Festők fordulatos élete – Edward Hopper

Ebben a cikkben egy tengerentúli festőt, az amerikai Edward Hoppert (1882-1967) mutatjuk be. Hopper alkotásaira a noir, mint festészeti stílus jellemző, a realizmus mellett. Ábrázolásmódjának egyik jellegzetessége a fények és árnyékok erős használata. Lényegében ezek adják Hopper képeinek igazi atmoszféráját, a művész ezáltal is igyekezett megragadni az ember tudatalattijában megbúvó apróságokat.

 

Edward Hopper békés gyermekkora

Holland származású szülők biztos anyagi körülmények közé született gyermeke volt. Nővérével, Marionnal együtt a New Yorkhoz tartozó Nyackban nevelkedtek egy dombtetőn álló, kényelmes viktoriánus házban, kilátással a Hudson-folyóra. Szülei művészetre érzékeny, művelt emberek voltak, akik gyakran vitték gyermekeiket koncertekre, kiállításokra. Azon szerencsés festők egyike ő, akinek szülei büszkék voltak fiúk művészi ambícióira, és támogatták ez irányú törekvéseit, ahogy önképzését is. Az iskolában alapvetően jól teljesítő Edward tehetsége nagyjából ötéves korában mutatkozott meg. Édesanyja különösen fontosnak találta, hogy gyermeke tehetségének kibontakozását támogassa. Nem ritkán oktatói folyóiratokat, festészettel kapcsolatos szakkönyveket és az alkotáshoz szükséges eszközöket vásárolt fiának.

1899-ben kezdte meg művészeti tanulmányait, egyik mentora az amerikai korai realista festészet egyik meghatározó alakja Robert Henri lett. Mint a legtöbb festő palánta, Hopper is többször járt Párizsban, hogy tanulmányozza az európai mesterek, főleg az impresszionisták kiállításait, és az ott ellesett fogásokat is alkalmazza saját stílusa kialakítása során. Hopper rendkívül tudatosan készült a festői pályára , de rögtön csalódás érte pályafutása elején.

 

A fényes karrier rögös kezdete

Amikor Párizsból végérvényesen visszatért New Yorkba, bérelt egy saját műtermet. Hamar belátta azonban, hogy ez elhamarkodott döntés volt, mert amíg nem tett szert saját kiforrott stílusra, és az ezzel járó hírnévre, a festészetéből nem fog megélni. Így aztán különböző reklámügynökségeknél és folyóiratoknál kopogtatott alkalmi megbízások után, és ez végül átmenetileg megoldotta anyagi nehézségeit is. Gyermekeket is tanított festeni a szülővárosában, Nyackben. Végül 1913-ban adta el első festményét, amely a ‘Sailing’ címet viselte. 250 dollárt keresett. Bár felsejlett előtte a lehetőség, hogy most végre kizárólag azzal keresheti a kenyerét, amivel igazán foglalkozni akart, végül rá kellett jönnie, hogy ez korántsem ilyen egyszerű.

Hopper filmstúdióknál és ügynökségeknél kezdte kamatoztatni tehetségét, ahol főként plakátokat tervezett. Eleinte nehezen barátkozott meg ezzel a munkával, végül olyannyira szerelmese lett a mozinak, hogy élete végéig készített megrendelésre reklámanyagokat különböző filmekhez.

 

A házasság, mely szárnyakat adott

Élete fordulata 1924-ban következett be, amikor házasságot kötött Josephine Nivisonnal. Vele még 1914-ben diákként ismerkedett meg Hopper, és barátság szövődött közöttük. Útjaik 10 évvel később újra keresztezték egymást, ekkor Jo egy állami iskolában tanított, és elismert festőművésznek számított.

Szeretnek Hopperre úgy hivatkozni, mint kiegyensúlyozott magánéletű művészre, de Jo fennmaradt naplóbejegyzései szerint Hopper sajnos többször bántalmazta őt. Ennek ellenére hosszú életük végéig együtt maradtak, és közös életük során minden erejüket Hopper kiteljesedésének szentelték. Felesége szervezte a hétköznapi ügyes-bajos teendőket, és a Hopper karrierjével kapcsolatos dolgokat is. Az interjúkat, a kiállításokat, a képek értékesítését, a könyvelést. Ő volt a festő első számú modellje is, nagyon sok képen jelen van. Az arca csak kevés esetben felismerhető, Hopper általában elmosódott vonásokkal ábrázolta az arcokat. A nő az alkotómunkában is részt vett a háttérben, cím javaslatokat tett, konstruktív kritikákat adott, akvarellek festésére ösztönözte férjét.

Ez az együttműködés olyannyira virágzó volt, hogy pár éven belül Hopper már évi 30 festménynél is többet értékesített. A képeket ráadásul busásan megfizették,  darabjáért több ezer dollárt adtak a különböző galériák és múzeumok. Az 1940-es évektől alkotta legfontosabb és legjobb műveit, köztük a címlapképen látható Éjjeli baglyokat, de ekkor született többek közt a Morning Sun, a New York Movie, a Girlie Show, valamint a Morning in the City című festménye is.

 

Edward Hopper munkássága

Ő elsősorban new yorki művész volt. Rengeteg időt töltött New York bohém negyedében, Greenwich Village-ben egy tetőtéri stúdióban. Hoppert még a nem túl komfortos körülmények sem zavarták, mert a fényes terek és a kilátás a stúdióból kárpótolták azon kellemetlenségekért, hogy nem volt hűtőszekrény, fűtés és fürdőszoba sem.

New Yorkban és más nagyvárosokban éttermeket, moteleket, benzinkutakat és vasúti jeleneteket festett. Kiemelte a tégla, a beton és az üveg színét és textúráját. Az építészeti részletekre összpontosítva az emberi elidegenedést hangsúlyozta. A melankóliára hajlamos festő vigaszra lelt a szélfútta tengerpartokon. Felnőtt életének nagy részében a nyarakat New England-ben töltötte. Világítótornyok, tengert ábrázoló képek és vidéki falvak jeleneteit festette Maine-ban, New Hampshire-ben, Vermontban és Massachusetts-ben.

Hopper festményei sokszor felkavaróak és pszichésen zavaróak. Ezek a tulajdonságok különösen olyan belső jeleneteken mutatkoznak meg, mint az Éjszakai ablakok  (1928), a  Hotel szoba  (1931). A New York-i film (1939) és az  Iroda egy kisvárosban (1953). Az emberi alakok mozdulatlanok, mintha megállt volna körülöttük az idő. Sok festménynél az szemlélőnek az a benyomása, mintha ablakon keresztül kukkolná a jelenet szereplőit.

Hopper festményei manapság hihetetlen árakon cserélnek gazdát, a Keleti szél Weewhawken felett című képért pédául 40 millió dollárt fizettek. A hopperi jelenetek az amerikai kultúra részei lettek. Számos művészt és filmrendezőt inspiráltak alkotásra a képei. Az ‘Éjszakai baglyok’ című festmény Herbert Ross 1981-es filmjében, a Filléresőben egy az egyben visszaköszön. Ugyanez a kép a Simpson család egyik 1997-es epizódjában is feltűnik.

Ha úgy érzed, te is szívesen kipróbálnád a festést, de egyedül nem mernél belevágni, gyere el hozzánk! Számos élményfestő alkalmunk közül válogathatsz, de ha csak otthon van lehetőséged festeni, akkor is tudjuk vezetni a kezed.

Keress hát egy neked tetsző otthoni szettet és ragadj ecsetet!

Blog

Festők fordulatos élete – Munkácsy Mihály

Munkácsy a 19. századi festészet meghatározó alakja, alkotásai a mai napig ismertek és elismertek nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is. 1844. február 20-án született Munkácson, Lieb Mihály Leó néven. Ezt a nevet használta egészen 1868-ig, amikortól aztán Munkácsira változtatta a nevét, amely eseményről belügyminisztériumi kérelmező levél is fennmaradt az utókor számára. Szüleit még kisgyerek korában elvesztette, 8 éves korától anyai nagybátyjánál nevelkedett Békéscsabán. Egyáltalán nem volt jó tanuló az iskolában, méghozzá annyira nem, hogy gyámja már 11 éves korában asztalosinasnak adta. Előbb Békéscsabán, majd Aradon töltötte inaséveit, rendkívül mostoha körülmények között. A szenvedésének egy komolyabb betegség vetett véget, amelynek végül egy szerencsés kimenetelű találkozás lett az eredménye. Ezek az események végül végérvényesen megváltoztatták Munkácsy életét, és a továbbiakban nem kerülhette el a végzetét, végérvényesen összefonódott a sorsa a festészettel.   Munkácsy tehetségének felfedezése 16 éves volt, amikor megismerkedett a gyulai Wenckheim-kastélyban dolgozó Szamossy Elek akadémiai képzettségű festővel, és önmaga tehetségét bizonyítva a mesternek, végül a tanítványa lett. Szamossy segítségével nemcsak technikai ismereteit gyarapította, de megismerkedett a művészettörténet alapjaival is. További lehetőséget kapott a tanulásra és a fejlődésre Buziáson, Ormos Zsigmond temesi főispán, műgyűjtő és művészettörténész házában. Ormos jól képzett, világlátott ember volt, ismereteit szívesen adta tovább az arra a fogékonynak mutatkozó

Olvass tovább »

Élményfestés – Városi látkép

Városban élni nem mindenki szerint a legjobb dolog a világon, de vitathatatlan tény, hogy azért vannak előnyei. Egy modern városban a modern életvitel minden vívmánya és szükséges eleme elérhető közelségben van, és jó esetben rendelkezésre állnak az elvonulás, a kikapcsolódás és a természetjárás lehetőségei is. Ha tudományosan vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapíthatjuk, hogy a város az ember által kialakított településformák legmagasabb szerveződési szintje. A város az egyetlen olyan emberek számára létrehozott élőhely, ahol nagy számban és sűrűségben élnek a benne lakó egyedek, és mint ilyenek lényegében természetesen vannak jelen.   A városok történelme Az első állandó emberi települések és a letelepedéssel járó életmód a sikeres mezőgazdasági technikai fejlődés egyeneságú következményei voltak. Mintegy 9000 évvel ezelőtt az egyre hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan felesleg keletkezett az élelmiszerek területén. Ez a változás aztán lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is. Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott. Ez pedig a fejlődő kézműipar és a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes tény, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok

Olvass tovább »

Élményfestés – Tavaszi képek

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem sok ember gondolatai és vágyai is a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a hideg időnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   A tavasz meghatározása A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak. Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is lehetséges, hogy esetenként szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü