Élményfestés – Bicikli

Egy korábbi bejegyzésünkben már pontról pontra végigjártuk, hogy milyen állomásai voltak a kerékpár fejlődésének, amíg végül elérte azt a kinézetet és működési mechanizmust, ahogyan napjainkban is használjuk ezt a remekbe szabott közlekedési és sporteszközt. Most egy kicsit tovább kalandozunk a témában, tartsatok velünk!

 

Kerékpár vagy bicikli?

Mindkét elnevezést használjuk, a kerékpár talán kicsit szofisztikáltabb, a bicikli pedig utal a járgány kétkerekű mivoltára és a köznyelvben ez a szó formálódott tovább szlenggé. Ennek a szónak lettek aztán becézett formái, amelyeket a fiatalabb generáció tagjai is szívesen használnak, mert viccesek. Így lett a bicikliből bringa, bicaj, bicó, canga és néha még cenga is. Ugye, hogy mindannyiunknak ismerősek ezek?

A kerékpár szó megalkotása egyébként Szekrényessy Kálmán nevéhez fűződik, aki korának egyik legsokoldalúbb férfija lehetett. Egy személyben ő volt az első magyar úszó, az első magyar sportlap-alapító, szerkesztő, író, repülőgép-konstruktőr, több sportág hazai meghonosítója, az MTK és számos más sportklub alapítója, dísztagja és elnöke, a Balaton és a Boden-tó első átúszója, az Irodalmi Társulat titkára, dzsidáskapitány, a kerékpár mellett az erőgép szavunk megalkotója is.

 

A kerékpár feltalálása

Vannak, akik szerint már a kereket és aztán később pedig a kerékpárt is egy lusta ember találhatta fel, vagy legalábbis olyan valaki, aki nem szeretett gyalogolni.

Az első kerékpárhoz hasonló szerkezet papírra vetésével már Leonardo da Vincit emlegették, aki a reneszánsz korban élt a XV. és a XVI. században. A valóságban az első működőképes kerékpár-szerűség feltalálása Karl von Drais von Sauerbronn báró nevéhez fűződik. Az ő általa megalkotott és használt futógép már 1817-ben létezett. Bár furcsa módon a hajtást a lábbal előre lökdösés jelentette, a kormányozhatóság megjelenése már irányítási lehetőséget jelentett a használók számára. Az akkoriban kitalált kezdetleges szerkezet azóta jelenős fejlődésen ment keresztül.

 

A bicikli, mint modell

Kerékpárról a legtöbbször nagyon romantikus festmények készülnek, sok virággal, hangulatos kapualjjal vagy utcaképpel. Használhatunk hozzájuk csodás színeket és a térbeliség hangsúlyozását megoldhatjuk akár a festőkéses 3D technikával is.

A 3D festészet egyébként évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik, amelyek a segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek és az alkalmazott színekkel, valamint a felhasznált anyagokkal elérjék azt, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni.

Ha ezek után kedvet kaptál kedvenc kétkerekű járgányodat egy festményen is megörökíteni, akkor a legjobb helyen jársz. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásai között biztosan találhatsz olyat, amelyet egy csodaszép kerékpár és a stílusos környezete ihletett.

Gyere el hozzánk és fess velünk! Az aktuális kínálatot az Események menüpontban találod meg, a dátumokkal és a hozzájuk tartozó festményekkel. Szeretettel várunk!

