Renoir – A festő és modelljei címmel nyílik új tárlat a Szépművészeti Múzeumban szeptember 22-én, a párizsi Musée d’Orsay-val és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben. A kiállítás 2023. szeptember 22. és 2024. január 7. között látogatható majd. A kiállítás kurátorai: Cécile Girardeau, Kovács Anna Zsófia, Paul Perrin
Renoir művészete a fókuszban
A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit bemutató kiállítások után (Monet és barátai, 2003; Van Gogh Budapesten, 2006; Cézanne és a múlt, 2012; Cezanne-tól Malevicsig; 2021) a Szépművészeti Múzeum ebben az évben Renoir életművét helyezi fókuszba. A tárlat apropója, hogy 2019-ben a múzeum megvásárolta a mester Fekvő női akt (Gabrielle) című kései remekművét.
A szeptember nyíló kiállításon korai portrékon keresztül bemutatva láthatjuk majd, hogyan változott Renoir megközelítése modelljei státuszától függően (impresszionista barátok és hivatalos megrendelők). A kiállítás a Párizsban és külvárosaiban divatos szabadidős tevékenységek iránti érdeklődését is feltérképezi, egyúttal alkalmat nyújtva arra is, hogy bemutassák, hogyan modernizálta Renoir a 18. századra jellemző fête galante, a „gáláns ünnepségek” témáját. A tárlaton a Fiatal lányok zongoránál című alkotásváltozatain figyelhetjük meg, hogyan ábrázolta Renoir modelljeit enteriőrben. Az otthon, az intimitás témáját a festő családportréin is felfedezhetjük. Számos, a kiállításon szereplő 1869 és 1919 között festett akton kísérhetjük figyelemmel Renoir törekvését arra, hogy modelljét tájképbe integrálja, valamint végigkövethetjük hogy az alakokon megjelenő fény-árnyék összjáték impresszionista megjelenítésétől hogy jutott el művészileg egy egységesebb megközelítés felé. A kiállítás egyik fénypontja Renoir a századforduló után festett aktjainak bemutatása. Ezen a kiállításon láthatják először együtt a látogatók a francia mester 1903 és 1907 között alkotott három nagy, fekvő női aktját, amelyek a tárlatot szervező három intézményhez tartoznak.
Alakábrázolás Renoir módra
„Figurális festő vagyok” – hangoztatta Pierre-Auguste Renoir (1841–1919), arra utalva, hogy mindig az embert állította művészetének középpontjába. Portréfestőként érzékenyen rögzítette az arcok rezdüléseit, a tekintetek ragyogását, a ruhák tündöklését. Életképein a szereplők közötti hétköznapi, kedélyes interakciókat, a modern élet új jelenségeit örökítette meg. Aktjaiban a női test szépségét, a bőr selymes ragyogását ünnepelte. Képeit barátok, festőtársak, műkedvelők, családtagok népesítik be, akik így egy élettel teli, gondtalan, harmonikus világ részévé válnak. A szeptemberben nyíló Renoir kiállítás kronologikus, egyben tematikus elrendezésben, festményeken, grafikákon, szobrokon keresztül vizsgálja az alkotó viszonyát a művészetét inspiráló modellekhez.
Renoirt az egyik leghíresebb impresszionista festőként tartják számon, ugyanakkor hat évtizedet felölelő, az 1860-as évek elejétől egészen 1919-ben bekövetkezett haláláig kibontakozó, gazdag és sokszínű életművének jelentős része kívül esik a mozgalom keretein. Fiatal, kezdő művészként egyike volt az új stílus megteremtőinek. 1881-es, sorsdöntő olaszországi útját követően azonban elfordult az impresszionizmus megközelítésétől és célkitűzéseitől. A szilárdabb, állandóbb kifejezési formát kereső festő nagy elődeihez, Raffaellóhoz, majd a francia rokokó mestereihez, Jean-Antoine Watteau-hoz, Jean-Honoré Fragonard-hoz, François Boucher-hez, végül Tizianóhoz és Peter Paul Rubenshez fordult útmutatásért. Évtizedeken át intenzív párbeszédet folytatott példaképeivel, új, modern hagyományt teremtve ezzel. Renoir még élete végén, a 20. század első évtizedeiben is kísérletező és megújulásra képes alkotó tudott maradni. Páratlan festőiségével, lenyűgöző termékenységével, példaértékű kitartásával a következő generáció nagy alakjait, Pablo Picassót és Henri Matisse-t is inspirálta.
főoldal
események
kosár
menü