A nyírfák ábrázolása festményen

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa.

 

Tudnivalók a nyírfáról

A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja.

Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték.

 

A nyírfa gyógyhatása

Leveleit június-július folyamán gyűjtik. A levél, nyomokban illóolajat, káliumsókat és aszkorbinsavat tartalmaz. A nyírfalevélből készülő tea kiváló vizelethajtó, vértisztító és gyulladáscsökkentő, de ismert görcsoldó és fertőtlenítő hatása is. Alkalmazzák enyhébb fertőzéses húgyúti megbetegedésekben, vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére, reuma ellen. A népi gyógyászatban a fiatal fák nedvét már régóta vizelethajtásra használták. A fák megcsapolását jövedelemszerzési céllal végezték a Nyírségben és Székelyföldön is. Ez a csapolási eljárás a viricselés. A fák nedvét vagy frissen fogyasztották, vagy feldolgozták és ecetet, bort, sört készítettek belőle. A nyírfák nedvét tavasszal csapolták meg, amikor a fák szöveteiben már megindult a nedvességszállítás, ebben az időszakban lehet az eljárással célt érni.

 

Nyírfa a művészetekben

A közönséges nyír Finnország nemzeti fája. A finn és a számi emberek régen nyírfából kifaragott, kivájt csészéket készítettek. Ezeknek a hagyományosan elkészített csészéknek, bögréknek a helyi neve finnül kuksa, számi nyelven guksi.

A nyírfák számos festményen megjelennek, karakteres fehér-fekete színükkel megadva a képek alaphangulatát. A költőket is sokszor megihlette ez a szép, egyenes törzsű fa. Áprily Lajostól kezdve Kányádi Sándoron át Kosztolányi Dezsőig több magyar költő versében is szerepel a nyírfa.

 

A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain pedig az alkotásban is elmerülhet, aki szeretne az otthonába egy saját készítésű nyírfákat ábrázoló festményt. Az aktuális időpontok és lehetőségek mindig a Helyszíni élményfestések menüpontban elérhetőek a weboldalon.

A korábbi programjaink fotóit pedig a Facebook oldalunkon lehet megtekinteni, ihletet merítve a további alkotásokhoz. Várunk mindenkit szeretettel!

Blog

Élményfestés – A kis herceg

Az egyik legismertebb mesekönyv a világon, amelynek nem népmesei motívumok az alapjai és ismerjük az íróját, ’A kis herceg’ című regény. 1943-ban jelent meg először, Antoine de Saint-Exupéry francia író könyveként, azóta pedig 345 különböző nyelvre fordították le és a 80 millió eladott példánnyal bekerült a világ 50 legolvasottabb könyve közé. Ez a könyv egy nagyon fontos mű, az emberi társadalom elé tart görbe tükröt, ugyanakkor több dologra is figyelmezteti az olvasót, úgy, mint az ősi bölcsek tanításának örökké tartó igazságára, amelyet sokszor azóta is semmibe vesz az emberiség.   A kis herceg története A könyv az ajánlás szerint gyermekeknek íródott, a felnőttek számára is jelentős üzenetet hordoz, ráadásul a számukra már sokkal inkább befogadható és értelmezhető is ez az üzenet. A történet szerint a könyv írója balesetet szenved, lezuhan a repülőgépével és ájultan álmodik, amiről tájékoztatja az olvasót. Ebben persze végig nem lehetünk teljesen biztosak, hogy álom vagy valóság mindaz, ami történik. Az író a baleset bekövetkezése után találkozik a kis herceggel a sivatagban, egy apró, törékeny, aranyhajú kisfiúval, aki rendkívüli módon érdeklődő és kíváncsi természet. Addig kérdez, amíg nem kap a kérdéseire megnyugtató választ. A kis herceg szemén keresztül feltárul előttünk a világ egy másik látásmódja, amelyet a

Olvass tovább »

Anyák napjára élményfestés? Igen.

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.   Kapcsolat az anyukánkkal Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okozhet érzelmi traumát a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein. Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét mára már elfogadottá tette a pszichológia tudománya. Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.   Már majdnem száz éve… Magyarországon 1925-ben

Olvass tovább »

Határidőnapló tele kreativitással – A Bullet Journal

Beköszöntött az ősz, és ilyenkor sokak számára az élet a teendők folyamatos szervezéséről fog szólni. Akár gyermek(ek)et nevelő szülők vagyunk, akár még a felsőoktatás padját koptatjuk, a tanév elejétől mindenképp szükségünk van egy felületre, ahol a feladatainkat, határidőket rögzíthetjük. A 21. században a telefonunk mindig kéznél lévő megoldást nyújthat erre, előnye, hogy családtagjaink is láthatják az online naptárban, ha új program, vagy tennivaló akad. Ugyanakkor a telefon nem tudta kiszorítani a klasszikus határidőnaplókat a piacról. A kézzelfoghatósága, a papír illata, a lapozhatósága, a gyönyörű borítója még mindig sokak szívét megdobogtatja. A határidőnaplóknak azonban vannak korlátaik, hiszen nem minden esetben előnyös a beosztásuk. Azonban ha Bullet Journalt (a rajongók szerint csak BuJo-t) készítesz magadnak, egészen biztosan minden szempontból tökéletes lesz, hiszen te tervezed, díszíted az elejétől a végéig.   Mi is az a Bullet Journal? Egy New York-i dizájner, Ryder Carroll pár évvel ezelőtt alkotta meg magának ezt a naplózási módszert, amely segített neki produktívabbnak, rendszerezettebbnek lenni.  Egy olyan felületet szeretett volna, ahol átláthatóan tudja szervezni a feladatait, ami segít, hogy ne felejtse el a fontos időpontokat, az eseményeket, és ami kiváltja a kósza papírfecnik kupacát. Caroll 9 éve tette ki módszerét bemutató videóját, melyet azóta több millióan láttak. Könyvet is

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü