Élményfestés – Éjjeli szarvas

Az évnek a hűvösebb felében, a karácsony közeledtével valahogy mindig több figyelem irányul a szarvasokra. A szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők, dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.

Tudnivalók a szarvasokról

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is.

A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának.

A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott.

Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

A szarvasok agancsa

Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs az úgynevezett rózsatőből nő ki. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. A szarvasbőgés kezdete előtt a háncs alatt a szarvas agancsa megcsontosodik, majd az állat ledörzsöli róla a háncsot. A párzási időszak után az agancs és a rózsatő között puha, porcos szövet képződik, ami aztán elősegíti a már szükségtelenné váló agancs leválását.

A vadászok gyakran úgy követik a szarvasok mozgását, hogy megfigyelik azokat a helyeket, ahol a háncsdörzsölést végzik az állatok. A bikák tulajdonképpen úgy jelölik meg területük határait, hogy a fákhoz dörzsölik szagmirigyeiket.

Minden szarvasfajnak sajátos, rá jellemző alakú agancsa van. Például a fehérfarkú szarvas agancsán egy felfelé álló főágból ágazik ki több kisebb, szétálló ágacska, a dámszarvas és a jávorszarvas agancsa viszont lapátos elrendezésű. Az öszvérszarvas legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas, de az öszvérszarvas agancsa közvetlenül a tő fölött kettéágazik, a majd ez a két ág kettéágazik. Így elmondható, hogy a két faj agancsa nagyon is különböző, aki ért hozzá, mindig meg tudja mondani, hogy melyik állathoz tartozik egy már levált agancs.

Sok szarvasnak nagy, lenyűgöző fő agancsága van, több kisebb mellékággal. Ezt a formát a vadászok és a gyűjtők is igen nagyra értékelik. Magyarországon az erdőben talált levált agancsokat tilos hazavinni.

A szarvasbőgés

A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy mindenki tudja közülük, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A szarvasbőgés is már egyfajta versengés a bikák között.

A dámszarvas párzási időszakban hallatott hangját barcogásnak nevezzük, amely a bőgéshez hasonlatos, de azért azzal össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése utáni időszakban hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.

A szarvasok csatája

A versengés a szarvastehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a messzire zengő szarvasbőgés csak az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett elsétálva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük is a rátermettebb. Amennyiben még így sem egyértelmű a helyzet, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a csata a szarvasok között.

Szarvasok az élményfestéseken

Nézz körül a Helyszíni élményfestések menüpontban található képek között és keresd a szarvasos festményeket, amelyekkel igazán hangulatos őszi vagy téli enteriőrt teremthetsz az otthonodban. Ajánljuk például az Éjjeli szarvas című képet, amelyet megtalálsz az őszi kínálatunkban.

Gyere hozzánk festeni az őszi-téli időszakban is, szeretettel várunk!

Blog

Híres és kevésbé ismert női festők

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat. Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára. Ezzel a bejegyzéssel azt szeretnénk elérni, hogy akiket viszont név szerint ismerhetünk, kerüljenek bele minél több műértő látókörébe és a festményeik váljanak az érdeklődésük tárgyává. Születési dátumaik szerinti sorrendben íme a női festők, akik közül nem mindegyik lesz ismerős, de reméljük fel tudjuk kelteni olvasóink érdeklődését irántuk és lesz olyan, aki még jobban utána fog járni a történetüknek és a munkásságuknak. Caterina van Hemessen (1528 – 1588) Úgy tűnik, hogy Caterina volt az első nő, aki ráírta a saját nevét a festményére. A kép ráadásul azért is különleges, mert a művésznő saját magát ábrázolta festés közben. a pontos ráírt szöveg szerint: „Én, Catharina van Hemessen 1548-ban festettem le magam, 20 évesen.” Ez azért is érdekes momentum, mert ezzel a képpel

Olvass tovább »

Élményfestés – Aranyló hegyek

Gustav Klimt a szecessziós festészet nagy alakja alkalmazta előszeretettel a képein az arannyal festést, A legszebb színű nemesfémmel való kapcsolata egészen a gyerekkoráig nyúlik vissza, az édesapja ugyanis aranyművesként dolgozott. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany használatának festményeken történő technikáját Klimt Olaszországba, Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza. A csók című híres alkotásához nem csak aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt, ezzel téve még hatásosabbá az árnyalatot. Ez volt Klimt arany korszakának csúcsa. Ha Te is szeretnéd kipróbálni, hogy milyen lehet az akrilfesték mellett aranyfestéket is használni, akkor nézz körül a KreatívLiget Élményfestő stúdió megfesthető képei között és biztos, hogy fogsz találni kedvedre valót a többféle festményt, amelyeket a foglalkozásokon el is készíthetsz. A legújabb festményünk, ahol kipróbálhatod az arannyal festést, az Aranyló hegyek című. Keresd meg a Helyszíni élményfestések között és foglald le a helyed a legközelebbi alkalomra! Születésnapokat is szívesen lebonyolítunk, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Ne feledd, a közös élmény öröménél nincs maradandóbb ajándék. Töltsetek el együtt egy vidám, jó hangulatú délutánt vagy estét a családdal és a barátokkal és mi garantáljuk, hogy az ünnepeltnek a legnagyobb boldogságot szerzitek ezzel! Jelentkezni és részleteket egyeztetni a Privát események menüpont alatt található űrlap kitöltésével lehet. Aranyló hegyek A

Olvass tovább »

Buddha ábrázolások a világban

A buddhává válás folyamata és a megvilágosodás Gautama Sziddhárta, akit Buddhának nevezünk a köznyelvben, egy sákja nemzetségbeli király fiaként született, a mai Nepál területén található Lumbiniben, a hagyomány szerint időszámításunk előtt 563-ban. Huszonkilenc éves volt, amikor feleségét és fiúgyermekét elhagyva az igazság keresésének szentelte hátralévő életét. Több évi remeteség után rájött, hogy testének kínzásával inkább elhomályosítja az elméjét, ahelyett, hogy közelebb jutna az igazi bölcsességhez. Ezért aztán felhagyott az aszkéta életmóddal. Végül az új módszerrel Bódhifa alatt meditálva buddhává, azaz „megvilágosodottá” vált. Életének további részében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és már haláláig is több ezer ember vált a követőjévé. Buddha felismerésének lényege az volt, hogy rájött: a világunkban semmi sem állandó, és mint ilyen végső soron nem kielégítő, csakis feltételek függvényében, átmenetileg létezik. A tanításának alapja az, hogy felismerjük: semmilyen világi érték – sem a test, sem a pénz, sem a hírnév vagy a hatalom, sem a kapcsolataink nem óvnak meg minket az elmúlástól, a fájdalomtól, az elégedetlenségtől és a kiábrándulástól. Ráébredt arra, hogy belső erőforrásaink megfelelő felismerése és használata révén a tartós boldogság mégis elérhető és megvalósítható. Az igazi buddhista tanítás szerint élvezetek hiábavaló hajszolása helyett energiáinkat érdemes a tudatunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatására fordítanunk. Hogy nézett ki Buddha

Olvass tovább »