Élményfestés tavaszváró hangulatban

Így tél vége felé jön el az az idő, amikor már nem csak a farsang és a busójárás szól a téltemetésről, hanem az ember gondolatai és vágyai is egyre inkább a tavasz körül forognak. Sokan várjuk már nagyon a hideg időszak végét, még akkor is, ha megvannak a télnek is a maga szépségei. A tavasz jót tesz a lelkünknek. A megújulást, a több napsütést, a természet ébredését és sok virágot hoz magával.

 

Mi a tavasz?

A tavasz a mérsékelt éghajlatú övezet egyik évszaka, a négy közül. A trópusi éghajlatú tájak ugyan nagyon egzotikusak és a maguk nemében szépek is, de arrafelé sajnos ez az évszak egyszerűen nem létezik. A tavasz arról ismerhető meg, hogy ilyenkor felélénkül az élővilág, virágba borulnak a növények, zöldellenek a mezők és lombot növesztenek az erdők. Mi emberek is felébredünk egyfajta téli álomból, és fokozott igényünk támadhat az alkotásra, a környezetünket szebbé varázsoló tevékenységekre.

Földünk északi féltekéjén a március, az április és a május, a déli féltekén pedig a szeptember, az október és a november a tavaszi hónapok.

 

A tavasz igazi kezdete

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart. Tehát az északi féltekén megközelítőleg március 21-től június 21-ig, a déli féltekén pedig szeptember 23-tól december 21-ig örülhetünk ennek az évszaknak.

Tavasszal emelkedik az átlaghőmérséklet nappal és éjszaka is, de az is sokszor előfordul, hogy szeszélyessé és kicsit kiszámíthatatlanná válik az időjárás. Elvileg ebben az évszakban esik a legtöbb eső, a magasabban fekvő területeken pedig fokozatosan elolvad a hó és a jég. Emiatt a folyók és a patakok megduzzadása, esetenként medrükből való teljes kilépése is erre az időszakra tehető. A vándormadarak, amelyek a hűvösebb idő megérkeztével elvándoroltak melegebb éghajlatra, általában ilyenkor visszatérnek a fészkelőhelyeikre.

Nálunk a tavasz létezésében fontos szerepet játszik, hogy a mérsékelt éghajlati öv része vagyunk. A trópusokon egyáltalán nem létezik ilyen évszak. A tavaszi felmelegedésben nagy szerepet játszik a napsugarak nagyobb beesési szöge, valamint a téli időszakhoz képest a napsütéses időtartam növekedése és az éjszakai időszak rövidülése.

 

Tavaszvárás a különböző népeknél

A farsang a tavaszvárás ősi időktől létező örömünnepe. Jellemzően az evés, az ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások ideje. A hedonista mulatságok elsődleges célja tulajdonképpen az, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék a hideg időszak után.

A téltemető-tavaszváró mulatozás hagyománya számos európai országban elterjedt volt már a régi időkben is. Nálunk Magyarországon csak a középkorban honosodott meg. Számos hatás érvényesült a hazai szokások kialakulásában. A városi polgárság és a falusi lakosság esetében a német, míg az arisztokrácia körében inkább az olasz és a francia hatások erősödtek meg.

Az álarcos mulatságok eredete egészen az ókorig nyúlik vissza. A görögök minden tavasszal ünnepséget rendeztek a bor istene, Dionüszosz tiszteletére. A rómaiak átvették ezt a szokást, őnáluk Bacchus volt a boristen, az ő tiszteletére megtartották a Bacchanaliát. Az ünnepségek egy teljes hétig is eltartottak. A mulatozás során a szegényeket is megvendégelték, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. A programokat nagyszabású gladiátor viadalok is színesítették. A ’carneval’ szó jelentésének magyarázata is ebben az időszakban keresendő. A „carne vale” egy latin kifejezés, amelynek jelentése: búcsú a hústól. Egy másik szómagyarázat szerint azonban a Róma utcáin az álarcos menet által végigtolt szekér nevéből, a ’carrus navalisból’ alakult ki végül a mi nyelvünkben is előforduló karnevál szó.

