Élményfestés – Párizs

Az európai kontinens egyik legnépszerűbb városa Párizs, és nemcsak idegenforgalmi szempontból, hanem jellemző részleteivel ábrázolt képzőművészeti témaként is. Ez az a hely, ahol már hosszú évszázadok óta otthonra találhatnak szinte bármilyen művészeti ág művelői, legyenek akár írók, költők, festők, szobrászok vagy valamely színházi szakma képviselői. Nincs ez másként a XXI. században sem. Párizs mindenkit megihlet és magával ragad.

Párizs, mint festészeti téma

Franciaország fővárosába a XIX. század elejétől áramlottak a festők és más művészek. Fénykorát az 1870-es évektől az első világháború kitöréséig élhette meg, ez volt a boldog békeidők (Belle-Époque) névvel illetett kor. Ebben az időszakban a Montmartre negyedben élt többek között Claude Monet, Henri Toulouse-Lautrec, Pierre-Auguste Renoir, Vincent van Gogh, Pablo Picasso, Maurice Utrillo, Salvador Dalí és Munkácsy Mihály is.

A készülő festményekhez jó „alapanyagot” szolgáltatott a város és a benne élő emberek. A hangulatok és a színek buja kavalkádja Párizs, a táncosnők és a mulatók világa. A bohém életet élő művészek és modelljeik világa, akik az önmegsemmisítő életmódjuk ellenére végül maradandót alkottak, ezzel megmutatva a saját korukat az utókornak.

Párizs épületei festményeken

A festményen legtöbbször megörökített párizsi építmény természetesen az Eiffel-torony, ilyen témájú képet a KreatívLiget Élményfestő Stúdióban is készíthetsz, többféle változatban. Keresd az aktuális lehetőségeket a weboldalon!

Aki viszont mélyebben beleássa magát a témába, az rájöhet, hogy Párizs sokkal több, mint az Eiffel-torony. Az olyan híres és mindenki által ismert épületek, mint a Notre Dame székesegyház, a Sacré Coeur bazilika vagy a Szajna felett átívelő hidak szinte evidens, hogy témái lettek sok festménynek is, de az igazán autentikus képek a rejtett szépségekről készültek.

Ilyen például a Moulin de la Galette, az utolsó szélmalom a Montmartre-on, amely egyaránt megihlette Renoirt és Van Gogh-ot is.

Élményfestés és Párizs

Ha már jártál Párizsban, akkor azért, ha pedig nem jártál, akkor azért ajánljuk Neked szeretettel a párizsi témájú élményfestés foglalkozásainkat. Csodálatos romantikus képeket készíthetsz instruktoraink útmutatója alapján és végül egy olyan élménnyel is gazdagodhatsz, amelyre sokáig emlékezni fogsz, főleg, ha gyakran ránézel az elkészült festményre.

Keresd a Párizzsal kapcsolatos képeket az Események menüpontban, nézd meg az időpontokat és válaszd ki a Neked megfelelőt akár már ma! Szeretettel várunk a KreatívLiget Élményfestő Stúdióba egy 3 órás kreatív időtöltésre.

Blog

Festők fordulatos élete – Szinyei Merse Pál

Ha csak annyit mondunk, hogy Majális vagy hogy a Lilaruhás nő, akkor bizonyára sok olvasónk egyből tudja, hogy melyik festményekről van szó és talán beugrik nekik Szinyei Merse Pál festőművész neve is, akiről egy utcát Budapesten és az ott található gimnáziumot is elnevezték. Festészeti stílusnak, irányzatnak vagy mozgalomnak Szinyei nem lett névadója és a legnépszerűbb képei is csak évtizedekkel az elkészülésük után lettek igazán elismertek, mégis elmondhatjuk róla, hogy a magyar XIX. századi festészet egyik legfontosabb alakja volt ő. Az általa alkalmazott technika pedig az impresszionistákat megelőzve varázsolt pompázatos színeket, oldott körvonalakat és napfénytől sugárzó ragyogást a vászonra. Szinyei Merse Pál életének története Régi nemesi családból származott, mintegy 700 évre visszavezethető családfával. A XIX. századra nem számítottak különösebben vagyonosnak, de a fiatal Szinyeinek biztosan nem voltak anyagi gondjai. 1845. július 4-én született, a család harmadik gyermekeként, és őt követte még öt testvére, így összesen nyolcan nevelkedtek a jernyei családi kúriában. Eperjesen egy katolikus iskolában, majd Nagyváradon tanult, ahol aztán érettségi vizsgát tett és megalkotta első képeit, azaz elkezdett festeni tanulni. 1864-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult, ahol az egyik mestere az akadémikus Karl von Piloty volt. Szinyei művészetére erősen hatott Gustave Courbet friss természetszemlélete, akit az 1869-ben megrendezésre került

