Eltűnt és megkerült festmények – Napnyugta Montmajournál

A tájképet Vincent van Gogh 1888. július 4-én festette. A kép eredetileg fivére gyűjteményét gyarapította, aki aztán 1901-ben adta el. Később, 1908-ban egy norvég iparos, Christian Nicolai Mustad vásárolta meg a festményt, azonban a franciaországi svéd nagykövet tévesen azt állította, hogy a kép hamisítvány, így az új tulajdonos kiselejtezte és felvitte a padlásra a lim-lomok közé. A kép évekig porosodott a padláson egészen Mustad haláláig. Az örökösök felfedezték a lomok között, és újra kiakasztották a falra.

 

Eredeti vagy hamisítvány?

A képet az 1990-es években elvitték a Van Gogh Múzeumba bevizsgáltatni, ám akkor úgy ítélték meg, hogy nem eredeti a festmény, többek között azért, mert nem volt aláírva. 2011-ben azonban újra elővették a képet, és a modern technológiát is igénybe véve 2 éves nyomozásba kezdtek.

A festményt részletes stílus- és anyagvizsgálatnak vetették alá, megvizsgálták a történeti forrásokat is. Stilisztikailag és technikailag is rengeteg hasonlóságot lehet felfedezni olyan képekkel, amelyeket ugyanebben az évben festett. Ilyen például a Napraforgók, az Arles-i hálószoba vagy a Sárga ház. Az anyagvizsgálat eredménye szerint Van Gogh ugyanazt a sárga festéket használta, amelyet a Napraforgóknál is. Ez a festék a nagyon magas szulfáttartalom miatt UV fény hatására erősen bebarnul, amely jelenség mindkét képnél megfigyelhető. További bizonyíték, hogy a festmény Theo van Gogh gyűjteményében a 180-as sorszámmal szerepelt, és ugyanez a szám máig megtalálható a kép hátoldalán.

 

Előkerült levelek

A kutatók találtak két levelet is, melyben Vincent van Gogh megemlíti ezt a festményt. Egyébként maga a művész nem volt elégedett a képpel, azt írta nem sikerült jól az alkotás. A festmény hitelességét megerősítő bizonyítékok között szerepel Vincent van Gogh 1888. július 5-én bátyjának Theonak írt levele, amelyben egy tájat írt le, amelyet előző nap festett. A levél így szólt: “Tegnap naplementekor egy köves tájon voltam, ahol nagyon kicsi, csavart törzsű tölgyfák nőnek, a háttérben a dombon egy rom látszódott, és a völgyben búzamezők voltak.  Olyan romantikus volt, a nap gyönyörű sárga sugarait ontotta a bokrokra és a földre, teljesen olyan volt, mint egy aranyeső.”

A 2 éves kutatás lezárása után, 2013-ban állították ki a képet az amszterdami Van Gogh Múzeumban. A festmény egy névtelenséget kérő magángyűjtő tulajdonában van. Így végre méltó helyén gyönyörködhet a nagyközönség az életmű egy újabb darabjában.

 

Vincent van Gogh tragédiája

A festő mentális betegségekben szenvedett (depresszió, hallucinációk, skizofrénia), 1888 decemberében levágta a saját fülét. Szomorú tény, hogy míg a festő életében csak egyetlen festményt tudott eladni, manapság csillagászati összegekért cserélnek gazdát a képei. Fivére feleségének, Johannának köszönhetjük (aki a festményei nagy részét örökölte), hogy nem merült feledésbe egy remek művész.

 

Ha te is kedvet érzel magadban arra, hogy valami maradandót alkoss, akkor már csak választanod kell széles képkínálatunkból. Ha hozzánk jössz festeni, egészen biztosan egy csodás képpel és egy új kompetenciával leszel gazdagabb. Válogass kedvedre helyszíni élményfestő alkalmaink közül. Azonban ha otthonod nyugalmában szeretnéd kipróbálni a festést, akkor keress otthoni videós szettjeink között kedvedre valót.

Blog

A nő

Fény és árnyék a festészetben

A fény-árnyék problémája a képzőművészet több ágának is igen fontos és jelentős kérdése. Mielőtt mélyebben tanulmányoznánk ezt a témát, illetve az ábrázolás különböző lehetőségeit, vizsgáljuk meg, hogy tulajdonképpen mi is a fény.   A fény fogalma A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is, amely az emberi szem számára nem látható. A fény tulajdonságait három főszempont határozza meg: – az intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az emberi szem fényerőként, fényességként érzékel, – a frekvencia (és ezzel összefüggésben a hullámhossz), amelyet az emberi szem színként érzékel, – a polarizáció, azaz az elektromágneses rezgés iránya, ezt az emberi szem nem érzékeli, de például bizonyos rovarok igen.   Az árnyék fogalma Soha ne felejtsük el, ahol fény van, ott árnyék is létezik, és meglehetősen sokféle lehet. Az árnyék színe változó, ne gondoljuk egyszerű szürkének vagy feketének. Ahogy a fény színe is változik a napszaktól, az éghajlattól, az évszaktól vagy akár a meteorológiai viszonyoktól függően. Ahogy megváltoztatja a fény színét is minden, amire rávetül, és amiről visszaverődik, úgy az árnyék színe is változik. Az árnyék a megvilágított átlátszatlan testek mögött keletkező sötét térrész. Ha a fény egy pontból árad ki, akkor az árnyékot

Olvass tovább »

Élményfestés 3D-ben

Amikor azt olvassuk vagy halljuk, hogy a festészet is lehet 3D, akkor elsőre lehet, hogy valami virtuális valóságban végzett alkotó tevékenység jut eszünkbe, amit az emberek a jövőben fognak végezni, speciális szemüvegben. Biztosan van ilyen kezdeményezés is, de amiről ebben a bejegyzésben szó lesz, az egy kicsit nagyobb hagyományokkal rendelkező technika, mint a 21. század futurisztikus elképzelései. Valójában a 3D festészet évszázadok óta létező dolog, ráadásul nem is egyféle technika létezik. Ezek segítségével elérhetjük, hogy a kétdimenziós vászonból a festményünk bizonyos részei kiemelkedjenek a két dimenziós térből. Az alkalmazott színekkel, a felhasznált anyagokkal megvalósítható, hogy a képet valóságosan is három dimenzióba tudjuk helyezni. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk a lehetséges technikákat, amelyek 3D hatást hoznak létre.   A modellpasztás technika A technika lényege az, hogy nem festékrétegeket visz fel vastagon a vászonra, hanem struktúrpasztával (más néven modellpasztával) dolgozza ki a kép kiemelkedő részeit. A struktúrpaszta egy olyan sűrű állagú, apró szemcsés és általában fehér színű massza, aminek a segítségével a kétdimenziós festővásznon tudunk kialakítani térből kiemelkedő területeket, struktúrákat. Az anyag szilárdulás után festhető bármilyen festékkel. Virágszirmok vagy tengeri hullámok kiemelésére nagyszerűen alkalmazható, de akár absztrakt képek még érdekesebbé tételére is remekül használható.   A festőkéses technika Ennél a technikánál a festék

Olvass tovább »

Élményfestés – A párizsi Eiffel-torony

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán.   Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni.  De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész  az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött,  ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak. A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü