Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban.

 

Mit tudunk a szarvasokról?

A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is.

A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának.

A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott.

Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

 

A szarvasok agancsa

Az agancsokat minden évben levetik, és helyette újat növesztenek. Az agancs az úgynevezett rózsatőből nő ki. A fejlődő agancsot vérerekben gazdag bőr, úgynevezett háncs borítja. A szarvasbőgés kezdete előtt a háncs alatt a szarvas agancsa megcsontosodik, majd az állat ledörzsöli róla a háncsot. A párzási időszak után az agancs és a rózsatő között puha, porcos szövet képződik, ami aztán elősegíti a már szükségtelenné váló agancs leválását.

A vadászok gyakran úgy követik a szarvasok mozgását, hogy megfigyelik azokat a helyeket, ahol a háncsdörzsölést végzik az állatok. A bikák tulajdonképpen úgy jelölik meg területük határait, hogy a fákhoz dörzsölik szagmirigyeiket.

Minden szarvasfajnak sajátos, rá jellemző alakú agancsa van. Például a fehérfarkú szarvas agancsán egy felfelé álló főágból ágazik ki több kisebb, szétálló ágacska, a dámszarvas és a jávorszarvas agancsa viszont lapátos elrendezésű. Az öszvérszarvas legközelebbi rokona a fehérfarkú szarvas, de az öszvérszarvas agancsa közvetlenül a tő fölött kettéágazik, a majd ez a két ág kettéágazik. Így elmondható, hogy a két faj agancsa nagyon is különböző, aki ért hozzá, mindig meg tudja mondani, hogy melyik állathoz tartozik egy már levált agancs.

Sok szarvasnak nagy, lenyűgöző fő agancsága van, több kisebb mellékággal. Ezt a formát a vadászok és a gyűjtők is igen nagyra értékelik. Magyarországon az erdőben talált levált agancsokat tilos hazavinni.

 

A szarvasbőgés

A gímszarvas párzási időszakát nevezzük szarvasbőgésnek. A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy mindenki tudja közülük, hogy ki a hárem ura. A gímszarvas bika jelzi a többi bikának a tehenek feletti kizárólagos szaporodási jogát. Így a bőgés alapján a bikák információt szereznek egymás testi erejéről, elszántságáról és nem utolsó sorban pozíciójukról. A szarvasbőgés is már egyfajta versengés a bikák között.

A dámszarvas párzási időszakban hallatott hangját barcogásnak nevezzük, amely a bőgéshez hasonlatos, de azért azzal össze nem téveszthető. Időben a gímszarvas bőgése utáni időszakban hallhatjuk az erdőben. Az őz szaporodási időszakában a hangadásnak nincs jelentősége. Az őzek tavasz végén kijelölik territóriumaikat, majd ezt a nyári szaporodási időszakig védelmezik, az azon tartózkodó, azon áthaladó sutákkal párosodnak.

A szarvasok csatája

A versengés a szarvastehenekért több szinten mehet végbe, amelynek a bőgés csak az első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem ura hasonlóan erősnek ígérkezik, mint a trónkövetelő, úgy utóbbi felkeresi legyőzendő ellenfelét. A személyes találkozás során felmérik az erőviszonyokat egy párhuzamos séta során, ahol egymás mellett elsétálva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük is a rátermettebb. Amennyiben még így sem egyértelmű a helyzet, hogy melyikük az erősebb, úgy összecsapnak az agancsok, megkezdődik a csata a szarvasok között.

 

Szarvasok az élményfestéseken

Nézz körül az Események menüpontban található képek között és keresd a szarvasos festményeket, amelyekkel igazán hangulatos őszi vagy téli enteriőrt teremthetsz az otthonodban.

Gyere hozzánk csodás képeket festeni az őszi-téli időszakban is. Szeretettel várunk!

Blog

Fesd meg a misztikus holdat!

A Holdról mára rengeteg információ áll rendelkezésre, de ez az égitest valamelyest mindig misztikum marad az emberiség számára. Jelenléte állandó, de formája minden nap változó. Lehet parányi és hatalmas, fénye lehet megnyugtató, utat mutató és lehet borzongató és félelmetes. Valószínűleg nincs olyan látó ember a Földön, aki nem tekintett volna fel az égboltra valamikor a ragyogó Holdat megcsodálni. A Hold az emberiség egyik közös kincse, nem csoda, hogy szinte minden műfajú művészeti alkotásban megjelenik. Természetesen a festészet egyik kedvelt témája is. A KreatívLiget Élményfestő Stúdióban több Holdat ábrázoló festmény közül is válogathattok.   Tények a Holdról Kísérő égitestünk vélhetőleg 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, amikor egy nagyobb objektum eltalálta a Földet, ezáltal  a Föld körül keringő leszakadt sziklák összeolvadtak és lehűltek.  Ez a magyarázat arra, hogy a Hold összetevői teljesen megegyeznek a Földön található anyagokkal. A felszínén lévő kőzetek színét mi a Földről szürkésfehérnek észleljük, pedig valójában olyan sötét, mint a szén, csak a napfény tükröződik rajta ezüstös színben. A Holdon látható sötétebb foltok nem mások, mint 3 milliárd éves lávarétegek, melyeket holdtengereknek is szoktak nevezni. A Hold tőlünk átlagosan 384 ezer kilométerre található. Ennyi kilométert 133 nap alatt tudnánk megtenni autóval egy másodperc megállás nélkül. Ugyanakkor lenyűgöző tény, hogy

Olvass tovább »

Őszi hangulatban festményekkel

Sokaknak az ősz a kedvenc évszaka, annak ellenére, hogy ebben az időszakban a természet olyan változásokon megy keresztül, amiről leginkább az elmúlás és a halál juthat eszünkbe. Lehet, hogy ez így van, de ebben rejlik a szépsége is. A változás szükséges és állandó a természetben, ráadásul gyönyörű is. Ahogy a zöld lombú erdők lassan az ősz legszebb árnyalatait öltik magukra és sárga, bordó, vörös, rozsdabarna színekben pompázva várják a még hidegebb időt. A téli hidegben aztán a maradék lombjuktól is megszabadulva, teljesen csupasz ágakkal várják a tavaszt, amikor pedig ismét kirügyezhetnek és kipattinthatják a virágaikat is újra.   Az ősz festői Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák. Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni.   Claude Monet Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is ismerhetünk. 1872-ben festette meg az ’Impresszió, a felkelő nap’ című képét és

Olvass tovább »

Angyalok a képzőművészetben

Az elmúlt néhány évszázadban természettudományos magyarázatra alapozva tagadják az angyalok létezését, az emberiség különböző népei egymástól függetlenül is mindig, minden korban hitték, hogy igenis vannak ilyen lények. A keresztény vallások legfőbb írásos alapja, a Szent Biblia pedig első könyvétől az utolsóig egységesen állítja létezésüket.   Kik azok az angyalok? A Biblia eredeti nyelvei nem használtak rájuk olyan speciális szót, mint amilyen a magyar nyelvben az angyal kifejezés. Héberül és arámiul a nevük (’maleach’) jelentése hírvivő, hírnök, hírvivő, küldött vagy követ és pontosan ugyanezt jelenti a görög nyelvben az ’angelosz’ szó is. Ha össze akarjuk foglalni az angyalok természetéről a bibliai leírásokban adott képet, akkor azt mondhatjuk, hogy az angyalok teremtett, azaz nem öröktől fogva, de a jövőben örökké létező, elpusztíthatatlan, természetfölötti, szellemi lények, akik a teremtő Istenhez és a földi halandókhoz hasonlóan személyiséggel és intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek. A szintén személyiséggel bíró szellemi lények egy másik csoportjától, a démonoktól, valamint az elhunyt emberek szellemeitől pedig abban különböznek, hogy minden esetben van szellemi testük, nem test nélküliek. Éppen ezért a démonoktól eltérően nem tudnak beköltözni az emberek testébe, viszont képesek testet ölteni a földi szférában, és így részt tudnak venni földi eseményekben. Vannak jó, illetve

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü