Hírességek, akik festenek is – David Bowie

David Bowie a modern zene egyik legmeghatározóbb alakja volt, aki nagyszerű stílus- és arányérzékkel olvasztotta össze a kortárs kultúra hatásait saját egyéni látásmódjával.  Bizarr megjelenése, színházi előadáshoz hasonlatos koncertjei tették egyedivé, mindenki által megjegyezhetővé. Igazi kaméleon volt, az énekes-dalszerzői munkásságán túl feltűnt filmekben, de még videójátékokban is szerepelt. Azt viszont már kevesen tudják róla, hogy az oly sok területen kreatív Bowie a festészetben is  tehetséges volt.

 

Bowie énekesi pályája és a véletlen

David Bowie 1947. január 8-án született London Brixton nevű részén, idén lenne 75 éves. Utolsó albuma a 69. születésnapján jelent meg, halála előtt 2 nappal.

Az aktív zenéléssel kezdetben szaxofonosként ismerkedett, de egy véletlen folytán énekesként is bemutatkozhatott, amikor egy londoni klubban be kellett valaki helyett ugrania a mikrofon mögé. Korai éveiben bluest és Elvis-szerű zenét játszott.

 

Különleges szemeit egy pofonnak “köszönheti”

Bowie karakteres megjelenéséről nem csak a gondosan megválogatott öltözetek és frizurák gondoskodtak, hanem különleges szemei is. Az egyik szeme ugyanis sötétebb volt a másiknál, ami a heterokrómia tünete, de esetében az ok sokkal vadabb volt. Ugyanis 15 éves korában az egyik legjobb barátjával George Underwooddal  összeverekedett egy lány miatt. A barát kezén lévő gyűrű azonban olyan súlyosan megsértette Bowie egyik szemét, hogy az maradandó elváltozást okozott. Az egyik pupillája jóval tágabb lett a másiknál, így messziről sötétebbnek tűnt az a szeme. Az eset ellenére továbbra is jó barátok maradtak, olyannyira, hogy Bowie első lemezeinek borítóját is Underwood tervezte.

 

David Bowie performansz koncertjei

Már a hatvanas évektől kezdve adott ki lemezeket, először a saját nevén, majd 1967-es, David Bowie című albumától ezt a művésznevet használta. Eredeti vezetéknevét azért cserélte le, mert a hatvanas évek végén kezdett befutni a Monkees zenekar, akinek az énekesét Davy Jonesnak hívták.

Első nagy slágere az 1969-ben íródott Space Oddity volt, melyet a korszak űrkutatással kapcsolatos nemzetközi “versenye” inspirált. Ezt követően kezdett el igazi sztárrá válni.

Bowie első színpadi alteregója Ziggy Stardust volt. A színpadon a kitalált karaktere bőrébe bújt és innentől fogva szinte minden lemezére más stílust, külsőt és attitűdöt választott. A hetvenes évekre teljesen hátrahagyta a glam-rock stílust és saját hangzásvilágot alakított ki. Ziggy karaktere után a Vékony Fehér Herceg bőrébe bújt és stílusa már inkább soul és a funk felé fordult.

 

Berlinben szárnyakat kapott a kreativitása

Élete egy jelentős szakaszát Berlinben töltötte, ahol Iggy Poppal közösen béreltek lakást. Az itt töltött évek alatt 3 albumot is megjelentetett, és szerepelt egy német filmdrámában is. Berlinben új életet kezdett és új inspirációkat szerzett, de nem csak a zenében. Bowie, akinek a német expresszionista művészet iránti vonzódása már Berlinbe költözése előtt kezdődött, számos kompozíciót és portréfestményt készített.

Ezen képek egyben hatással voltak  a dalszerzői tevékenységére is. Bowie képei nem mesterművek, gyakorlati és technikai hiányosságok is tetten érhetők rajtuk, de vitathatatlan, hogy rendkívül egyediek és egy kreatív, érzékeny személyiség az alkotójuk. Ebből az időszakban több portrét készített Iggy Popról, a Gyermek Berlinben (1977) címet viselő munkája pedig a leghíresebb darabja a berlini képeinek.

Előszeretettel készített önarcképeket magáról, változatos technikával és részletgazdagsággal alkotta képeit, melyeken keresztül kicsit jobban megismerhetjük a smink és a maskarák mögött rejtőző embert.

 

David Bowie és a művészet

Bowie nem csak maga alkotott művészeti értékkel bíró képeket, hanem nagyon jó érzéke és ízlése is volt a műtárgyak gyűjtéséhez. Halála után elárverezett gyűjteménye minden várakozást felülmúló összegeket hozott, mivel Bowie élete során nagyon ügyesen ismerte fel a potenciált az alkotásokban.

Bár a polihisztor művész nincs már közöttünk, élete és a művészetekben betöltött szerepe a mai napig hatással van a popkultúrára és a művészetekre is.

Ha te is szeretnéd megtapasztalni az alkotás örömét, akkor gyere el helyszíni élményfestő alkalmaink egyikére. Ha viszont inkább egyedül vágnál bele egy mű elkészítésébe, akkor válassz neked tetsző festmény az otthoni élményfestő szettjeink közül.

Blog

Töltsd az idődet kreatívan télen is!

A téli időszak általában a bekuckózásról, az otthoni tevékenységek folytatásáról szól alapesetben is. Ezek még hangsúlyosabbá váltak az idei évben, amikor sokan ki sem mozdulnak otthonról, csak a legszükségesebb esetekben. Ahhoz azonban, hogy ne kerüljünk rossz hangulatba a bezártság és az elszigetelődés okán, érdemes az időnket okosan beosztva kreatív tevékenységekre is időt szakítani, amelyekkel ráadásul fokozhatjuk az otthonunk kellemes hangulatát, készülhetünk az ünnepekre és örömet okozhatunk a szeretteinknek is.   Illatgyertya készítés A téli időszak megérkeztével hideg lesz odakint és a nap sokkal nagyobb részében van sötét, mint a nyári időszakban, így szívesebben töltjük az időt otthon. Előkerülnek a kötött holmik, a puha párnák és a meleg takarók. A fények használatát is úgy alakítjuk, hogy meghitt, melegséget sugárzó környezetben érezhessük jól magunkat. A szerencsésebbeknél van kandalló vagy kályha, amelybe biztosan begyújtanak az első didergős estén és előkerülnek a hangulatot fokozó gyertyák is. Ezek közül a legjobbak az olyan típusok, amelyek valamilyen enyhe, de határozottan finom illatot árasztanak magukból az égés során, miközben a fényüknél beszélgetünk vagy éppen egymást masszírozzuk. Egy kis kézügyességgel és néhány jól megválasztott alapanyaggal magunk is készíthetünk illatos gyertyákat otthoni használatra. Gyertyaviaszt és hozzá való kanócot beszerezhetünk a hobbiboltokban, az illatosításhoz használható olajokat pedig nagy választékban találunk

Olvass tovább »

Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.   Művészetek női szemmel A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát. Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).  

Olvass tovább »

Szarvasos festmények

Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.   Mit tudunk a szarvasokról? A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü