyfélteke jóval nagyobb aktivitást mutat, sőt, a folyamatos „használat” miatt „megedződött”, és a művészek agyában a szürkeállomány sűrűsége a jobb féltekén kimutathatóan nagyobb. A nem képzőművészettel foglalkozó embereknél jellemzően ez a bal agyféltekére igaz. A művészeknél megfigyelhető agyszerkezeti sajátosság okai a rajzoláshoz és festéshez szükséges finom-motorikus mozgások és a nem tudatosan alkalmazott megfigyelések (ez az ún. procedurális memória), illetve ezek folyamatos fejlődése. A képzőművészek, a festők, a grafikusok azért is olyan kreatívak, mert ez az ő

Olvass tovább »