Élményfestés – Nőnap

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án ünnepelünk meg. Ugyanis 1857-ben ezen a napon New Yorkban csaknem negyvenezer munkásnő sztrájkolt, hogy a férfiakkal egyenlő bért kapjanak, valamint munkaidő-csökkentést kértek. Tehát a nőnap munkásmozgalmi eredetű, azonban manapság sok civil szervezet szót emel a nők elleni erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és minden más, nők ellen elkövetett erőszak ellen ezen a napon.

A nőnap megálmodói egy tisztelgésnek szánták ezt a napot azon nők előtt, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért nem féltek felemelni a hangjukat.

Tüntetés a választójogért

A Nemzetközi Nőnapot először 1917. március 19-én ünnepelték meg. Ebben a megemlékezésben Ausztria, Dánia, Németország és Svájc vettek részt. Az ezen a napon szervezett tüntetéseken és felvonulásokon sok férfi is tiszteletét tette. A cél elsősorban a nők választójogának megszerzése volt. A női választójog Finnországban 1906-tól lett elérhető, Oroszországban 1917-től, Németországban pedig 1919-től. A franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború után lehettek választópolgárok, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.

A magyar nők választójogának története

Magyarország is azon nemzetek közé tartozik, akik a 20. század elején tették lehetővé a nők számára a szavazást. 1919 őszén a Friedrich-kormány által hozott törvény kimondta, hogy választójoga van minden olyan férfinak és nőnek, aki a 21. életévét betöltötte, aki legalább 6 éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van. A nők esetében azonban volt egy kitétel, ami a férfiaknál nem. Csak az szavazhatott, aki tudott írni és olvasni.

Bár ez a törvény még mindig hátrányosan diszkriminálta a nőket, de a korábbi felfogáshoz képest jelentős előrelépésnek számított. Az 1848. évi V. törvénycikk a nőket a választójogból egyértelműen kizárta. A törvény előírta, hogy a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok nem kaptak választójogot. Ahogyan a nők sem…

1867 után, a Kiegyezést követő években a nők választójoga többször is szóba került, azonban minden alkalommal hangos nevetés fogadta az ötletet az országgyűlésben. A századforduló azonban meghozta a szemlélet lassú változását is. 1895 után vált lehetővé, hogy a nők is részt vehessenek egyetemi képzésben. Bölcsésznek, orvosnak, gyógyszerésznek tanulhattak. Ez az akkori feminista mozgalom áldozatos munkájának volt köszönhető.

1919 után még többször változott a nők választó jogának feltétele. 1922-ben a férfiak 24 éves koruk után szavazhattak, míg a nők csak akkor, ha betöltötték a 30 évet. Ráadásul, míg a férfiak választójogához elegendő volt a 4 elemi elvégzése, addig a nőktől hat elemi elvégzését várták el. A 4 elemivel csak abban az esetben szavazhattak a nők, ha férjezettek voltak és volt már három gyerekük, vagy saját keresetükből tartották el magukat.

Az általános, egyenlő és titkos választójogra egészen 1945-ig kellett várni, a korhatár innentől nőknél és férfiaknál egyaránt 20 év volt.

A nőnap napjainkban

Sokan a nőnapot kommunista ünnepként tartják számon, így erre hivatkozva nem szívesen emlékeznek meg róla. Az igaz, hogy a Rákosi-korszakban tették szinte kötelezővé az ünneplését. Az is visszásnak tűnik, hogy abban a korban a nőknek még nehezebb volt a saját álmaik, igényeik, karriervágyaik után menni, mint manapság. Az állami ünnepségeken pedig apáskodó férfiak jóindulatú szexizmussal átszőtt beszédeket tartottak, a nők kaptak egy csokor virágot, majd másnaptól ugyanúgy nehezített pályán kellett élniük az életüket tovább.

Azonban a nőnap nem erről szól elsősorban, ahogy a fent bemutatott történeti visszatekintésből is látszik. Ez a nap alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról, milyen nehézségek árán jutottak a nők választójoghoz és szerezték meg elvben az egyenlő esélyeket és lehetőségeket. Ugyanakkor még nem dőlhetünk hátra, hiszen továbbra is létezik üvegplafon, továbbra is sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket szerte a világban. Ezen a napon tehát érdemes a múlt sikereinek örülni és egyben a jövő feladatait számba venni. Egy szál virágnak pedig a nők többsége az év bármelyik napján örül, így a nőnapon is természetesen.

Ha Te szeretnéd virággal is kifejezni a nők iránti megbecsülésedet, akkor idén lépj át a megszokott sémákon és ajándékozz virágcsokrot – ezúttal festményen. Helyszíni élményfestő alkalmaink között számos virágot ábrázoló csendéletet találhatsz. Ha nőnap tiszteletére pedig egy csodás nőalakot festenél meg, akkor is jó helyen jársz. Helyszíni élményfestő alkalmaink és otthoni videós szettjeink között rengeteg gyönyörű, inspiráló nőt találhatsz.

Szeretettel várunk!

Blog

Élményfestés – Gustav Klimt

Klimt nevét és néhány alkotását általában még azok is ismerik, akiket egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkoztatnak a képzőművészettel és a művészeti stílusokkal kapcsolatos ismeretek. Sokak számára az ő neve összeforrt az osztrák szecesszióval, amelytől tényleg nem függetleníthető, de munkássága sokkal összetettebb és teljesen egyedi mintázatot mutat. Érthetjük ezt szó szerint is, hiszen a Gustav Klimt képeken megjelenő motívumok, anyaghasználat és ábrázolásmód összetéveszthetetlenül jellemzi a festőt. Persze akadtak és akadnak követői és másolói mindig, de azt a tudást és látásmódot, ami neki megadatott, nem lehet csak úgy lemásolni. A szecesszió, mint művészeti irányzat Klimt munkássága szempontjából is érdekes, ezért pár mondatban összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni róla. A szecesszió Az impresszionizmus mellett a szecesszió a másik olyan művészeti irányzat, amely a XIX. és a XX. század fordulóján az akkori akadémikus művészettől való tudatos elfordulást, a hazugnak gondolt neogótikus, neoreneszánsz és neobarokk stílusoktól való elszakadást jelenti, visszatérve a természetből elleshető motívumokhoz. Jellemző a stílusra a növényekből inspirált és a geometrikus mintákra épülő ornamentika, a hangsúlyos, élénk színek használata és az organikus formák előtérbe helyezése a szigorúan egyenes vonalak vagy a szabályos díszítőelemek helyett. A szecesszió építészei a lágy vonalvezetést és a lekerekített formákat alkalmazták a derékszögek és az egyenesek helyett.

Olvass tovább »

Újévi fogadalmak

Elérkezett az idei év vége és hamarosan kezdődik egy új. Ilyenkor sokan, sokféle fogadalmat tesznek, amelyeket sajnos elég gyakran hamar elfelejtenek. vannak akik egy ideig még próbálkoznak betartani az ígéreteiket, de ahogy halad előre az idő, egyre inkább elmúlik a lelkesedésük. Miért nem tudjuk betartani az újévi fogadalmainkat? Valószínűleg azért, mert az emberek olyan dolgokat akarnak magukra erőltetni, amelyeket nem is igazán éreznek a magukénak. Olyan is előfordul, hogy nem okoz semmilyen örömet a számukra a megvalósításuk. A másik probléma azzal van, hogy túl nagy célokat határoznak meg maguknak az újévi fogadalmat tevők, amely előtt már rögtön az elején megtorpannak. Pedig a legtöbbször egy kis erőfeszítéssel is sok mindenen lehetséges változtatni. A nagy változtatások és fogadalmak helyett jobb kisebb léptékben és kisebb célokban gondolkodni. Az így elért sikerek pedig elegendő motivációt adhatnak a folytatáshoz is. A rossz szokások elhagyása és a jó szokások beépítése a mindennapokba ne egy pár napos projekt legyen, hanem egy folyamat, amelyben több részre bonthatók a feladatok és így sokkal könnyebben teljesíthetők is. Idővel pedig észre fogjuk venni, hogy azok a változtatások, amelyeknek pozitív hatását érezzük, visznek majd előre a céljaink felé. Mitől jó egy újévi fogadalom? A leggyakoribb fogadalmak közé tartozik az életmódváltás,

Olvass tovább »

Élményfestés – A Hold

Az éjszakai égbolt legfeltűnőbb jelensége a Hold, amely egy égitest, Földünk állandó kísérője és mint ilyen, számtalan zeneművet, képzőművészeti alkotást és szépirodalmat ihletett. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, amelyet így alaposan meg tudtak figyelni a tudósok, a csillagászok és az érdeklődő amatőrök is az emberiség története folyamán, egészen a civilizációk kialakulásának a kezdetétől. A Hold az egyetemes kultúrában és a vallásokban Földünk égi kísérője az emberiség története során folyamatosan fontos szerepet töltött be a különböző kultúrákban. A korai időkben istenségként tisztelték. A Hold ciklusa lett az alapja az ókorban keletkezett legtöbb naptárnak és az ezekben szereplő ünnepnek. Az ókorban élt emberek a Holdat a halál és újjászületés, a termékenység és teremtés istenének és jelképének tartották. A legkorábbi időkben az ember a természeti jelenségeket természetfeletti erők érzékszervekkel is felfogható megnyilvánulásának tekintette, és ezzel együtt istenként tisztelte. Így a legfőbb égitest, a Nap mellett a Hold is istenséggé vált és szervesen beépült az ókorban létező többistenhívő kultúrákba is. A nyugati kultúra első holdistene a görög hitvilágból ismert Szeléné istennője volt. A Hold keringési idejének és a nők menstruációs ciklusának hasonlósága miatt az ókori kultúrákban nőneműként képzelték el a Holdat, az ikertestvérének tartott Napot pedig férfiként

Olvass tovább »