Kiállítás ajánló – Szecesszió, Art Deco, Népművészet

Egy csodálatosnak ígérkező kiállítás nyílik meg 2024. január 31-én a Hagyományok Házában.

Művészetek női szemmel

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével kívánják a kiállítás szervezői megeleveníteni, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.

Műveikkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat. A gyűjteményes tárgyak párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége.

A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet).

Kiállításmegnyitó és tárlatvezetés

A kiállítás ötletadója és főkurátora Dr. Czingel Szilvia és a kurátor Üveges Krisztina

A kiállításmegnyitó 2024. január 31-én 17 órakor lesz, a kiállítást megnyitja dr. Török Petra a Petőfi Irodalmi Múzeum általános főigazgató helyettese.

A kiállítás megtekinthető 2024. január 31. és június 22. között az épület nyitvatartási idejében a Hagyományok Háza Kallós Zoltán Kiállítóterében.

Tárlatvezetések is lesznek, melyek időpontjai a következők:

Február 10. Szombat, 10:30
Február 29. Csütörtök, 17:00
Március 21. Csütörtök, 17:00
Március 23. Szombat, 10:30

Jó szívvel ajánljuk a gyűjteményt megtekintésre, akár vezetett keretek között. Aki pedig megihletődik, és alkotni vágyik, szeretettel várjuk egy élményfestésre a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba!

Blog

Graham Gercken képek a KreatívLigetnél

Amikor az élményfestés alkalmainkon elkészíthető festményeket válogatjuk, mindig szem előtt tartjuk azt, hogy a kortárs festészetből is meg tudjuk mutatni az értékes és jól reprodukálható darabokat. Így kerültek bele a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába Graham Grecken ausztrál származású kortárs festőművész képei. Az autodidakta festő A festészetben az évszázadok alatt hatalmas tudás és tapasztalat halmozódott fel. Ezeket a korszakoknak megfelelően műhelyekben, iskolákban, művészeti akadémiákon igyekeztek is továbbadni a következő generáció művészeinek. Emellett természetesen minden kornak megvoltak az önfejlesztéssel tanuló művészei, akik közül néhány ismertebb festőművészről már egy korábbi bejegyzésünkben is olvashattatok. Az 1960-ban Queensland-ben született Graham Grecken is önmagát képző és fejlesztő festőművész. Mostanra – a már több mint 30 éve tartó aktív, festészettel töltött idő után – több rangos művészeti díjat is a magáénak tudhat. Karrierje kezdetén még inkább a megélhetés motiválhatta az alkotásban. 24 éves korában a Sydney-től mintegy 50 km-es távolságra található Kék-hegységbe költözött és az elkészült képeit az arra járó turistáknak értékesítette. Graham Grecken tájképfestészete Minden művésznek megvannak azok a témakörei, amelyek közegében a legotthonosabban mozog és ezáltal ezekben a legsikeresebb. Aki remekbe szabott tájképeket fest, nem biztos, hogy portré ábrázolásban is ugyanolyan jó és fordítva. Graham Grecken művészete a tájképfestészetben tudott kiteljesedni. Ebben a

Olvass tovább »

Fessünk együtt téli tájat!

Mostanában egyre kevesebbszer örvendeztet meg minket az időjárás egy igazán kiadós havazással. Olyannal főleg ritkábban, amely megmaradna pár óránál tovább, esetleg több napig is. Így tehát nem csoda, hogy az igazi téli hangulatra mindenki ki van éhezve. A hó csillogó fehérségében és a jég áttetsző tömegében könnyű meglátni a tiszta szépséget. Havas tájképekben akár egész évben gyönyörködhetünk a falunkon, ha éppen úgy tartja kedvünk. Akár saját festményünk is lehet ilyen témában, mert kereshetünk egyet a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatában és elmehetünk egy élményfestésre. Elég régóta közkedvelt témának számítanak a téli tájképek a képzőművészetben. A „kis jégkorszak” idején nem is kellett az alkotóknak messzire mennie egy kis ihletért. Hiszen a havas látkép Európa középső sávjában is olyan jellemzője volt a téli időszakoknak, mint napjainkban csak jóval északabbra. Téli tájak a festményeken Olyan festőket gyűjtöttünk össze most, akik nem mindannyian a havas tájak ábrázolásával vívták ki maguknak a hírnevet. Nem mehetünk el azonban ezen művészek téli hangulatú képei mellett sem szótlanul. Ezek is olyan értéket képviselnek az egyetemes művészettörténetben, amely nélkül határozottan kevesebb lenne az életünk. Hendrick Avercamp A saját idejében sem volt és később sem lett olyan híres, mint más holland festők, mint például Rembrandt vagy Vermeer, de a

Olvass tovább »

Élményfestés – Felhők

Felhőket festeni egyáltalán nem könnyű dolog. A felhők sosem egyszínűek és a látszólagos felületükön sokféle fényhatás érvényesül egyszerre, attól függően, hogy milyen napszak van, illetve, hogy süt-e a nap és ha igen, akkor a fénye milyen szögből és irányból éri el a fodros-bodros égi képződményeket. Az óvodás korú gyerekek sokszor kéknek festik vagy színezik a felhőket a fehér papíron, ami végül is nem rossz megoldás, csak éppen semmi köze a valósághoz. Ha igazán szép felhőket szeretnénk festeni, nem árt, ha egy kicsit arról is tájékozódunk, hogy milyen sokfélék is lehetnek. A felhők típusai A felhők a levegőbe felszálló vízpárából kialakuló, a légkörben lebegő apró vízcseppekből és/vagy jégkristályokból álló halmazok, amelyekből többféle halmazállapotú csapadék, eső, hó vagy akár jégeső is keletkezhet. A talaj közelében lévő felhőket ködnek nevezzük. A felhők fajtáinak leírását legelőször Jean-Baptiste Lamarck francia természettudós publikálta az 1802-ben megjelent Meteorológiai Évkönyvben. Ebben a leírásban Jean-Baptiste öt alaptípust különböztetett meg, majd ezt később 12-re bővítette. Ugyanebben az évben egy angol műkedvelő meteorológus, aki először gondolt ki a felhőfajtáknak nevet is, 7 alaptípus szerint osztályozott. Majdnem 100 évnek kellett eltelnie, hogy aztán Münchenben az 1891-es nemzetközi meteorológiai konferencián létrehozzanak egy bizottságot, amelynek feladata egy felhőatlasz elkészítése volt. Az első atlaszt

Olvass tovább »