Olvass tovább »

Élményfestés – Világítótorony

Amióta az emberek a vizekre merészkedtek és elkezdtek hajókkal közlekedni, felmerült az igény azokra az irányjelzőkre, amelyek segítettek visszatalálni a kikötőkbe, illetve elkerülni a kiálló szirteket és zátonyokat. A világításról kezdetben tűzzel, a modern korban elektromos lámpákkal gondoskodtak. Világítótornyok már az ókorban is épültek, amelyek közül a legismertebb pharoszi (vagy más néven alexandriai) világítótorony. Magasságát nehéz megbecsülni, de az biztos, hogy 100 méternél magasabb volt. Még az is elképzelhető, hogy a 130 métert is elérte, ezzel a gízai nagy piramis és a Hafré-piramis után a világ harmadik legmagasabb épülete volt akkoriban. Az ókori világ hetedik csodájaként is szokás emlegetni. A torony fontosságát az ókorban jelzi az is, hogy a képe szerepelt a római pénzérméken, ahogyan napjainkban is szokás a forgalomban levő bankjegyeket, érméket híres épületekkel vagy jelentős személyek arcképével díszíteni. A világítótornyok romantikája és rémtörténetei A világítótornyok alapvető feladata a navigáció segítése, amivel néha életeket is mentenek. Vannak azonban köztük olyanok, amelyek ennél is többet nyújtanak, és a turisták kedvelt célpontjai. Romantikus helyszínek, ahol évről évre érdeklődő emberek ezrei fordulnak meg és készítenek csodálatos fotókat a naplementében. Nagyon sok olyan világítótorony van, amelyhez valamilyen történet is kapcsolódik, ezáltal még vonzóbbá téve a helyet. Előfordulnak kedves és romantikus történetek, de

Olvass tovább »

Élményfestés – Filmes inspirációk

A filmeket sokan szeretjük. Persze mindenkinek megvan a maga kedvence vagy legalább stílusa. Ebben is sokféle ízlés lehet és nagy különbségek abban, hogy kinek mi tetszik. Egy film viszont biztosan akkor mondható jónak, ha nem csak arra a másfél-két órára köti le e figyelmünket, amíg megnézzük. A jó film a moziból való kijövetel, a tévé elől való felállás után is velünk marad. Gondolkozunk rajta, megbeszéljük a részleteit a barátainkkal, fanatikusabb rajongók pedig kielemzik még a kosztümöket és a díszleteket is. Miért ne lehetnének a filmek és azok karakteres szereplői a festményeink inspirációi és meghatározó, fókuszban lévő elemei? Naná, hogy lehetnek, és előfordulhat fordított eset is, amikor egy festmény ihleti meg a filmrendezőket. Nézzünk néhány ilyet a cikk első felében. Festmények, amelyek filmjelenetet ihlettek A filmrendezők kedvelik a szépen megkomponált jeleneteket, amelyek kimerevítve úgy néznek ki, mint egy festmény. Előfordult már többször olyan is, amikor azért volt annyira szembetűnő a hasonlóság, mert a filmben elhelyezett képsort tényleg egy már korábban megfestett kép ihletett, sőt néhány esetben szó szerint lemásolták azt. A Jean-Auguste Dominique Ingres fürdőben mosakodó hölgyeket ábrázoló képe, amely a meztelen női háttal a középpontjában megjelenik Jean-Luc Godard Passiójáték című filmjében. Silvia von Harden dohányzó újságírót ábrázoló kávéházi portréja

Olvass tovább »