Magyarországon jellemző farsangi szokás az úgynevezett maszkos alakoskodás, ezek közül is a legismertebb: a mohácsi busójárás. Az igazi busó öltözet részei: a szőrével kifelé fordított bunda, a szalmával kitömött gatya, rajta pedig a gyapjúból kötött harisnya. A bundát öv vagy marhakötél fogja össze deréktájon, amelyen egy marhakolomp lóg. Van még egy kereplő vagy egy soktollú, fából készült buzogány, amelyet a busók a kezükben tartanak és zajonganak is a sikeres tél űzés érdekében. A fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc teszi fel a pontot az i-re, ami a hagyományos busó jelmezt illeti.

 

Tavasz a képzőművészetben

A legtöbb ember által várva várt tavasz alkalmával a természet újjáéled, a fák rügyezni kezdenek, végre érezhető erővel süt a nap és ez minden élőlényre hatással van. Ez az évszak a művészek számára a reneszánsz kora óta állandó és kiapadhatatlan inspirációs forrást jelentett. A festőművészek képeikben a tavasz szépségét, a megújulást, a szerelmet és az évszakban rejlő sokszínű lehetőségeket ünneplik és mutatják meg a szemlélőnek is.

Híres tavaszi témájú képek

A reneszánsz korszak egyik nagy műve Sandro Botticelli Tavasz című festménye. A kép központi alakja Vénusz istennő, aki egy narancsligetben áll az érett gyümölcsökkel, a három grácia, Merkúr, egy kerub és Flora társaságában. A festmény harmóniát áraszt, igazi mestermű, amelynek értelmezése folyamatosan vitára ösztönzi a művészettörténészeket és a laikusokat egyaránt. Egyesek szerint a tavasz buja növekedésének allegóriája a festmény, mások inkább a szerelem eszményét látják benne.

Claude Monet Gyümölcsös tavasszal című festményét tartják sokan a tavaszi impresszionista képek közül a legjobbnak. A kép a festőművész Giverny-ben álló házának kertjét mutatja be. 1886-ban a gyümölcsösben festette le a jelenetet, az almafa virágzó lombjai alatt ülő női alakkal. Hogy ki is pontosan a nőalak, azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal. Sokak szerint a művész akkori szeretője, Suzanne Hoschedé lánya, akinek anyja lett később a művész második felesége.

 

Tavaszi képek a KreatívLigetnél

Készen állunk a tavaszra az élményfestés alkalmakon elkészíthető képekkel is. Több tavaszi tematikájú festményt válogatunk be a KreatívLiget Élményfestő Stúdió kínálatába, amelyeket a Helyszíni élményfestések menüpontban találsz meg.

Válaszd ki a neked tetszőt és gyere el hozzánk festeni! Szeretettel és csodás, tavaszi hangulatú képekkel várunk mindenkit.

Blog

Élményfestés a gyerekkel

Lassan a végéhez közeledik a nyár, de még maradt pár nap, hogy az iskola- és óvodakezdés előtt feltankoljunk élményekkel. A gyermekpszichológusok egyetértenek abban, hogy csemetéinknek többet adunk azzal, ha drága játékok helyett intimitást és élményt biztosítunk. A nyári szünetben szülőként több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a nap ne csak az intézménybe való reggeli rohanásról, a fáradt hazaútról, a gyors vacsoráról és fürdésről, a sebtiben elmondott esti meséről és jó éjt pusziról szóljon. Természetesen a hétköznapok szoros üteméről nem tehetünk, de ebbe is bele lehet csempészni élményeket és sok meghitt pillanatot.   Élmények a mindennapokban Nem kell képzett animátornak lennünk, hogy a megszokottan induló napokon is történjen valami élményszámba menő esemény. Összegyűjtöttünk nektek néhány ötletet a hétköznapok élménydúsabbá tételéhez. Aszfaltkrétával titkos jeleket, üzeneteket írni a járdára a később hazaérkező családtagnak izgalmas elfoglaltság. Ez egy olyan kis családi titokká válhat, amire később jólesően gondolunk vissza valamennyien. Krétát egyébként mi magunk is készíthetünk egy ráérősebb hétvégén a kölykökkel. Különösen akkor érdemes belefogni a kréta készítésbe, ha óvodás gyermekünket nem igazán lehet egyébként rajzolós tevékenységbe bevonni. Egy saját maga által készített krétát viszont szinte biztosan ki fog próbálni. A gyurma főzés sem egy nagy ördöngösség, néhány otthon is fellelhető, filléres alapanyagból nagyon jól formálható

