Híres magyar festők – Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben.

Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget, hogy az optikai festészet atyja.

Néhány furcsaság Vasarely-vel kapcsolatban

A legtöbb forrás szerint 1908. április 9-én született Pécsett, de van olyan életrajzi írás, ahol 1906-ot írnak. A másik furcsaság pedig a neve. Vásárhelyi Győzőként maradt fenn, azonban úgy tűnik, hogy a születésekor még Csiszár Győző néven anyakönyvezték, az édesanyja után, akit Csiszár Annának hívtak.

Ez valószínűleg azért történt így, mert a szülei nem voltak házasok, és ő így az akkori szóhasználat szerint törvénytelen gyermek volt. Amikor két évvel később a család Budapestre költözött, a kis Győző már a Vásárhelyi vezetéknévvel érkezett.

A kezdeti évek

1925-ben, a középiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem orvosi karának esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket előállító üzemben dolgozott. A művészi tevékenység mindennél erősebben vonzotta már ebben az időszakban is.

1927-ben Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájába iratkozott be, majd a Bauhaus eszmevilágához formailag nagyon közel álló Bortnyik Sándor műhelyének lett a tagja, és ott két éven át folytatott elsősorban grafikai tanulmányokat. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi feleségével, az ugyancsak grafikai tervező Spinner Klárával.

A műhelyben ismerte meg igazán a modern művészet huszadik századi történetének legjellemzőbb alakjait, így, amikor 1930-ban emigrált Franciaországba, már majdnem minden tanulnivalót elsajátított az absztrakt művészet területén.

Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal.

Vasarely munkássága

Vasarely, aki a harmincas években festő és reklámgrafikus volt, 1950 táján indult el optikai és kinetikai vizsgálatainak útján: kezdetben különböző átlátszó anyagokra készült rajzokat helyezett egymásra, majd utóbb kettős mozgó szerkezeteket készített fehérben és feketében.

Korai korszakának egész pályáját végigkísérő felismerése volt a fekete és fehér ellentétére építhető kompozíció. Alkalmazott grafikai tervezőként és mint a formák analitikusa a későbbiekben többféle változatban feldolgozott zebrák alaptípusát 1938-ban hozta létre, és csak a hatvanas években születtek a korai tervek alapján a továbbfejlesztett alkotások. Ezek a művek – ha tökéletesedésük folyamán hosszabb ideig rejtetten is tartalmazzák a későbbi kinetikus, geometrikus formatörekvéseket – a szürrealizmus közelében fogalmazódtak meg. Céljuk alkalmazott feladat betöltése volt. Vasarely tulajdonképpen csak 1941-től kezdett festeni.

A művészet egyetemes története felől nézve a legnagyobb áttörést a Kassák Lajossal közösen rendezett kiállítása jelentette 1961-ben, amely esemény alkalmából jelentette meg a Denise René Galéria a Kassák/Vasarely-albumot.

Vasarely múzeumok a világban

Ő az egyik olyan művészünk, akinek a nevét a világ bármely szegletében ismerik, elnyerte szinte az összes művészeti díjat, amit csak lehetett.

1930-tól Franciaországot választotta otthonául, itt élt egészen haláláig, néhányszor hazalátogatott Magyarországra. Franciaországban két múzeum őrzi alkotásait, az egyik Gordes-ban a másik pedig Aix-en-Provence-ban. Az egyedülálló alkotásait Magyarországon is két múzeumban csodálhatjuk meg, Budapesten és természetesen szülővárosában, Pécsett.

Csodáld meg Te is a legkülönlegesebb Vasarely műveket, amikor csak teheted, meglátod lenyűgözőek. Nagyon érdekes belegondolni, hogy az op-art művészet mennyivel megelőzte a korát. Hasonló grafikai megoldásokkal csak a számítógépes grafika megjelenésével és fejlődésével találkozhattunk. A legnagyobb különbség azonban az, hogy Vasarely képei valódi festmények és grafikák, nem monitoron előállított, csupán a virtuális térben létező képek.

Blog

Élményfestés – Richard Macneil

Kortárs festőnek lenni azért jó, mert bármit festhetsz és bármilyen stílusban, hiszen nagy újdonságot már valószínűleg úgy sem tudsz mutatni. A legjobb, ha önmagadat adod és ezzel alkotásra inspirálsz másokat is, arra biztatva őket, hogy alakítsák ki vagy találják meg a saját stílusukat. Ez utóbbi azért is fontos, mert a hatalmas kínálatból csak az a művész tud kiemelkedni, aki valami olyat tud alkotni, ami megkülönbözteti a többiektől és felismerhetővé teszi a stílusát. Richard Macneil kortárs brit festő Egy olyan önálló művész ő, aki már egészen fiatal korában is festett és a kreatív iparban dolgozott. 1958-ban született Worcesterben és iskolái elvégzése után a Worcester Royal porcelán cégnél kezdte el a festői munkáját. Később is mindig a szobrászat, a kerámia, a porcelán és a grafika területén dolgozott, mind szűkebb hazájában, illetve az Egyesült Királyságban, mind pedig nemzetközi szinten. Richard több évet töltött az Egyesült Államokban, ahol egy Bronn nevű cégnél dolgozott és nagy méretű, exkluzív szobrokat készített az amerikai nyugati parti művészeti irányzatnak és megrendelői igényeknek megfelelően. Az egyik legnagyobb eredménye és munkájának elismerése az volt, hogy egy műalkotása bekerült a Fehér Házba, az Ovális Irodába. Később visszatérve az Egyesült Királyságba, a Worcestershire-i Suckley-be, Richard már ismert és elismert művészként és

Olvass tovább »

Az absztrakt festészet

Amikor egy absztrakt képet szemlélünk és nem vagyunk igazán hozzáértők, a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk azt mondani, hogy érték, amit látunk. Pedig elég lenne csak egy kicsit másképp hozzáállnunk… Most elmondjuk, hogy hogyan tehetjük ezt. Az absztrakt jelentése és kezdetei Egy kicsit messzebbről indulunk az elemzésben, hogy könnyebb legyen megérteni és ezáltal közelebb érezni magunkhoz az absztrakt ábrázolás lényegét. Az absztrakt egy melléknév, jelentése a szokásos formákat megbontó, a valóság összefüggéseivel nem törődő. Ez egy érdekes megközelítése a festészetnek egy olyan kultúrkörben, ahol évszázadok óta csak a valósághoz közelítő ábrázolásmód, a természet egyfajta másolása volt a képzőművészet egyedüli célja és eszköze. A 19. század közepétől kezdődött a változás, amikor megjelent és fokozatosan egyre elterjedtebbé vált a fotográfiák készítése. Innentől kezdve a festészet felszabadult annak a „felelőssége” alól, hogy kizárólag a természet, a körülöttünk lévő világ és az emberek valósághoz minél inkább hasonlító ábrázolása legyen a célja, ezzel tulajdonképpen erősen korlátok közé szorítva a művészek fantáziáját. Ezek a korlátok eltűnőben voltak és egyre másra jelentek meg az új művészeti irányzatok, melyek közül az egyik az absztrakt festészet. Az absztrakt megjelenése történelmi korokban A történelmi visszatekintésben egy fontos pontot nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mégpedig azt, hogy az absztrakt ábrázolásmód

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjjeli szarvas

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban. Tudnivalók a szarvasokról A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb. A szarvasok agancsa Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs

Olvass tovább »