Amikor egy absztrakt képet szemlélünk és nem vagyunk igazán hozzáértők, a legnagyobb jóindulattal sem tudjuk azt mondani, hogy érték, amit látunk. Pedig elég lenne csak egy kicsit másképp hozzáállnunk… Most elmondjuk, hogy hogyan tehetjük ezt.
Az absztrakt jelentése és kezdetei
Egy kicsit messzebbről indulunk az elemzésben, hogy könnyebb legyen megérteni és ezáltal közelebb érezni magunkhoz az absztrakt ábrázolás lényegét. Az absztrakt egy melléknév, jelentése a szokásos formákat megbontó, a valóság összefüggéseivel nem törődő. Ez egy érdekes megközelítése a festészetnek egy olyan kultúrkörben, ahol évszázadok óta csak a valósághoz közelítő ábrázolásmód, a természet egyfajta másolása volt a képzőművészet egyedüli célja és eszköze.
A 19. század közepétől kezdődött a változás, amikor megjelent és fokozatosan egyre elterjedtebbé vált a fotográfiák készítése. Innentől kezdve a festészet felszabadult annak a „felelőssége” alól, hogy kizárólag a természet, a körülöttünk lévő világ és az emberek valósághoz minél inkább hasonlító ábrázolása legyen a célja, ezzel tulajdonképpen erősen korlátok közé szorítva a művészek fantáziáját. Ezek a korlátok eltűnőben voltak és egyre másra jelentek meg az új művészeti irányzatok, melyek közül az egyik az absztrakt festészet.
Az absztrakt megjelenése történelmi korokban
A történelmi visszatekintésben egy fontos pontot nem szabad figyelmen kívül hagynunk, mégpedig azt, hogy az absztrakt ábrázolásmód korántsem előzmény nélküli a világon. Ha térben és időben egyaránt elhagyjuk a 19. századi Európát, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt évszázadokban, sőt évezredekben mindig is létezett a nonfiguratív ábrázolás, ahol az alkalmazott színek, formák, minták és geometrikus elemek hordozzák a közölni kívánt jelentést. Ez adódhatott a vallás szigorú szabályrendszeréből (ilyen például az iszlám, ahol elvetik a figuratív megjelenítést), de abból az egyszerű igényből is, hogy az akkori művészek kifejezzék önmagukat és díszítsék tárgyaikat minden szemlélő és használó örömére. A díszítéseket megtalálhatjuk már az antik leleteken is, a görög tárgyakon ugyanúgy, mint a régi indiánok kultúrájában vagy az ősi kínai kerámiákon és porcelánokon.
Az absztrakt testet ölt
A modern kori absztrakt festészet közvetlen elődjének tekinthető a fauvizmus (fauvok = vadak), amely már a neoimpresszionizmust is elutasítja azzal, hogy ebben már a színek helyettesítik a kompozíciót, tudatosan alkalmazták az árnyalás nélküli, erős kontrasztokat, a sík, tiszta színű felületeket.
A nonfiguratív absztrakt festészet megszületése Vaszilij Kandinszkij orosz származású festő nevéhez fűződik, aki célul tűzte ki magának azt, hogy a festészet eszközeivel a zenéhez hasonlóan közvetlenül tudjon hatni az alkotást szemlélő emberek tudatalattijára és érzelmeire. Ezen szándéktól vezérelve a készülő képein tudatosan alkalmazta a színeket és a formákat, mint érzelmekkel telt egyszerű eszközöket, a valós környezet ábrázolásától egyre inkább elszakadva.
A szándék igazán előremutató volt abban az időben, de úgy tűnik, hogy mégis tény marad, hogy az absztrakt stílus 100 évvel a megszületése után, azaz napjainkban sem tekinthető teljesen elfogadottnak, a figuratív festészet pedig keresettebb és az aukciókon is magasabb árakat ér el. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az absztrakt festményeket kevesebben tudják értelmezni, miközben lehet, hogy elég lenne a saját érzelmeiket figyelni a kép szemlélése közben az erőszakolt értelem keresés helyett.
Más szemmel nézni
Egy absztrakt festmény szemlélőjének lenni tehát nem könnyű dolog, hiszen hagynunk kell, hogy átérezzük a kép tisztán érzelmi alapú közlésmódját. Valamiért ez a zenével kapcsolatban könnyen megy, de a vizuális élmény befogadásában még gyakorolni érdemes.
főoldal
események
kosár
menü