Legtöbbször lefestett emberek – Aphrodité

A cím nem egészen helytálló, hiszen a sokakat megihlető személyeket bemutató sorozatunkban  a mai cikk egy ókori istennőről, Aphroditéről szól. Számtalan művészeti alkotás témáját adja a szépség és a szerelem istennője, egészen az ókortól napjainkig.

A szerelem érzése semmihez nem fogható

Az, hogy sokan éreztek késztetést Aphrodité ábrázolására, nem csoda, hiszen a szerelem az egyik legintenzívebb emberi érzelem, amely ha viszonzásra talál, egészen olyan eufóriát okoz, mint a drog. Ez nem csak egy jó hasonlat, hanem kutatásokkal bizonyított tény. Amikor valaki szívét nagyon összetörik, ugyanolyan testi és lelki tüneteket produkálhat, mint egy kábítószeres az elvonón. A New York-i Állami Egyetem MRI-vel vizsgálta a szerelmi bánatban szenvedők agyműködését, mely bizonyította ezt az elméletet. Amikor szerelmesek vagyunk, egy PEA nevű vegyület okozza ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, s ez a vegyület rendkívül nagy hasonlóságot mutat az amfetaminnal. Aki szerelmi mámorban van, az nem éhes, nem álmos, pulzusa megnövekszik, izzad a tenyere, átalakul az értékrendje és folyamatosan a fellegekben jár.

Aphrodité egy merényletnek köszönheti létezését

A legismertebb szerelemistennő, Aphrodité volt, akit a Római Birodalom nagy vallási szintézise után Vénuszként is szoktak nevezni. Születésének nem akármilyen előzménye az volt, hogy Gaianak, a Földanyának elege lett abból, hogy Uranosz, az ég istene nyakra-főre nemzi vele a különféle isteni és szörnylényeket.  Csakhogy azokat később a föld mélyére rejtette, nehogy felkerüljenek a fényre és normális életet élhessenek. Ezért Gaia felbujtotta gyermekeit, hogy valaki végezzen Uranosszal. Egyedül Kronosz vállalkozott apja megölésére, ehhez pedig anyjától egy sarlót kapott fegyverül. Mikor Uranosz újra Gaia kegyeit akarta élvezni, a sötétben megbúvó fiú tulajdonképpen egy jól irányzott suhintással levágta apja legbecsesebb szervét. Ezután eldobta olyan messzire, amennyire csak erejéből tellett, egészen a Földközi-tengerig.  Uranosz lecsöppenő véréből  óriások,  fúriák és  kőris nimfák születtek. A tengerbe hullott pénisz körül a víz habzani kezdett, és ebből a habból lépett ki a gyönyörűséges Aphrodité. Az egyik legismertebb ábrázolása ennek jelenetnek Boticelli Vénusz születése című képe a 15. századból.

Úgy tartják Aphrodité először Kithía, majd Ciprus szigetén lelt otthont és alapította meg kultuszát. Amerre lépett az istennő, lába nyomán lótusz, menta, gránátalma nyílt, melyeket azóta is afrodiziákumként tartanak számon.

A házasság nem tartotta vissza a testi örömök hajszolásától

Zeusz attól tartott, hogy Aphrodité kegyeiért véres csatákat vívnak majd az olümposziak. Attól remélt békét, hogy Héphaisztosznak, a kovácsistennek ajánlotta fel Aphroditét, aki természetesen feleségül is vette a leggyönyörűbb istennőt. Az Olümposz legcsúnyább de egyben legkiegyensúlyozottabb istene csodás ékszerekkel kápráztatta el feleségét. Ám Aphroditét hajtotta a vére, szerette a vigadalmakat és a testiséget, így hamarosan eltávolodott örökké kormos férjétől. Az istenek közül legemlítésreméltóbb szerelme Arész volt, akitől Erósz és Anterósz is született. A halandók közül Ankhiszészt tüntette ki szerelmével, ez utóbbitól született Aineiasz (Aeneas). Az Erisz által az istennők közé gurított, „A legszebbnek” feliratú aranyalmát is végül ő nyerte meg Parisztól, az ifjú halandótól.  Úgy vette rá a férfit, hogy  Héra és Pallasz Athéné ellenében neki ítélje az aranyalmát, hogy a legszebb halandó asszony szerelmét, Helénáét ajánlotta fel neki. Ezzel pedig közvetve kirobbantotta a trójai háborút

Az alvilágba is követte a kiszemelt férfit

Adonisz, a varázslatos szépségű férfi volt a másik halandó, aki a leginkább elkápráztatta Aphroditét. Árész, a háború istene azonban szerelmes volt Aphroditébe, így féltékenységből megölte Adoniszt. A szerelmes istennő az Alvilágba is követte a gyönyörű ifjút, hogy megmentse. Azonban az Alvilág úrnőjének, Perszeponének szívét is lángra lobbantotta Adonisz, így az ezzel kapcsolatos vitát végül Zeusz zárta le. Azt az ítéletet hozta, hogy Adonisz túlvilági éveinek egyharmadát Perszephonéval, másik harmadát Vénusszal kell töltenie.  Aphrodité rajongását Adonisz iránt Rubens festménye ábrázolja szemléletesen.

Szerelem a vásznon

Bár kifejezetten Aphroditét ábrázoló festményt nem találsz kínálatunkban, szerelmes témájú bőven akad. Ha szeretnéd valamelyest megragadni és ábrázolni azt a lebegő és boldog állapotot, amelyet a szerelem adhat meg, ragadj ecsetet nálunk. Nézz körül helyszíni élményfestő alkalmaink, vagy az otthoni élményfestő szettjeink között. A témában megtalálhatod a Szerelemfa, a Séta a tónál, a Ketten az erdőben, a Csók az esőben,  vagy a Randevú Párizsban címet viselő festmények.  Örökítsd meg ezt az egyetemes emberi érzést!