Érdekességek az Eiffel-toronyról

Élményfestő alkalmaink közül töretlen népszerűségnek örvendnek Párizs ikonikus tornyát, az Eiffel-tornyot megfestő foglalkozások. Nem csoda, hiszen a világ egyik legromantikusabb városának jelképe ez. Párizs sokszínűsége, történelme, a művészetek iránti nyitottsága sokakat magával ragad. Aki járt már Párizsban, az visszavágyódik, aki nem, az odavágyódik. Azonban azt kevesen tudják, hogy Párizs egyik jelképét, az Eiffel-tornyot a történelem talán legügyesebb szélhámosa, Victor Lustig eladta. Ráadásul kétszer is. A karrierje a lebukás után sem tört derékba, hanem csak utána indult be igazán.

Victor Lustig, a csalókat átverő szélhámos

Az osztrák származású Lustig Amerikában kezdte bűnözői pályafutását, egy rendkívül pofátlan trükkel: pénzhamisító gépet sózott más bűnözők nyakába. A gépről azt hitette el, hogy bonyolult kémiai eljárásokkal az igazival tökéletesen egyező százdollárosokat képes nyomtatni. De az alapos munkához idő kell: hat óra alatt lesz kész az igazira megszólalásig hasonlító papírpénz. Ezt természetesen demonstrálta is, és a papírpénzek tökéletesen olyanok voltak, mint az igazi. Mert valóban igaziak voltak. A gépet három darab valódi százassal töltötte meg, így az 18 órán át hibátlanul működött, ezzel majd’ egy nap menekülési időt biztosított Lustignak.

A gépet szolid 10 ezer dollárért árulta, tehát azt ígérte, hogy az egy hónap alatt behozza az árát. Amikor az átverés miatt kezdett szorulni a nyaka körül a hurok, Lustig meg sem állt Párizsig. Itt aztán egy minden képzeletet felülmúló átverésbe fogott bele: eladta az Eiffel-tornyot.

Lustig 1925-ben tette át székhelyét Párizsba, amikor az Eiffel-torony még messze nem volt olyan népszerű turistalátványosság, mint ma. A tornyot az 1889-es világkiállítás alkalmából építették, és az eredeti koncepció szerint csak ideiglenes látványosságnak szántak, amit 20 év múlva terveztek lebontani. Azonban akkorra már 16 éve le kellett volna bontani az eredeti terv szerint. A torony rossz állapotban volt, a fenntartási költségei állandó vitákat szított. Tényleg arra lehetett számítani, hogy hamarosan lebontják.

Az Eiffel-torony, mint fémhulladék

Lustig magát magas rangú kormánytisztviselőnek adta ki, aki titkos találkozóra hívta meg Párizs hat legnagyobb fémhulladék-kereskedőjét. A megbeszélésen szigorú titoktartási nyilatkozatokat köttetett velük, majd megpályáztatta őket a torony elbontása után keletkező 7000 tonna fémhulladékra. A győztes licit 70 ezer dollár volt, ezen felül Lustig még egy kis kenőpénzt is hajlandó volt elfogadni a győztes pályázótól.

A szélhámos a pénz kézhez vételétele után egy órával már el is hagyta Franciaországot. Joggal számított arra, hogy hatalmas botrány tör ki és hajtóvadászatot indítanak ellene. Azonban semmi ilyesmi nem történt. Az átvert kereskedő, bizonyos Andre Poisson inkább szemet hunyt a veszteség fölött. Nem fordult a rendőrökhöz, hiszen nem akarta, hogy a sajtó és az egész világ rajta röhögjön.

Az, hogy nem lett az ügyből botrány, felbátorította Lustigot, hogy visszatérjen Párizsba és eljátssza még egyszer ezt a trükköt. Másodszor nem volt ekkora szerencséje. Mivel a vevő gyanút fogott, értesítette a hatóságokat, a csalónak menekülnie kellett.

Amerikába próbált újra szerencsét, itt pedig minden addiginál nagyobb projektbe fogott, pénzt kezdett el hamisítani. A kiváló minőségű hamisítványok több millió dollár értékben kerültek be az amerikai kereskedelembe és bankokba. Olyannyira elterjedtek, hogy a titkosszolgálat már attól tartott, az egész pénzrendszert tönkreteheti Lustig hamis pénze.

A csalót végül nem a rendőrök fülelték le, hanem féltékeny barátnője adta a hatóságok kezére. A lány így állt bosszút amiért Lustig megcsalta őt fő tettestársa, a kémikus Tom Shaw barátnőjével. A tárgyalása reggelén ez a szélhámos zseni egyszerűen megszökött a börtönből, ablaktisztítónak álcázta magát. Két hónappal később azonban elfogták és 20 év börtönre ítélték. Ezt végül nem töltötte le, 1947-ben halt meg tüdőgyulladásban.

Ha te is szívesen viszontlátnád a faladon az Eiffel-toronyot, gyere el hozzánk! Helyszíni élményfestő alkalmaink egyikén profi instruktoraink segítségével magad is megfestheted ezt az impozáns építményt, ha a Randevú Párizsban, vagy a Párizs nevet viselő festményt választod. Amennyiben inkább otthon szeretnéd megfesteni a francia főváros jelképét, otthoni élményfestő videós szettjeink között válaszd ki a neked tetsző képet.

Blog

Őszi hangulatban festményekkel

Sokaknak az ősz a kedvenc évszaka, annak ellenére, hogy ebben az időszakban a természet olyan változásokon megy keresztül, amiről leginkább az elmúlás és a halál juthat eszünkbe. Lehet, hogy ez így van, de ebben rejlik a szépsége is. A változás szükséges és állandó a természetben, ráadásul gyönyörű is. Ahogy a zöld lombú erdők lassan az ősz legszebb árnyalatait öltik magukra és sárga, bordó, vörös, rozsdabarna színekben pompázva várják a még hidegebb időt. A téli hidegben aztán a maradék lombjuktól is megszabadulva, teljesen csupasz ágakkal várják a tavaszt, amikor pedig ismét kirügyezhetnek és kipattinthatják a virágaikat is újra. Az ősz festői Az ősz különlegessége minden korszakban megfogta a képzőművészeket. A meleg árnyalatú színek kavalkádján kívül számtalan témát szolgáltattak az alkotáshoz az ilyenkor érő gyümölcsök, a szőlő és a belőle készülő bor, az eső, az erdő és állatai és az ebben az időszakban zajló mezőgazdasági munkák. Magyar és külföldi festők egyaránt szívesen választották és választják mostanában is témának az őszt, igazán nincs nehéz dolgunk, ha remek példákat szeretnénk felsorolni. Claude Monet Az élményfestés foglalkozásaink egyik legnépszerűbb alkotója Claude Monet, akit közvetve az impresszionizmus, mint művészeti irányzat névadójaként is ismerhetünk. 1872-ben festette meg az ’Impresszió, a felkelő nap’ című képét és

Olvass tovább »

Élményfestés, mint céges rendezvény

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a céges csapatépítő programok, mert arra már sok munkáltató vagy főnök rájött, hogy jól együtt dolgozni azok az emberek tudnak, akik a munkafolyamatokon és a napi rutinon kívül egy kicsit többet is tudnak egymásról. A motiváltság is könnyebben megtartható, ha néha mindenki megengedheti, hogy egy kikapcsolódjon és ha feladatról van szó a csapatépítés közben, az legyen a kreativitást serkentő és a szokásostól eltérő élményeket adó dolog. Az élményfestés nagyon is megfelel az efféle szempontoknak, ezért is javasoljuk felnőtteknek is születésnapi programként vagy akár céges csapatépítésre is, mint kreatív tevékenységet. A csapatépítés célja A csapatépítő rendezvények lényege az volna, hogy az egy helyen, egy csapatban dolgozó munkavállalók közötti kommunikáció és kapcsolat javuljon, a bizalom elmélyüljön, a cég és az egymás iránti lojalitás erősödjön. Ha ezekben eredményeket tudunk elérni, akkor az kihat a cég teljes működésére, hiszen csökken a fluktuáció, azaz a munkavállalók hosszú távon maradnak és a jobban összeszokott munkahelyi csoportok hatékonyabban tudnak együtt dolgozni. Egy jó csapatépítő program az új munkavállalók beilleszkedését is segítheti a számukra új környezetbe, ismeretségeket is könnyebben tudnak kötni a kötetlenebb keretek között, mint a munkahelyi szabályozott légkörben. A munkavállalók közötti személyes kapcsolat Fontos, hogy a munkavállalók között ne csak

Olvass tovább »

Szarvasos festmények

Az év hűvösebb felében és a karácsony közeledtével mindig több figyelem irányul a szarvasokra, mert az ünnephez, a téli tájhoz kapcsoljuk ezeket a csodálatos állatokat. Ugyanakkor a szarvasbőgés és az egymásnak csapódó agancsok zaja már az őszi erdő csendjét felverik. Télen pedig, az ünnepek közeledtével a szarvasok a Mikulás érkezése és a karácsony kapcsán is felbukkanó szereplők. Dekorációként, hangulatelemként is sok otthonnak válnak díszévé ebben az időszakban. Mit tudunk a szarvasokról? A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat. A szarvasok legtöbb faja – az őzekkel együtt – a szarvasfélék családjába tartozik. Egyes nyelveken egyazon szó jelöli a szarvast és az őzet is. A magyar nyelvben a szarvasmarhához hasonlóan a szarvas hímjét bikának, a nőstényét tehénnek, a kicsinyüket pedig borjúnak nevezzük. A szarvasbika legfeltűnőbb testi jellegzetessége természetesen az agancsa. A rénszarvasnál a tehénnek is van agancsa, a többi szarvasfajnál pedig csak a bikának. A Kárpát-medencében ma élő két szarvasfaj közül csak a gímszarvas őshonos. A dámszarvas (vagy más néven dámvad) betelepítéssel került a régióba, amely esemény pontos időpontja vitatott. Európa, Ázsia és Amerika északi vidékein él a hatalmas termetű jávorszarvas és a háziállatként is tenyésztett rénszarvas. Indiában a pettyes szarvas, az amerikai földrészen pedig a fehérfarkú szarvas a leggyakoribb.

Olvass tovább »