Balatoni táj élményfestés

A Balaton nem egy egyszerű tó, hanem inkább már fogalom, főleg nekünk, magyar embereknek. Gyermekkori nyarak és szerelmek szép emléke, csodálatos naplementék, színek, illatok, élmények kavalkádja a fejünkben és a szívünkben. Akár az északi, akár a déli part áll inkább közelebb a szívünkhöz, abban egyetérthetünk, hogy a Balaton sokunknak egy jelkép.

 

A magyar tenger, ez a Balaton

A Balaton a Dunántúlon található,  Magyarország vízrajzának meghatározó eleme és Közép-Európa legnagyobb tava. Viszonylag könnyen felmelegszik, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdőzésre és sportolásra, élővilága pedig rendkívül gazdag, és a környező táj igen változatos, főleg az északi parton. Az ott elterülő vulkanikus hegyvonulatok különlegesek és egyediek. Szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek ezek.

Az alcímben is megjelenített romantikába hajló jelzős szerkezet eredetére többféle magyarázat is létezik. Sokan a siófoki fürdőházhoz kötik ezt az elnevezést. Az 1878-ban megnyílt impozáns épület egyik felirata volt a “Magyar Tenger”, ezért gondolják sokan, hogy onnan ered az elnevezés elterjedése is.

A legelső említés viszont még korábban történhetett, de ebben nincs történelmileg hiteles, egységes álláspont, hogy kitől származik. Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Galánthai Fekete János és Vajda Péter neve is felmerül, mint lehetséges értelmi szerző.

Az viszont biztos, hogy napjainkban is sokszor és sokan alkalmazzák a Balatonra a magyar tenger elnevezést. Bár csak tó, de bizonyos nézőpontokból a kiterjedése miatt a látványa a tengerhez teszi hasonlatossá. Tehát mégiscsak a mi saját tengerünk a Balaton, ezért bátorkodhatunk így is nevezni.

Balaton a művészek szemével

A Balaton a magyar költők és festők szüntelen ihletforrása mind a mai napig. A hatása és a varázsa nem szűnik már évszázadok óta, szépsége pedig mindig új arculatot ölt, ahogy változnak a korszakok és az ízlésvilágunk. Ha a magyarországi tájegységeket hasonlítjuk össze egymással, akkor azt láthatjuk, hogy népszerűsége az Alföldével vetekszik. Megvannak a maga művészei mindkettőnek. Aki az Alföldnek Petőfi Sándor, az a Balatonnak Mészöly Géza és Egry József, akik festőművészként alkottak hasonlóan maradandót, mint Petőfi költőként.

A Balaton egyedülálló természeti tüneménye, tengerhez hasonlónak tűnő végtelenje és mégis barátságos szelídsége, emberi léptéke, különleges kékes zöld színe, amelyet hirtelen korbácsol fel és sötétít el egy-egy érkező vihar, a tavat körülvevő táj szokatlan, mesébe illő alakzatai, a romantikus Tihany, Badacsony, Szigliget, Csobánc, amelyek a lágy víztükör és szelíd ég kéksége közt, mint egy mediterrán vidék sajátosságai tűnnek fel. Mindezek évszázadok óta foglalkoztatják a művészi fantáziát, felébresztik a kíváncsiságot, a gyönyörködést és az alkotókedvet még az amatőrökben is, nemhogy az alkotókban.

 

Balaton a művészetekben

A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfajban meghatározó téma lett az évszázadok során.

A magyarországi festők az 1850-es évektől fokozatosan fedezték fel maguknak a tó szépségét és jelenítették meg aztán a festményeiken, hogy a nagyközönség számára is megmutassák azt. A leghíresebb magyar festőművészek, akik képeket készítettek a Balatonról Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly és Iványi-Grünwald Béla.

A Balaton-vidék történetét 19. századi társasági és társadalmi életét anekdotákkal és hiteles történetekkel fűszerezve Eötvös Károly írta meg 1900-ban. Ez volt az Utazás a Balaton körül című alapvető fontosságú és azóta is jelentős hatású mű.

A Balatoni Egylet nevű szervezet létrejöttekor különböző szakosztályokat választottak. Az irodalmi szakosztály elnöke Jókai Mór lett, aki – mint balatonfüredi nyaralótulajdonos – személyesen vett részt már az alakuló ülésen is. Az arany ember című regényében Jókai csodás szófordulatokkal ír a szeszélyes balatoni időjárásról.

Több olyan film készült a 20. században, amelynek ugyan nem feltétlenül főszereplője a magyar tenger, de mint összetéveszthetetlenül karakteres helyszín megjelenik a képkockákon, a zajló cselekménynek stílusos hátteret adva ezzel. Bujtor István színművész az általa kitalált és megformált Ötvös Csöpi nyomozó karakterét is a Balatonra helyezte, ahol Csöpi nyomoz és közben vitorlázik. A szerep valamennyire összecsengett a való élettel, hiszen a színész maga is nagy kedvelője volt a Balatonnak és a vitorlás sportnak egyaránt.

 

Balatont festeni

Balatoni tavat megfesteni a legnagyobb élmények egyike lehet. Keresd az aktuális lehetőségeket a Helyszíni élményfestések menüpontban és válaszd ki a neked tetsző időpontot és festményt. Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain!

Blog

Élményfestés – Tavaszi képek

Februárban jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem sok ember gondolatai és vágyai is a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a téli időszak végét, még akkor is, ha megvannak a hideg időnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.   A tavasz meghatározása A tavasz a mérsékelt éghajlati övezet egyik évszaka. A trópusi éghajlatú tájakon ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, míg a déli féltekén a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.   A tavasz kezdete A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak. Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is lehetséges, hogy esetenként szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Ebben az évszakban esik a legtöbb eső

Olvass tovább »

Élményfestés – Vizes témák

A víz egy nagyon különleges anyag festészeti szempontból is. Egyrészt áttetsző és átengedi magán a fénysugarak egy részét, másrészt viszont visszatükrözi mindazt, ami a környezetében van.   A víz felülete A felülete lehet tükörsima, de fodrozódhat is, ha épp hozzáér valami, vagy ha beledobunk egy kavicsot, esetleg végigsiklik rajta egy csónak. A szél hullámokat kelt a vízen, amelyek lehetnek alig érzékelhetők, enyhén fodrosak, kicsit habos széllel, a viharos erejű légmozgás pedig már óriási hullámokat korbácsol. Ezek a természeti hatások úgy megváltoztatják a víz nyugodt felületét, hogy nyoma sem marad a korábbi színeknek és hangulatnak. A magyar nyelvben csodálatos és egyben beszédes kifejezéseink vannak a vadul mozgó víz leírására. Ilyen például, amikor azt mondjuk, hogy tajtékzik a tenger.   A víz színe A vízfelület messzebbről nézve egy konkrétan meghatározható színben pompázik, amely szín ráadásul elég sok mindentől függhet. Szempont lehet az ég aktuális színe, a víz alatti padozat színe, a víz mélysége, a benne található élőlények színmeghatározó tulajdonságai, hogy csak a legegyértelműbbeket említsük. Más színeket kell használnunk, ha egy csepp vizet festünk, másokat, ha egy pohárban ábrázolunk vizet és másokat akkor is, ha egy tükröződő felületként, például egy utcai tócsaként festjük rá a képünkre. Emiatt nehéz olyan egyértelmű szabályokat felállítanunk, amelyek

Olvass tovább »

Élményfestés – Rókák

Napjaink egyik „legfelkapottabb” állata a láma, a lajhár és a flamingó mellett: a róka. Sikerét valószínűleg jellegzetesen helyes pofájának és sikkes kinézetének is köszönheti. A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó a Földön. Megtalálhatjuk az északi sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig. Közép-Amerika és Észak-Afrika néhány területén, és a nagy ázsiai sztyeppéken is. Magyarországon mindenhol előfordul, amit elsősorban a kiváló alkalmazkodóképességének köszönhet. Ahogy a természetes élőhelyei beszűkültek, úgy költözött be az emberi településekre és mezőgazdasági termőterületekre is.   A rókák külalakja és képességei Általában vöröses-sárgás barna a színe, felülnézetben inkább rozsdavörös a bundája, a hasa és a végtagok belső oldala pedig fehéres. Sárgásvörös szőrméje sűrű és puha. Homlokán, vállain és háta hátulján a farok tövéig fehéren foltos; ajka, pofája és torka ugyancsak fehér. A végtagokon fehér sáv vonul lefelé, a fülek a mancsokhoz hasonlóan feketék. Farka hosszú és bozontos. Esetenként a farok hegyén fehér szálak nőhetnek vagy éppen teljesen fehér a farka. Nagyon ritkán, de Magyarországon is előfordul teljesen fekete egyed, amit a vadászati szaknyelvben „szenes rókának” hívnak. A vörös róka nagy számban tenyésztett színváltozata az ezüstróka. Mérete a kis, illetve a közepes termetű kutyákéhoz hasonló, de azoknál jóval karcsúbb és nyúlánkabb. Koponyája is hosszabb, arcorra pedig hegyesebb a kutyákénál.

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü