Kiállítás ajánló – Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény

2024. március elsejétől újra látogatható a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény Budapest VII. kerületében, a Nefejelcs utca 26. szám alatt.

Róth Miksa, a kiváló és megbecsült iparművész számos budapesti köz- és magánépület díszítésében vett részt. A Nefelejcs utcai ingatlant – amelyből mára emlékház lett – 1910-ben vásárolta: az utca felé néző épületben a családi otthon kapott helyet, az udvari épületben pedig a műhelyek, ahol a szebbnél szebb üvegfestmények és mozaikok készültek. Néhányat ezek közül kiállítva is láthatunk, a lakás eredeti állapotban megőrzött három szobája pedig egy kis időutazás a megbecsült művész-polgár otthonába.

 

Az épület története

A Nefelejcs utca 26. szám alatti épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Róth Miksa 1911-ben vásárolta meg, majd Pecz Samu tervei alapján építtette át a saját igényei szerint. Ekkor emelték a belső udvarban a három szintes épületet is, a műhelyek számára.

Az épületek a második világháború során előbb német, majd szovjet katonai térképészeti irodának adtak helyet. 1948-tól a Honvéd Petőfi Akadémia működött itt, ahol politikai tiszteket képeztek a Magyar Néphadsereg számára. Ezután az Országos Szakipari Vállalat műhelye lett, aztán szükséglakásként szolgált. Közben az épület állapota egyre jobban leromlott. Az utcai épületrész emeletén három szobát hagytak meg az államosítás után Róth Miksa özvegyének, Walla Jozefának valamint Erzsébet, Amália és József nevű gyermekeinek.

A család a rendszerváltás után – részben Ráday Mihály városvédő közbenjárására – az apa hagyatékát Erzsébetvárosnak ajándékozta, hogy szülőházukból Róth Miksa Emlékház nyíljék. A múzeum hosszú előkészítő munka után végül 1999 novemberében nyílt meg először a látogatók számára.

 

A Róth Miksa Emlékmúzeum

Az utcai épület első emeletén két állandó kiállítást alakítottak ki. Az egyik a lakásmúzeum, a másik pedig Róth Miksának a család birtokában maradt legfontosabb üvegfestményeit illetve mozaik alkotásait bemutató rész.

A ház tetőterében a múzeum kisegítő helyiségeit alakították ki. Irodák, műtárgy-raktár, restaurátor-műhely kaptak itt elhelyezést. A földszinten 2005 szeptemberében nyílt meg az időszaki kiállítások terme, valamint a Róth Miksa egykori dolgozószobájából kialakított „Róth Szalon”.

Az udvari épület, az egykori alkotóműhely emeletén 2015 őszén Róth Miksa tanítványainak és követőinek műveiből látható kiállítás.

 

Róth Miksa élete és munkássága

A híres üvegfestő és üvegmozaik művész 1865. december 26-án született Pesten. Apja és nagyapja szintén üvegművészettel foglalkozott, ezért szinte adta magát, hogy ő is ezt a hivatást választja. Róth először az édesapja műhelyében, majd külföldön tanulta az üvegfestés művészetét. 1885-ben alapította első saját műtermét, majd több józsefvárosi helyszín után 1911-től 1939-ig az erzsébetvárosi Nefelejcs utca 26-ban működött a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézet. Ebben a műhelyben született meg csodálatos alkotásainak többsége, historizáló, majd később elsősorban szecessziós stílusban és itt alakították ki az utókor számára látogatható emlékházat is.

Munkáinak nagy része Budapesten látható, de sajnos több üvegablaka elpusztult (például a ferencvárosi Örökimádás-templom, vagy a Törley-mauzóleum ablakai). A fővárosi festett üvegablakai és mozaikjai jelentős közintézményeket, templomokat, iskolákat, villákat, bérházakat ékesítenek. Ezek közül kiemelkednek az Országház, a Magyar Nemzeti Bank, a Zeneakadémia, a Gresham-palota, a Szent István-bazilika, a Postatakarékpénztár, a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnája, a Magyar Országos Levéltár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Rózsák terei Szent Erzsébet-templom üvegablakai.

Budapesti mozaikalkotásai közül a Széchenyi gyógyfürdő, a kőbányai Szent László-plébániatemplom, a Kerepesi temető Deák- és Kossuth-mauzóleuma, valamint árkádjainak kupolái és a Népszínház utcai Polgári Sörföző bérház emelhetők ki.

Érdemes nem csak a kiállítást, de az említett épületeket is felkeresni egy-egy szép tavaszi séta keretén belül. Szervezett sétákhoz is lehet csatlakozni, amelyeket több ilyen profilú cég kínálatában meg lehet találni.

Blog

Élményfestés felnőtteknek

Az alkotás egy semmihez sem hasonlítható kreatív elfoglaltság, amely azon túl, hogy értéket teremt, a folyamat külön is értékes. Hiszen közben is nagyon jól érezheti magát, aki benne van az élményben. Ami még jó hír, hogy bármely korosztály számára elérhető, egyáltalán nem csak a gyerekek és a fiatalok számára élvezet egy saját alkotás létrehozása és a fejlődés ezáltal. Alkotni lehet spontán, önmagunktól vagy valamilyen környezeti behatástól megihletve, de az is teljesen rendben van, ha valaki úgy tanul meg festeni, hogy egy már korábban elkészült képet másol le. Ezzel tulajdonképpen begyakorolja a mozdulatokat, az ecsetkezelési technikákat és a színkeverési trükköket. Még a legnagyobb festők között is találunk olyanokat, akik – főleg a pályájuk elején – már korábban is létező festményeket másoltak. Ők ezt a tevékenységüket egyáltalán nem szégyellték. Tisztában voltak vele, hogy ez is lehet a tanulás egyik módja, ráadásul annak meglehetősen hatékony.   Az élményfestés lényege Sokan gondolnak úgy a művészeti tevékenységekre, hogy az tőlük valami távol álló dolog, ők ahhoz nem értenek, művelni nem tudják és egyébként is. Tulajdonképpen időrablás az egész, mert nem hasznos és nem tudunk a segítségével fejlődni. Nálunk a KreatívLigetnél mindannyiunk fontos küldetése, hogy bebizonyítsuk ennek az ellenkezőjét és azt, hogy bármelyikünk tud értéket teremteni,

Olvass tovább »
Híres virágos festmény

A 8 leghíresebb virágos festmény

Virágokat festeni és rajzolni egészen hamar „megtanulunk”. Kisgyermekként az egyik első olyan motívum, amelyet szerepeltetni tudunk a saját műveinken. A népi művészeti ágaknál is sokféle módon előfordulnak a virágok, legyen az akár díszítőfestés egy tárgyon, egy hímzés a ruházaton vagy valamilyen lakástextilen. A virágok sokfélesége a természetben lenyűgöző. Mint látvány és mint ihletadó vagy „alapanyag” a legszebb festményekhez. Minden kornak és stílusnak megvoltak a maga virágcsendéletei vagy más olyan alkotásai, amelyeken valamilyen formában megjelennek a virágok. Ezek közül a nagyszerű művek közül választottunk ki most 8-at, amelyek talán a leghíresebbek, de mindenképp egytől egyig kiemelt figyelemre méltóak.   1. Claude Monet – Vízililiomok (Tavirózsák) Tulajdonképpen nem is egy képről van szó, hanem egy teljes sorozatról, amelyek Monet leghíresebb képei közé tartoznak. Összesen mintegy 250 festményt készített erről a csodás témáról. Kevesen tudják, hogy Monet szenvedélyes kertész volt és amikor a sikeres festményeladások lehetővé tették a számára anyagilag, vásárolt egy telket, amin egy tó is volt, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy gyönyörű kertet varázsoljon belőle. Ez a tó és kert lett később festményeinek fő témája is. Élete utolsó 30 évében a saját kertje lett a fő művészi témája, itt festette a vízililiomokról szóló sorozatát is. Monet tavirózsás festményei megtalálhatók a

Olvass tovább »

Élményfestés – Nyírfák

Egy korábbi bejegyzésben már fontos szerephez jutottak a fák, amikor arról írtunk, hogy milyen jelentéssel bírhat a fa, mint szimbólum. A mindennapokban és a földi ökoszisztémában is különleges jelentősége van a fáknak. Erről szólt a bejegyzésünk az erdőkről. Az egyik olyan fatípus pedig, amely a külső jegyei alapján különösen egyedi mintázatot mutat és ezáltal feltűnőbb, „fotogénebb”, festményen is jó hangulatú háttere bármilyen ábrázolása, az a nyírfa.   A nyírfa A nyír közepes méretű fáiról felismerhető, lombhullató fafajta, magyar nevét a vesszőkön képződő bibircseiről kapta. Kérge fehér színű, helyenként feketés foltokkal, míg ágai lecsüngenek. Levelei háromszög alakú, többszörösen fűrészes szegéllyel rendelkeznek, melyek ősszel sárga színűre változnak. Barkavirágzata van, melyből a könnyű magokat beérésüket követően a szél messzire hordja. Számos madárfaj és egyéb állatfajok otthona a nyírfaerdő, és a fákon számos rovarfaj telepedik meg. A nyírfaerdők a szellős, félárnyékos mivoltukból kifolyólag gazdag aljnövényzettel és fejlett cserjeszinttel rendelkeznek. A közönséges nyírfát gyakran ültetik kertekbe, parkokba díszfaként, valamint a faipar kedvelt alapanyaga, egyebek mellett tüzelőnek, lóversenypályákon akadályok alapanyagaként, továbbá seprűnyélnek is felhasználják. Erdészeti szempontból azonban gyomfának tekintik. A nyírfa számos részét felhasználja a hagyományos természetgyógyászat, mivel a kéreg triterpént tartalmaz, aminek gyógyító hatását már régen felismerték.   A nyírfa gyógyhatása Leveleit június-július folyamán gyűjtik.

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü