Anyák napjára élményfestés? Igen.

Az édesanyánkkal való viszonyunk egész életre meghatározza az érzelmi kötődéseinket, az önértékelésünket, a világhoz való kapcsolódásunkat.  Ideális esetben biztonságos és szerető környezetben növünk fel, amely biztos iránytűt ad a kezünkbe az életen való átevickéléshez.

 

Kapcsolat az anyukánkkal

Sokaknak azonban terhelt a viszonya az édesanyjával, nekik iránytű helyett csak egy nehéz csomag jut, tele fájdalommal, önbizalomhiánnyal, bizalmatlansággal a világ felé. Az anyákkal való kapcsolat természetesen nem ennyire végletes. A tökéletes viszony és a teljes elhanyagolás között ezerféle árnyalat van, azon belül azonban csak nagyon ritka esetben hiányzik teljesen a szeretet. Sok szülő úgy okozhet érzelmi traumát a gyerekének, hogy közben nagyon szereti, csak nem tud átlépni a saját felmenőitől kapott mintáin, sérülésein.

Ne felejtsük el, hogy a ma gyerekeket nevelő szülők szüleit olyanok nevelték, akik súlyosan traumatizálódhattak az első és második világháborúban. A transzgenerációs szorongások és traumák jelenlétét mára már elfogadottá tette a pszichológia tudománya.

Az anyák napja jó lehetőség arra, hogy a terhelt viszonyok esetében a sérelmek a háttérbe kerüljenek és megkeressük magunkban az édesanyánkhoz fűződő hála és a szeretet érzését. Aki pedig az anyjával való harmonikus viszonyt kapta ajándékul az élettől, szintén kifejezésre juttathatja ezen a napon (is) köszönetét és megbecsülését.

 

Már majdnem száz éve…

Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összefonódva. Három évvel később pedig, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját. Az anyák megünneplésének  ötletet egyébként Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Amerikából, ahol egy Anna M. Jarvis nevű nő már 1907-től sokat tett azért, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé az anyák napját.

 

Egy szeretett édesanya elvesztése

Anna Jarvis május második vasárnapját javasolta a jeles nap kinevezésére, elhunyt édesanyja emlékére. Jelképnek a fehér szegfűt választotta, mivel úgy vélte, hogy a fehér virág szimbolizálja az anyaság erényeit: a fehér szín a tisztaságot és hitet jelképezi, az illata a szeretetet, a formája pedig a szépség lényegét. Törekvéseit 1914-ben koronázta siker, amikor az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson május második vasárnapját hivatalosan is az anyák ünnepévé nyilvánította.

 

A modern anyák napja

Azonban Anna Jarvis nem számolt azzal, hogy az ünnepben a virág-, édesség- és képeslapárusok meglátják az üzleti potenciált. Jarvis minden tiltakozása ellenére hatalmas vásárlási hullám indult be, amely átgyűrűzött Európába is. Jarvis szerint az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep nagyon más irányt vett. Eltolódott a felszínes ajándékozás és elüzletiesedés irányába, ami ellen Jarvis élete végéig tiltakozott.

Volt rá példa, hogy olyan vehemensen tüntetett saját önálló életre kelt ötlete ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült. Így kritizálta a népszerű anyák napi ajándékokat: “A nyomtatott kártya nem jelent semmit, csak azt, hogy lusta vagy írni annak a nőnek, aki többet tett érted, mint bárki a világon. Na és a cukorka! Veszel egy dobozzal anyukádnak, majd a nagy részét úgyis te eszed meg. Milyen érzelmes!” 

Olyannyira megcsömörlött az általa felszínesnek és profitorientáltnak gondolt anyák napjától, hogy 1943-ban még petíciót is indított annak megszüntetésére. Ezen erőfeszítései azonban nem szöktek szárba, mert egy pennsylvaniai szanatóriumba kellett bevonulnia kezelésre. Morbid módon a szanatórium költségeit a virág- és üdvözlőkártya iparhoz kötődő emberek fizették ki. Ezen szanatóriumban hunyt el 5 évvel később gyermektelen hajadonként.

 

Az ajándék akkor jó, ha nem felszínes

Nem sokat változtak az anyák napi ajándékok az ünnep egy évszázados hagyománya alatt. Manapság is megtelik az áruházak polca anyák napi köntösbe bújtatott finomságokkal és a virágüzletek is az év egyik legforgalmasabb napját bonyolítják május első vasárnapján. Ezek természetesen nem ördögtől való meglepetések, amennyiben az ajándékozott valóban szeretve érzi magát tőle.

Azonban ha szeretnénk kitörni a megszokott keretekből, akkor érdemes egy kis csavart vinni az ajándékozásba. Egy ajándékozott nem az ajándék magas árfekvése alapján érzi a törődést, hanem az ajándék személyességén. Mindig jó érzés, ha az ajándékozó időt és energiát fektet a megfelelő meglepetés kiválasztásába, vagy elkészítésébe. Sokan szeretik élményekkel gazdagítani az ünnepeltet. Jó választás lehet az újdonságokra nyitott édesanyáknak egy helyszíni élményfestés, vagy akár egy otthoni videós szett is a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban. Azonban nagyon személyes és egyedi ajándék lehet az is, ha idén egy általad festett virágcsokorral leped meg anyukádat.

Nézz körül nálunk, kínálatunkban számtalan festményt találsz!

Blog

Élményfestés – Arannyal és más különleges anyagokkal

Festeni már önmagában is nagy élmény, de vannak eszközeink, amelyek további értéket adnak ehhez az nagyszerű kikapcsolódási formához. Azon kívül, hogy sokféle festményből válogathatsz nálunk, amelyeket megfesthetsz a foglalkozásainkon, időről időre beiktatunk az eseménynaptárba olyan alkalmakat is, amikor a sima akrilfestéken kívül más anyagokat is kipróbálhatsz.   Valódi homok a festményen Egy tengerparti hangulat megjelenítése a vásznon mindig különleges élmény. Visszaidézi kedves emlékeinket egy-egy elmúlt nyaralásról és készítése közben már hangolódhatunk a következőre. Ha valódi homokot használunk az akrilfesték mellett, akkor a festményünk szinte megelevenedik, a fókusz áthelyeződik és egy ilyen anyag segítségével bevonjuk a harmadik dimenziót is az ábrázolásba. Kísérletező kedvűek tovább fokozhatják a hatást azzal, hogy a nyaralásról hazahozott kagylókat és csigákat a megfestett képre szépen megkomponálva helyezik, ezzel is emléket állítva a nyári élményeknek.   Arannyal festés Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést. A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza. A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez

Olvass tovább »

Híres magyar festők – Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben. Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget, hogy az optikai festészet atyja.   Néhány furcsaság Vasarely-vel kapcsolatban A legtöbb forrás szerint 1908. április 9-én született Pécsett, de van olyan életrajzi írás, ahol 1906-ot írnak. A másik furcsaság pedig a neve. Vásárhelyi Győzőként maradt fenn, azonban úgy tűnik, hogy a születésekor még Csiszár Győző néven anyakönyvezték, az édesanyja után, akit Csiszár Annának hívtak. Ez valószínűleg azért történt így, mert a szülei nem voltak házasok, és ő így az akkori szóhasználat szerint törvénytelen gyermek volt. Amikor két évvel később a család Budapestre költözött, a kis Győző már a Vásárhelyi vezetéknévvel érkezett.   A kezdeti évek 1925-ben, a középiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem orvosi karának esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket

Olvass tovább »

Élményfestés – Barna nyuszi, fehér nyuszi

A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra hangolódva sokan díszítik otthonukat az ünnepkör jelképeivel. A tojás és a nyúl szinte minden háztartásban megjelenik, de megtalálhatóak az üzletek polcain csokifigurák képében is. Ismerkedjünk meg a húsvét egyik szimbólumának eredetével, a húsvéti nyuszi háttértörténetével.   A tavaszi napéjegyenlőség ünnepe Mint oly sok más keresztény ünnephez kapcsolódó szimbólum és az ünnep időzítése is a kereszténység előtti időkből gyökereztethető. A tavaszi napéjegyenlőség idején a világ minden táján a legkülönbözőbb vallású emberek összegyűlnek ünnepelni. A tavaszi ünnepnek több ezer éves hagyománya van, hiszen a természet ébredése és az egyre hosszabb nappalok az embereket az újjászületés és a fény megünneplésére sarkallták.   A nyúl szimbólum eredete  Mivel Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának ideje nagyjából egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek és szokások beépültek a keresztény ünnepbe és kicsit össze is keveredtek a szimbólumok. Az angol ‘Easter’ és a német ‘Ostern’ szavaknak is pogány eredetük van, mivel az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak. Úgy tartják, hogy Ostara, a kelta termékenység istennő szent állata a mezei nyúl volt, így az egyik magyarázat az, hogy a jelkép a pogány ünneppel együtt került át a keresztény húsvétba. A nyúl szimbólum elterjedését segíthette, hogy a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü