Élményfestés – Állatos képek

Októberben tartjuk az Állatok Világnapját, melyet egy 1931-ben, Firenzében megrendezett környezetvédelmi konferencia hívott életre. Október 4. Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Azért esett erre a dátumra a választás, mert Szent Ferencre az állatok védőszentjeként tekintünk. Ez a rendezvény felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az állatok és az emberek közötti barátság, hiszen szereteten és az állatok iránti tiszteleten alapuló együttélés gazdagabbá teszi mindannyiunk életét.

Szent Ferenc, a középkori állatbarát

Az állatok ilyen mértékű tisztelete és szeretete egyáltalán nem volt megszokott a középkorban. Ferenc nagyon sok ember életére hatással volt élete során, sőt halálán túl is, hiszen az a legnépszerűbb középkori szent a mai napig. Ő hívta fel a figyelmet az állatok alapvető jogaira.

Assisi Szent Ferencet az állatok védelmezőjeként tartják számon, hiszen ő már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen. Úgy tartják róla, hogy nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Ugyanolyan értékes teremtményeknek tartotta az állatokat, mint az embereket és az állatoknak is tartott prédikációkat.

Van egy legenda, mely szerint Szent Ferenc Cannarióban prédikálni kezdett az egybegyűlteknek, de előbb megparancsolta a fecskéknek, hogy maradjanak csendben, amíg beszéde végére ér. Azok csodával határos módon azonnal engedelmeskedtek. Mikor befejezte és továbbment, észrevette, hogy az úttól nem messze lévő fákat hatalmas madársereg lepte el. Egészen elképedt a madarak ekkora sokasága láttán és így szólt társainak: „Várjatok meg itt, amíg prédikálok húgocskáimnak, a madaraknak.” Odament hát a madarakhoz és beszélni kezdett a földön csipegetőkhöz. Erre a fákon ülők is mind odaszálltak és teljes csöndben várták végig a beszédet. A szent felhívta a tollas apróságok figyelmét arra, hogy a Teremtő mennyi csodálatos ajándékkal halmozta el őket. Nem is szálltak el addig, míg Szent Ferenc áldásával égnek nem eresztette őket.

Az állatvédelem alakulása hazánkban

Több száz évet kellet várni, hogy az állatok tiszteletét törvénybe iktassák. A Nemzetközi Állatvédő Liga 1989. október 21-én fogadta el az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Magyarországon 1998-ban lépett hatályba törvény az állatok védelméről és kíméletéről, melyet legutoljára 2011-ben módosítottak.

Azonban itthon ennél jóval korábban foglalkoztak állatvédelemmel szakmai szinten. Az első írásos emlék, amely egy állatkínzás elleni felszólalás, 1820-ból való. Ekkor jelent meg a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat májusi számában az “Az oktalan állatokon való kegyetlenkedés” című cikk. Voltak próbálkozásai a 19. század lelkes állatorvosainak, állatbarátainak egy állatvédő szervezet létrehozására, de sokáig a magyar politikai közeg nem volt nyitott rá.

Azonban az állatvédelem felkarolása és sikeres, működő szervezet létrehozása és fenntartása végül Herman Ottó polihisztor tudósnak sikerült. Ő az 1881-1883. országgyűlési ciklusban képviselőként felszólalt az állatvédelem ügyében. Később sikeresen bábáskodott az Országos Állatvédő Egyesület létrehozása mellett 1883-ban. Az alapító gyűlésen így fogalmazott, gondolatai a mai napig helytállóak: “Nekünk el kell vinnünk a szeretet, az irgalom eszméit a családi tűzhelyhez, így be kell vinnünk oda az állatvédelmet is. A gyermek, aki általunk vezéreltetve felismeri, hogy az állat hasznos, az ember szeretetére és irgalmára is méltó lény, szívében fel fog melegedni, érzelmei nemesbülni fognak s e talajból majd kihajt a virágok virága: a tiszta emberszeretet is.”

Élményfestés az állatokat szeretőknek

Nálunk, a Kreatív Liget Élményfestő Stúdió kínálatában számos állatot ábrázoló festmény található. A kutyákat különösen kedvelőknek kutyát sétáltató pár, tacskó és francia bulldog megfestésére van lehetőségük. Aki viszont madarakat látna szívesen az otthonában, számos kép közül válogathat. A flamingók, a bagoly a színpompás jégmadár, a kolibri és az arany festékkel díszített páva mind szép díszei lehetnek szobáinknak.

Tengeri állatokból sincsen hiány, nálunk alkothatsz koi halakat, színes, vidám lebegő medúzákat és különleges hangúlatú, világító medúzákat is.

Erdei állatok közül a rókapárt és a hajnali szarvasokat festheted meg. A kedves nyuszis csendélet, vagy a világító festékkel izgalmasabbá varázsolt holdat figyelő cicák elkészítése is jó kikapcsolódást nyújthat a négylábúakat szeretőknek.

Blog

Híres és kevésbé ismert női festők

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat. Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára. Ezzel a bejegyzéssel azt szeretnénk elérni, hogy akiket viszont név szerint ismerhetünk, kerüljenek bele minél több műértő látókörébe és a festményeik váljanak az érdeklődésük tárgyává. Születési dátumaik szerinti sorrendben íme a női festők, akik közül nem mindegyik lesz ismerős, de reméljük fel tudjuk kelteni olvasóink érdeklődését irántuk és lesz olyan, aki még jobban utána fog járni a történetüknek és a munkásságuknak. Caterina van Hemessen (1528 – 1588) Úgy tűnik, hogy Caterina volt az első nő, aki ráírta a saját nevét a festményére. A kép ráadásul azért is különleges, mert a művésznő saját magát ábrázolta festés közben. a pontos ráírt szöveg szerint: „Én, Catharina van Hemessen 1548-ban festettem le magam, 20 évesen.” Ez azért is érdekes momentum, mert ezzel a képpel

Olvass tovább »

A nyírfák ábrázolása festményen

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa. Tudnivalók a nyírfáról A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja. Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték. A nyírfa gyógyhatása Leveleit június-július folyamán

Olvass tovább »

Buddha ábrázolások a világban

A buddhává válás folyamata és a megvilágosodás Gautama Sziddhárta, akit Buddhának nevezünk a köznyelvben, egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc éves volt, amikor feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte hátralévő életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez. Ezért aztán felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül az új módszerrel Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is több ezer ember vált a követőjévé. Buddha felismerésének lényege az volt, hogy rájött: a világunkban semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi buddhista tanítás szerint élvezetek hiábavaló hajszolása helyett energiáinkat érdemes a tudatunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatására fordítanunk. Hogy nézett ki Buddha

Olvass tovább »