Olvass tovább »
A nő

Híres és kevésbé ismert női festők

Még a legtájékozottabb művészetkedvelők is zavarba jönnek, ha olyan nőket kell felsorolniuk, akik a festészet területén maradandót alkottak. A XX. század időszakából még biztosan eszünkbe jutnak női festők, de ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy válhatunk egyre bizonytalanabbá, hogy egyáltalán voltak-e a régebbi korszakokban olyan hölgyek, akik a festészetben találták meg a hivatásukat. Biztosan állítjuk, hogy minden korban voltak női festők és persze az is bizonyos, hogy nem mindegyiküknek maradt fenn a neve vagy a képei az utókor számára.  Ezzel a bejegyzéssel azt szeretnénk elérni, hogy akiket viszont név szerint ismerhetünk, kerüljenek bele minél több műértő látókörébe és a festményeik váljanak az érdeklődésük tárgyává. Születési dátumaik szerinti sorrendben íme a női festők, akik közül nem mindegyik lesz ismerős, de reméljük fel tudjuk kelteni olvasóink érdeklődését irántuk és lesz olyan, aki még jobban utána fog járni a történetüknek és a munkásságuknak.   Caterina van Hemessen (1528 – 1588) Úgy tűnik, hogy Caterina volt az első nő, aki ráírta a saját nevét a festményére. A kép ráadásul azért is különleges, mert a művésznő saját magát ábrázolta festés közben. a pontos ráírt szöveg szerint: „Én, Catharina van Hemessen 1548-ban festettem le magam, 20 évesen.” Ez azért is érdekes momentum, mert ezzel a képpel

Olvass tovább »

Híres magyar festők – Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

Több olyan festészettel kapcsolatos téma van, amely folyamatosan foglalkoztat bennünket, mert érdekes és sokszínű. Ezért is szeretjük olvasóink és követőink elé tárni ezeket. Ilyen témakör a magyar festőkről indított sorozatunk is. Eddigi bejegyzéseink során Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József és Ferenczy Károly munkásságáról írtunk részletesebben. Ebben a bejegyzésben egy olyan festőről lesz szó, akiről a művészként használt neve alapján elsőre senki nem gondolna magyar származásra. Victor Vasarely életműve a mai témánk. Ő volt az a képzőművész, akit az utókor már úgy emleget, hogy az optikai festészet atyja.   Néhány furcsaság Vasarely-vel kapcsolatban A legtöbb forrás szerint 1908. április 9-én született Pécsett, de van olyan életrajzi írás, ahol 1906-ot írnak. A másik furcsaság pedig a neve. Vásárhelyi Győzőként maradt fenn, azonban úgy tűnik, hogy a születésekor még Csiszár Győző néven anyakönyvezték, az édesanyja után, akit Csiszár Annának hívtak. Ez valószínűleg azért történt így, mert a szülei nem voltak házasok, és ő így az akkori szóhasználat szerint törvénytelen gyermek volt. Amikor két évvel később a család Budapestre költözött, a kis Győző már a Vásárhelyi vezetéknévvel érkezett.   A kezdeti évek 1925-ben, a középiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetem orvosi karának esti tanfolyamait kezdte látogatni, közben pedig egy laboratóriumi eszközöket

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü