Élményfestés – Cseresznyevirágzás

A tavasz érkeztével virágba boruló cseresznyefák illatát és pompás kinézetét nem lehet elfelejteni, ha egyszer valaki megcsodálta a páratlan jelenséget. Nem csoda, ha a festőművészeket is megihlette a látványos és illatos esemény, amely minden évben kora tavasszal a természet ébredését jelzi a számunkra.

 

A díszcseresznye jellemzői

Az akár tíz méteresre is megnövő, széles koronájú, számtalan nemesített változatban fellelhető fának nemcsak az a különlegessége, hogy a rózsafélék családjába tartozik, hanem az is, hogy nincs termése. A díszcseresznyék különleges jellemzője, hogy a porzók és a bibék helyett is sziromlevelek nőnek, így sterilek, tehát nem hoznak termést. Kizárólag a virágaik miatt, dísznek tartják őket.

A cseresznye virága Japán nemzeti virága, számtalan zenei, képzőművészeti és irodalmi mű ihletője. A virágok színe napjainkra már igen széles skálán mozog. Nem csak hófehér és rózsaszín lehetséges, hanem a folyamatos nemesítéseknek is köszönhetően ezek mellett a sárgászöldtől kezdve jó pár színben felfedezhetőek még.

 

Turista látványosság Japánban

A japán szakura, azaz magyarul cseresznyevirág nemzeti szimbólum, amelyet az évente tartott Hanami, azaz magyarul virágnézés fesztiválokon ünnepelnek meg az emberek. Az esemény sok ezer turistát is vonz a szigetországba minden tavasszal.

A világunkban bekövetkező változásokat nemcsak az jelzi, hogy az apró virágok a szó szoros értelmében sokszínűek lettek, hanem az is, hogy az egykoron kifejezetten a gazdagok időtöltésének számító cseresznyevirág nézés ünnepe napjainkban már mindenki örömére szolgál.

Olyannyira így van ez, hogy Japánban szigetország szerte Hanami fesztiválok, baráti piknikek – énekkel és tánccal kísérve – szerveződnek a cseresznyevirágzás eseményének örömére. Talán az egyik legjobb Hanami élményt a Tokiótól kissé északnyugatra fekvő Mjógi-hegy lábánál szervezik. A több mint tizenötezer cseresznyefával büszkélkedő Cseresznyefalva, a „Sakura-no-Sato” terül el ezen a vidéken. Csodálatos fáival felkészülten várja a tavasz első hírnökeinek csodálóit.

Az egyetlen kérdés az, hogy az időjárástól függően hol és mikor csodálhatjuk meg a cseresznyevirágzást. A helyszín és az időpont természetesen elsősorban a turisták szempontjából nem mindegy. Nem véletlen, hogy a Japán Meteorológiai Intézet minden évben már jó előre előrejelzéseket készít arról, hogy hol és mikor várható a cseresznyevirágzás az országban. Később pedig arról, hogy hány százalékban nyíltak már ki a cseresznyevirágok.

 

A cseresznyevirágzás festményeken

Japán az egyik legmesszebb lévő utazási célpont Magyarországról. Ebből következően az biztosan kijelenthető, hogy a téma iránt lelkesedő közönségnek csak egy kis része jut el a szigetországba, élőben is megcsodálni a virágzást.

A képzőművészeti alkotások nézegetése sokkal reálisabb megoldás. A KreatívLiget Élményfestő Stúdió foglalkozásain pedig az alkotásban is elmerülhet, aki szeretne az otthonába egy saját készítésű cseresznyevirágzást ábrázoló festményt.

Az aktuális időpontok és lehetőségek mindig az Események menüpontban elérhetőek a weboldalon.

A korábbi programjaink fotóit pedig a Facebook oldalunkon lehet megtekinteni, ihletet merítve a további alkotásokhoz.

Blog

Festők fordulatos élete – René Magritte

Belgiumba születni eleve egy furcsa dolog, mert olyan, hogy belga ember, nincs is. Ott vagy flamand valaki, vagy vallon, de esetleg még lehet német származású is. Ennek ellenére mindenhol azt olvashatjuk, hogy René Magritte belga szürrealista festő. Tudjátok, ő az, aki kalapos, kabátos önarcképet festett magáról egy az arca előtt lebegő, szép, kerek zöldalmával. Ez talán a legismertebb festménye, de a többi is igazán figyelemre méltó, ahogy az élete is, amit most igyekszünk bemutatni nektek.   René Magritte származása és művészetének alapjai Magritte anyja kalaposnő, apja pedig szabómester volt. Ha ránézünk a fennmaradt fotóira, talán ennek az információnak a birtokában az is jobban érthető, hogy miért látjuk olyan gyakran a művészt kifogástalan öltönyben és keménykalapban. Ezeket a motívumokat a festményein is megtalálhatjuk, vissza-visszatérnek valamilyen formában. Életének meghatározó tragédiája volt, hogy tizennégy éves korában az édesanyja öngyilkos lett. A közeli folyóból halászták ki őt, arcát elfedte a rátekeredő hálóing. René fiatal fiúként jelen volt a holttest kiemelésénél, amely élmény életre szólóan bevésődött az emlékezetébe. Lepellel takart fejű és testű alakok, vízparton fekvő élettelen testek olyan motívumok, amelyek jó néhányszor ismétlődnek a képein a későbbiekben. Először egy tapétagyárban dolgozott, majd később kedvező szerződést kapott egy galériától, így onnantól kezdve csak a festészetnek

Olvass tovább »

Élményfestés a gyerekkel

Lassan a végéhez közeledik a nyár, de még maradt pár nap, hogy az iskola- és óvodakezdés előtt feltankoljunk élményekkel. A gyermekpszichológusok egyetértenek abban, hogy csemetéinknek többet adunk azzal, ha drága játékok helyett intimitást és élményt biztosítunk. A nyári szünetben szülőként több lehetőségünk nyílhat arra, hogy a nap ne csak az intézménybe való reggeli rohanásról, a fáradt hazaútról, a gyors vacsoráról és fürdésről, a sebtiben elmondott esti meséről és jó éjt pusziról szóljon. Természetesen a hétköznapok szoros üteméről nem tehetünk, de ebbe is bele lehet csempészni élményeket és sok meghitt pillanatot.   Élmények a mindennapokban Nem kell képzett animátornak lennünk, hogy a megszokottan induló napokon is történjen valami élményszámba menő esemény. Összegyűjtöttünk nektek néhány ötletet a hétköznapok élménydúsabbá tételéhez. Aszfaltkrétával titkos jeleket, üzeneteket írni a járdára a később hazaérkező családtagnak izgalmas elfoglaltság. Ez egy olyan kis családi titokká válhat, amire később jólesően gondolunk vissza valamennyien. Krétát egyébként mi magunk is készíthetünk egy ráérősebb hétvégén a kölykökkel. Különösen akkor érdemes belefogni a kréta készítésbe, ha óvodás gyermekünket nem igazán lehet egyébként rajzolós tevékenységbe bevonni. Egy saját maga által készített krétát viszont szinte biztosan ki fog próbálni. A gyurma főzés sem egy nagy ördöngösség, néhány otthon is fellelhető, filléres alapanyagból nagyon jól formálható

Olvass tovább »

A legtöbbször lefestett emberek – Marie Antoniette

Manapság senkinek nem jelent gondot a fontos pillanatok és személyek megörökítése az okostelefonok korában. Bármikor korlátlanul tudunk fényképet, videókat készíteni és a következő percben már meg is oszthatjuk akár a világ másik oldalán élő szeretteinkkel. Nem is olyan rég még szalagra fotóztunk és epedve vártuk, hogy megérkezzenek az előhívott képek. Sokunk nosztalgiával nézegeti az albumokba rendezett megfakult képeket, gyermekkorunk emlékeinek őrzőit. Az ilyenfajta múltidézés a fényképezőgép megjelenése és elterjedése előtt csak a kiváltságosok luxusa volt. Luxusból pedig jutott bőven Marie Antoinette-nek, a kezdetben rendkívül népszerű, majd később közutálat tárgyát képező francia királynőnek, akit az egyik legtöbbször lefestett nőként tartanak számon.   Marie Antoinette korai évei Mária Terézia tizenhat gyermeke közül a tizenötödikként látta meg a napvilágot. Anyja fontos szerepet szánt neki, az osztrák-francia kibékülés érdekében elintézte, hogy lánya a későbbi XVI. Lajos felesége legyen. A tizennégy és fél éves kis hercegnő 1770. május 16-án mondta ki a boldogító igent egy fényűző esküvőn a tizenhat éves trónörökösnek. A  fiatal Habsburg-lány érkezését a francia udvarban mély bizalmatlanság fogadta. Sokan úgy tartották, hogy a barátság álcája alatt Bécs valójában Franciaország meggyengítésére szeretné használni. De ekkor még, „dauphine”-ként Marie Antoinette közkedvelt volt: a fiatal, kecses és csinos lány könnyen beilleszkedett a francia udvarba.  Gyönyörűen

Olvass tovább »
főoldaleseményekwebshopkosármenü