2022. június 30-tól megcsodálható Henri Matisse első tárlata Budapesten, a képek pedig egyenesen a párizsi Centre Pompidou – Musée national d’art moderne termeiből érkeztek hozzánk. A több mint 100 művet magába foglaló kiállítás a művész életművének minden meghatározó szakaszát bemutatja: a fauve periódustól egészen a késői gouache papírkivágatokig.
A tárlaton gyönyörködhetünk a művészre jellemző könnyedséggel ábrázolt ragyogó szín-, fény- és formaharmóniákban. Emellett kirajzolódnak az életműnek a tér és a sík, az enteriőr és az alak, továbbá a szín és a vonal kapcsolatára vonatkozó alapkérdései is. A kiállítás végigkíséri, ahogy Matisse életművében folyamatosan megújuló színakkordokként és vonalritmusokként ölt formát a gondolatok színe.
A tárlatra nemcsak festmények, hanem szobrok is érkeztek, emellett Matisse egyedi, sokszorosított és alkalmazott grafikai munkái is megtalálhatók. Igazi csemege a Matisse rajongóknak, hogy a gouache papírkivágásokkal megtervezett és saját kézírású szövegével együtt közreadott Jazz (1947) című művészkönyve is Budapesten van.
Matisse jogászból lett művész
Henri-Emile-Benoît Matisse 1869. december 31-én látta meg a napvilágot Észak-Franciaországban. Szülei kereskedők voltak, saját kisboltjukban dolgoztak, gabonafélék és festéket árulásából keresték kenyerüket. Henri gyermekkorában nem utalt semmi jel arra, hogy különleges tehetsége lenne bármihez is, az alkotás iránti vágy fiatal felnőttkorában ébredt fel benne.
Szülei jogi pályára szánták, ez ellen Henri Matisse-nek se volt kifogása kezdetben, így Párizsban jogi végzettséget szerzett, majd ügyvédbojtár lett. Azonban gyomorbántalmai miatt kényszer szünetet iktatott be jogi karrierjében, állapotából adódóan majdnem egy évig ágyhoz volt kötve. A kórházban a mellette lévő ágyon lábadozó férfi tájképek festésével ütötte el az időt, ez pedig nagyon megtetszett Matisse-nak. Édesanyja nem sokat teketóriázott, a következő látogatása alkalmával festőkészlettel lepte meg fiát. Innentől nem volt megállás, a festés Matisse szenvedélyévé vált.
Élénk színeivel robbant be a művészvilágba
1891-ben döntött úgy, hogy végleg felhagy a jogi pályájával, majd több évnyi kitartó próbálkozás után végül 1895-ben vették fel az École des Beaux Arts-ba. Matisse apránként felfedezte és igen megszerette az impresszionizmust, festményeit a műfaj stílusjegyei és az élénk színhasználat határozták meg a későbbiekben is. Műveit – vélhetően a nem mindennapi látás- és ábrázolásmódjának köszönhetően- sokan kritizálták. Olykor tanárának, Moreau-nak is sok volt az újítás, ugyanis ő inkább a szimbolizmust kedvelte, ennek ellenére védelmére kelt ifjú tanítványának, mikor bírálták és támadták.
A “vadak” központi figurája lett
Matisse 1898-ban otthagyta a főiskolát, majd feleségül vette az akkor már 4 éves kislányának Marguerite-nek édesanyját, Amélie Prayre-t, akitől még két gyermeke született a következő években Jean (1899) és Pierre (1900). A művészeti intézményt elhagyva kis időre Londonba mentek, ezt követte Korzika. Itt több mint fél évet töltött, a hely pedig fellobbantotta benne a dél iránti szenvedélyt. Tájképeket, csendéleteket és enteriőröket is festett ott tartózkodása idején. Ez az utazása művészetére is nagy hatással volt, a Földközi-tenger látványának és a fények játékának hatására ábrázolásmódja sokkal színesebb lett, később nem véletlenül nevezték sokan a színek mesterének őt.
Végül 1905-ben érkezett meg saját stílusához, ugyanis az ő nevéhez fűződik a fauvizmus, ami a párizsi Salon d’Automne kiállításán bemutatkozott festőcsoportot fogta össze. A fauvok (ami azt jelenti: vadak), Matisse köré csoportosultak, és a francia festészet kolorista irányzatát teremtették meg. A koloristák a színek erőteljes használatát tartották lényegesnek a kép egyéb elemeivel szemben. Mindössze három évig működtek, 1908-ban ugyanis feloszlottak.
Kényszer szülte stílusváltás
Henri 1920-ban papírkivágásokat kezdett készíteni, 1943-tól pedig fő technikája lett a kollázs. Nemcsak újítás volt számára a kubisták (Georges Braque és Pablo Picasso) alkotásai hatására népszerűvé vált irányzat, hanem romló egészségügyi állapota mellett – kerekesszékbe kényszerült – ezt a technikát tudta kivitelezni kényelmesen. Ő maga csak így jellemezte az új módszert: „ollóval való rajzolás”. Picassóval egyébként 1910-ben ismerkedett meg és kötött barátságot. Ez egy rivalizálással, de kölcsönös tisztelettel átitatott kapcsolat volt. A két férfi igyekezett egymás művészetét a lehető legmélyebben megismerni, gyakran egymás alkotásaira készítettek „válaszfestményeket”.
Tartalmas és produktív élete 1954-ben ért véget Nizzában, amikor szívroham következtében elhunyt. Halála pillanatáig dolgozott a 20. század egyik legmeghatározóbb francia festője.
Ha kedvet kaptál az alkotáshoz, de nincs ötleted, hogyan kell az ecsettel és vászonnal bánni, akkor se keseredj el. Helyszíni élményfestő alkalmainkon bevezetünk a festés és alkotás világába. Ha otthoni élményfestő szettjeink valamelyikét választod, akkor is minden fontos információt és gyakorlati teendőt megtudhatsz profi instruktoraink videójából. Szeretettel várunk!
főoldal
események
kosár
menü