Blog

Kiállítás ajánló – Pierre-Auguste Renoir a Szépművészeti Múzeumban

Renoir – A festő és modelljei címmel nyílik új tárlat a Szépművészeti Múzeumban szeptember 22-én, a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben. A kiállítás 2023. szeptember 22. és 2024. január 7. között látogatható majd. A kiállítás kurátorai: Cécile Girardeau, Kovács Anna Zsófia, Paul Perrin   Renoir művészete a fókuszban A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállítások után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cézanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig; 2021) a Szépművészeti Múzeum ebben az évben Renoir életművét helyezi fókuszba. A tárlat apropója, hogy 2019-ben a múzeum megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét. A szeptember nyíló kiállításon korai portrékon keresztül bemutatva láthatjuk majd, hogyan változott Renoir megközelítése modelljei státuszától függően (impresszionista barátok és hivatalos megrendelők). A kiállítás a Párizsban és külvárosaiban divatos szabadidős tevékenységek iránti érdeklődését is feltérképezi, egyúttal alkalmat nyújtva arra is, hogy bemutassák, hogyan modernizálta Renoir a 18. századra jellemző fête galante, a „gáláns ünnepségek” témáját. A tárlaton a Fiatal lányok zongoránál című alkotásváltozatain figyelhetjük meg, hogyan ábrázolta Renoir modelljeit enteriőrben. Az otthon, az intimitás témáját a festő családportréin is felfedezhetjük. Számos, a kiállításon szereplő 1869 és 1919 között festett akton kísérhetjük figyelemmel Renoir törekvését

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Csontváry 170

Közös kiállítással emlékezik a 170 éve született Csontváry Kosztka Tivadarra a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az évfordulós Csontváry 170 tárlat Budapesten 2023. április 13-tól, Pécsen pedig augusztus 1-jétől lesz látható. A mintegy 40 művet felvonultató kiállítás tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.   Csontváry évfordulós tárlat A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított tárlat a Szépművészetiben három hónapig, azaz július 16-ig látogatható. Az életművet átfogóan bemutató közös kiállítás augusztusban érkezik Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba. A közös tárlatot november 5-ig láthatja a baranyai város közönsége. A Szépművészeti Múzeumban utoljára 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Pécsen pedig a Csontváry Múzeumban látható alkotások első alkalommal egészülnek ki a fővárosi gyűjteményben őrzött művekkel. A két intézmény egyesített gyűjteményének köszönhetően együtt lesz látható Csontváry híres Önarcképe és Magányos cédrusa, a nagy méretű Taorminai görög színház romjai című alkotása és a Nagy Tarpatak a Tátrában című festménye, ahogy a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban és a Jajcei vízesés című művek is.   Csontváry festészete Talán az egyik legkülönösebb és legkülönlegesebb magyar festőművész Csontváry Kosztka Tivadar. 1880 őszén – már évek óta patikusként dolgozva – egy

Olvass tovább »

Élményfestés – Éjszakai ragyogás

Az éjszakai égbolt egyszerre lenyűgöző és megfoghatatlan. Olyan, mint egy rendkívül szélesre tárt ablak az univerzumra, amelyről az emberiség ismerete szaporodik ugyan, de még mindig nagyon sok kérdés megválaszolatlan.   A csillagos égbolt mindig misztikum volt  Ismeretes, hogy az ókori mezopotámiai népek is mitológiájuk alakjaival népesítették be az eget. A csillagok geometriai alakzataiból inspirálódva különféle állatokat, képzeletbeli lényeket jelenítettek meg. A görögök is mitológiájuk képes illusztrációjaként tekintettek a csillagok által formált alakzatokra. Az ókori kínaiaknak is megvoltak a maguk csillagképei. Különböző szélességi fokokon más és más látvány tárul elénk az eget kémlelve. Amikor az európai hajósokat a déli féltekére sodorta a jószerencse,  addig ismeretlen csillagok tárultak szemük elé. Így újabb csillagképeket neveztek el, többek közt a Dél Keresztjét. A 20. század elején még meglehetős zűrzavar uralkodott a csillagképek körül. Épp ezért 1928-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió órakörökhöz igazodóan 88 tartományt különített el az égbolton. Ezeket arról a csillagképről nevezték el, amely az illető tartományban van. A tudományos publikációk a csillagképeket a hivatalos, latin nevén említik, a népszerű irodalomban szokás a magyar fordítást is használni. Olykor a csillagképek neve a magyar köznyelvben nem a latin szó fordítása. Például az Usa Maior alakzat jelentése Nagy Medve, amit mi csak Göncölszekérnek hívunk nyári

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü